Szabó Zoltán (MSZP)
DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A közoktatási törvény módosításáról szóló törvényjavaslat benyújtásakor az első, amelyet célszerű megindokolni, úgy gondolom, az, hogy tulajdonképpen miért kell a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt módosítani.
Jogos ez a kérdés, tekintettel arra, hogy a szóban forgó törvény elfogadása óta alig három év telt el. Márpedig a közoktatásügy meglehetősen nagy átfutással dolgozó, meglehetősen nehezen mozduló rendszer, nyolc, de inkább tizenkét éves ciklusokban mérhető, voltaképpen, egy adott közoktatási rendszernek a minősége, hatékonysága. Miért tehát, hogy három évvel az előző törvény elfogadása után máris módosítani javasoljuk?
Én úgy gondolom, hogy ez az érvelés sok tekintetben helytálló, a törvényi, jogszabályi tervezet stabilitása minden esetben és egy ennyire érzékeny területen, amilyen a közoktatás , különösen rendkívül fontos érdek, úgy gondolom, hogy csak nagyon alapos indokkal célszerű a jogszabályi környezetet megbolygatni. Sajnos úgy gondolom azonban, hogy nemcsak a közoktatás, hanem sok minden egyéb területén is, a törvényi jogszabályok környezetstabilitása egy olyan kívánatos jó, amelynek beteljesülésétől egyenlőre meglehetősen messze vagyunk.
Az élet lényegesen gyorsabban változik körülöttünk. A gazdasági, a szociális, a pénzügyi, a demográfiai folyamatok lényegesen gyorsabban változnak annál, hogysem egy elfogadott törvény kielégítően tudná hosszú időre szabályozni előre látva az előre nehezen látható folyamatokat, kielégítően tudná szabályozni azokat a lehetőségeket, amelyekkel jelen esetben a közoktatásnak élnie megadatik. Ennélfogva a jogalkotó számára csak a között van választási lehetőség, hogy módosítani javasolja, módosítsa-e a szóban forgó törvényt, kockáztatva egyébként azt, hogy néhány év múlva esetleg újabb módosítás szükségessége merül fel, vagy tekintsen el az említett gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatoktól, hagyja a törvényt érintetlenül, és nézze tovább, amint a közoktatás kellő törvényi szabályozás, kellő törvényi környezet hiányában a szétzilálódás útján halad. Úgy gondolom, hogy ez nem igazi választás, ha csak e között a két dolog között kell választani, akkor még egyszer hangsúlyozván a jogszabályi környezet stabilitásához fűződő rendkívül fontos érdek ellenére nincs más út, mint hozzáfogni és a jogszabályi környezetet megpróbálni az élethez igazítani.
(12.50)
A közoktatásról szóló törvény módosítását javasló törvény előkészítése során ismételten bebizonyosodott az is, hogy az Országgyűlés olyan kérdés szabályozását tűzte napirendre, amelynek megoldásában az ország minden állampolgára érdekelt. Érdekelt azért, mert gyermeke, unokája óvodába, iskolába jár, érdekelt azért, mert ő vagy családtagja óvodában, iskolában, kollégiumban vagy más közigazgatási intézményben dolgozik. Vagy érdekelt azért mert mint mindannyian , felelősséget érez a jövő ifjúságáért.
A javaslat előkészítése során szinte az egész ország figyelemmel kísérhette a munkálatokat. A javaslat, amely önök előtt fekszik, közös munka eredménye, hiszen előkészítésében részt vettek, közreműködtek az érdekeltek, ezért a munkájukért engedjék meg, hogy itt a tisztelt Ház színe előtt is köszönetet mondjak.
A javaslat előkészítése során igyekeztünk arra törekedni, hogy olyan megoldásokat találjunk, amelyek elősegítik a közoktatási rendszer hatékonyabb működését anélkül, hogy háttérbe szorulnának a szakmai követelmények, a pedagógiai munka minőségének javulásával szemben támasztott társadalmi igények. Fontos szempontnak tartottuk, hogy megőrizzük, tovább javítsuk az önkormányzati intézményrendszer működésének biztonságát, érvényre juttassuk az emberi jogokat, a gyermekeket megillető jogokat, növeljük a tanulók esélyegyenlőségét vagy legalábbis csökkentsük az esélyek egyenlőtlenségét, és eleget tegyünk a nemzetközi kötelezettségvállalásainknak is.
Nagy figyelmet fordítottunk a törvénymódosító-javaslat megalkotása során arra, hogy megteremtsük az alkotmányban biztosított állampolgári jogot, így különösen a művelődéshez, és ennek keretén belül a tanuláshoz való jog, a tanszabadsághoz és a tanítás szabadságához való jog, a nemzeti etnikai kisebbséghez tartozók oktatási autonómiájához való joga, a hátrányos helyzetben lévő gyermekek, tanulók különleges gondozáshoz való jogának érvényesülésének jogi feltételeit.
A javaslat fő törekvése az, hogy meghatározza a közoktatási rendszer fejlődésének irányát. Ezért nemcsak a jelenlegi helyzetet szabályozza, hanem megmutatja azt a célt is, amelynek elérése kívánatos ahhoz, hogy növekedjék a magyar állampolgárok műveltsége, szakképzettsége, és ilyen módon annak esélye, hogy a munkaerőpiacon nemcsak idehaza, hanem Európában is jó eséllyel tudjanak fellépni. A javaslat célul tűzi ki, hogy az ezredforduló után általánossá váljék a középiskolai végzettség, s lehetőleg a tanulók 80-85%-a szerezzen érettségit. A most iskolába lépőknél, de a közeljövő távlati céljaként megfogalmazza a tankötelezettség idejének meghosszabbítását 16 éves korról 18 éves korig.
A javaslat kiszélesíti a gyermeki tanulói jogokat, feloldja azokat a korlátozásokat, amelyek a hatályos törvény rendelkezései között megtalálhatóak. Figyelembe veszi, hogy a tanulónak, mint minden magyar állampolgárnak, jogában áll kinyilvánítania véleményét, és jogában áll javaslattal élni az iskola, kollégium működésével, életével kapcsolatban. A javaslat elismeri a gyermeknek, a tanulónak azt a jogát, hogy részt vegyen az őt érintő döntések meghozatalában, így annak a kérdésnek az eldöntésében is, hogy milyen iskolába járjon, hol folytassa tanulmányait. Biztosítja vagy biztosítani javasolja a személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogot, az önrendelkezés jogát, a cselekvés szabadságát, a családi és magánélethez való jogát. E rendelkezések összhangban állnak a Magyar Köztársaság alkotmányával, amelynek alapján, mint ahogy erre az Alkotmánybíróság is több ízben rámutatott, az embert veleszületett jogként illeti meg az emberi méltósághoz való jog, az úgynevezett általános személyiségi jog.
Ez az alkotmányos jog természetszerűleg meg kell hogy illesse a gyermeket, tanulót akkor is, ha óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, illetőleg kollégiumi nevelésben vesz részt. Ezt a szabályozást kívánja meg a gyermekek jogairól szóló egyezmény, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezmény is. A javaslat e jogok gyakorlását az egyezményben foglaltak alapján, annak érdekében korlátozza, hogy az egyéni joggyakorlás ne sértse mások hasonló jogainak érvényesülését. Az óvodának, iskolának, kollégiumnak biztosítania kell, hogy érvényesüljön a gyermek és a tanuló általános személyiségi joga, de oly módon, hogy az ne gátolja, ne akadályozza a többi gyermek, tanuló általános személyiségi jogát, illetőleg a művelődéshez való, ugyancsak az alkotmányban biztosított jog érvényesülését.
A javaslat összhangba hozza a gyermeki és a szülői jogok érvényesülését. Amellett, hogy elismeri a szülőnek azt a jogát, hogy megválassza a gyermekének adandó nevelést, biztosítja, hogy e döntéshozatalba érettségétől függően bekapcsolódjék a gyermek is. Növeli a szülők beleszólási jogát az óvodák, iskolák, kollégiumok életébe, elismerve, hogy a szülőknek alapvető érdekük, hogy ismerjék a nevelési, oktatási intézményben folyó pedagógiai munkát, közreműködhessenek a pedagógusok munkájának értékelésében, illetőleg befolyásolni tudják a pedagógiai munka szakmai, tartalmi kérdéseit. Ezért a szülőnek a javaslat általános tájékozódási, véleménykérési és javaslattételi jogot biztosít, egyidejűleg pedig a pedagógusok kötelességévé teszi a szülőkkel való rendszeres kapcsolat kialakítását és a tájékoztatás nyújtását.
A pedagógusmunka fontosságának elismerését jelentik a javaslatnak azok a rendelkezései, amelyek bevezetik a rendszeres pedagógus-továbbképzést, a pedagógus szakvizsgát és az ehhez kapcsolódó juttatásokat. Igaz, a javaslat elfogadása esetén ahhoz, hogy valaki a pedagógus pályán maradhasson, a munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzése után további erőfeszítéseket kell tennie, hiszen megszerzett tudását rendszeresen meg kell újítania.
E kötelezettségek teljesítése azonban anyagi elismeréssel jár, hiszen a szakvizsga letétele, a kötelező továbbképzés sikeres elvégzése feljogosítja a pedagógust arra, hogy előrehaladjon a juttatási rendszerben is. E rendelkezésekkel a pedagógus szakma régi vágya teljesülne. A hatályos törvény is garantálja a rendszeres továbbképzésben való részvétel jogát, csak a feltételeket nem teremtette meg hozzá. A javaslat a pedagógusképzés és továbbképzés támogatására központi költségvetési forrásokat rendel, a mindenkori közoktatásra fordított normatív támogatás összegének 3%-ában.
A pedagógusmunka fontosságát hivatott elismerni a szakkönyvek vásárlásához nyújtott támogatás is, valamint annak biztosítása, hogy a pedagógus ingyen látogathassa az állami, illetőleg önkormányzati fenntartású múzeumokat, kiállítótermeket és könyvtárakat. A pedagógus munkájának középpontjában a gyermek, a fiatal, a tanuló áll. Ezt világosan megfogalmazza a javaslat akkor, amikor megköveteli a pedagógustól, hogy gondoskodjék a rábízott gyermekek, tanuló neveléséről, tanításáról, méghozzá oly módon, hogy figyelembe vegye a gyermek, a tanuló egyéni képességeit, tehetségét, fejlettségét, fogyatékosságát. A tanulókkal egyénileg és csoportokban kell foglalkozni oly módon, hogy megkapják a fejlődésükhöz szükséges nevelést.
Kiemelt figyelmet fordít a javaslat azokra a gyermekekre, akik állapotuknál fogva az átlagosnál nagyobb törődésre tarthatnak igényt. Különleges gondozáshoz való jog illeti meg azt a gyermeket, tanulót, aki fogyatékossággal, tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzd, és ezért csak akkor képes fejlődni, ha sajátos, egyénre szabott pedagógiai foglalkozás mellett kiegészítő szolgáltatásokban is részesül. A javaslat megfogalmazza ezért a habilitációs, rehabilitációs ellátáshoz, pedagógiai szakszolgálat igénybevételéhez való jogot, amely az óvodai nevelés és az iskolai oktatás mellett jár a gyermeknek, a tanulónak. A kormány megkülönböztetett figyelmet kíván fordítani és javasolja a tisztelt Háznak, hogy fordítson megkülönböztetett figyelmet a nemzeti etnikai kisebbségekhez tartozók óvodai nevelésére és iskolai oktatására is. Az alkotmány és a nemzeti etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény garantálja e kisebbségek jogát az anyanyelvi oktatáshoz, valamint azt a jogot, hogy a nemzeti etnikai kisebbséghez tartozók képviselőjük útján beleszólást kapjanak a közoktatás területén az őket érintő ügyekben.
A javaslat ennek megfelelően garantálja a szülő egyéni jogát, hogy megválassza milyen óvodába, iskolába kívánja beíratni gyermekét. Megfogalmazza a helyi önkormányzatok feladatait e területen, egyetértési jogot biztosít a helyi kisebbségi önkormányzatok és az országos kisebbségi önkormányzatok részére minden olyan döntés meghozatalánál, amelyik helyi szinten, illetőleg országos szinten érinti a nemzeti etnikai kisebbséghez tartozókat.
(13.00)
A javaslat célja nemcsak az, hogy meghatározza a közoktatás fejlődésének várható irányát, hanem az is, hogy stabilitást adjon a közoktatás jelenlegi rendszerének. Ezért újrafogalmazza a kialakult iskolatípusok feladatait, pontosítva a hatályos törvényi szöveget, és rögzíti, elismeri a tagolt iskolastruktúra létezését.
Fő szabályként azonban a nyolc évfolyammal működő általános iskolát és a négy évfolyammal működő gimnáziumot fogalmazza meg. Az ettől való eltérést akkor teszi lehetővé, ha erre a tankötelezettség teljesítése, illetőleg a pedagógiai feladatok teljesítése miatt szükség van. A törvényjavaslat rendezi a tartalmi szabályozás kérdését, az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadását a nemzeti alaptantervhez hasonlóan a kormányra bízza. Mindkét dokumentum kiadása előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács, valamint az Országos Kisebbségi Bizottság jóváhagyását, egyetértését, továbbá a Közoktatás-politikai Tanács véleményét. Biztosítja, hogy a nemzeti-etnikai kisebbségi nevelést és oktatást végző intézmények programjait, illetőleg helyi tantervét, a nemzeti-etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvei, illetőleg iskolai oktatásának irányelvei figyelembevételével dolgozzák ki. Lehetővé teszi a két tanítási nyelvű iskolák, a fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének, iskolai oktatásának, továbbá az alapfokú művészetoktatási intézmények speciális tantervi eltérését.
Az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga legfontosabb előírásait a törvénymódosítási javaslat rögzíti. A tervezet szerint az érettségi vizsga vizsgaszabályzatát a kormány rendelettel adja ki. A javaslat ezzel teljessé teszi a közoktatás működésének szabályozását. A közoktatás rendszerének működtetéséhez új eszközként hozza létre a fővárosi, megyei fejlesztési terveket, amelyeknek célja, hogy a feladatellátásban közreműködő helyi önkormányzatok döntéseik meghozatalához megfelelő információval rendelkezzenek.
A fejlesztési terv alapján minden helyi önkormányzatnak lehetősége lesz megismerni, hogy meghatározott területen milyen megoldás szükséges ahhoz, hogy a lakosság igénybe tudja venni a közoktatás szolgáltatásait. E fejlesztési terv alapján lehet eldönteni, hogy a tankötelezettség teljesítéséhez szükség van-e az általános iskola évfolyamai számának megnövelésére, illetőleg hogy a hat vagy nyolc évfolyammal működő gimnázium létrehozása nem okoz-e nehézséget a nyolcadik évfolyamot befejező tanulók továbbtanulásának megszervezésében. A közoktatás feladataiban részt vevő intézményhálózat védelmét is szolgálja a fejlesztési terv azáltal, hogy megalapozza az intézményrendszerét átalakító helyi önkormányzat döntését, arról az oldalról vizsgálva, hogy az óvoda, iskola, kollégium bezárása, átszervezése, összevonása eredményez-e ellátási nehézségeket illetékességi területén.
A közoktatás-szolgáltatás jellemzője, hogy nem lehet településre tervezni. Az intézményválasztás szabadsága alapján alkotmánysértő minden olyan önkormányzati intézkedés, amely kizárja az általa fenntartott közoktatási intézményekbe történő jelentkezést, felvételt azon az alapon, hogy egy gyermek, tanuló lakóhelye nem a településen található. Mindennapos probléma, hogy a helyi önkormányzatoknak olyan feladatokat is el kell látniuk, amelyeket az illetékességi területükön kívül élők is igénybe vesznek.
A középiskolák, a szakiskolák, a kollégiumok, a nevelési tanácsadók, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadók jelentős számban fogadnak és szolgálnak ki olyanokat, akik a székhelyükről kívülről érkeznek.
A körzeti feladatok megoldása jelentős mértékben igénybe veszi a fenntartó önkormányzatok költségvetését. Ezért a javaslat fővárosi, megyei közalapítvány létrehozását rendeli el, amelyek alapvető feladata segíteni az említett feladatok megszervezését. A közalapítványok továbbá lehetőséget nyújtanak ahhoz is, hogy a költségvetés mellett más forrásokból is képes legyen anyagi hozzájárulásokat befogadni a közoktatás.
Kiemelt figyelmet fordít a javaslat annak elismerésére, hogy a közoktatás megszervezése helyi közügy. A helyi önkormányzatok részvétele a feladatellátásban a garancia az alkotmányban megfogalmazott művelődéshez való jog érvényesülésére. Az önkormányzatiság elvét elismerve a javaslat nem intézményfenntartásról, hanem feladatellátásról rendelkezik. A helyi önkormányzatnak kell döntenie a lakossági igények és a helyi lehetőségek alapján, hogy milyen módon oldja meg a törvényben megfogalmazott kötelezettségeket. Ennek formája lehet az intézményfenntartás, más helyi önkormányzattal kötött megállapodás, továbbá nem helyi önkormányzati intézményfenntartóval kötött megállapodás.
A javaslat világosan megfogalmazza a helyi önkormányzat feladatellátási kötelezettségét, továbbá azt, hogy amennyiben feladatának intézményfenntartással tesz eleget, akkor az óvodának, iskolának, kollégiumnak milyen szolgáltatást kell nyújtania. A szolgáltatás paraméterének meghatározása a minimális követelményeket fogalmazza meg. Ezek teljesítésével az önkormányzat eleget tesz a törvényben meghatározott előírásoknak. Nincs azonban akadálya annak, hogy a helyi igények és lehetőségek alapján az óvoda, iskola, kollégium többletszolgáltatást nyújtson a gyermekeknek, tanulóknak. A kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások, a tanórán kívüli foglalkozások időkeretének meghatározása, az osztálybontásra, egyéni foglalkozásra felhasználható időkeret megállapítása, a pedagógus a kötelező óraszámának törvényben történő rögzítése tervezhetővé, mérhetővé, számíthatóvá teszi a közoktatás feladatait. E paraméterek emellett biztosítják, hogy a kisebb településeken is megkapják a tanulók azt a szolgáltatást, amely biztosítja az alapműveltségi vizsgára, az érettségi vizsgára, a szakmai vizsgára, illetve a felsőfokú tanulmányokra történő felkészítést.
Új vonása a javaslatnak, hogy megfogalmazza a közoktatás finanszírozásának elveit. Nagyfokú garanciát jelent ez a feladatellátásban közreműködők részére. Elismeri, hogy a közoktatás minden résztvevőjének joga van költségvetési támogatásra, mivel olyan feladatot old meg, amelyik az alkotmányból eredő állampolgári jog teljesülését biztosítja. Ennek megfelelően a javaslat alapján költségvetési támogatás illet meg mindenkit, aki közreműködik a közoktatás feladatainak ellátásában. A finanszírozás másik elve azonban, hogy a költségvetési támogatás és a feladatellátáshoz szükséges tényleges költségek közötti különbözetet a fenntartónak kell biztosítania. Ez a kétpólusú finanszírozási elv érvényes az önkormányzatokra is, erősítve ezzel az önkormányzatiságot, azt a fontos elvet, hogy a közoktatás helyi közügy, és amely elv a tantervi szabályozásban is érvényesül. A finanszírozás alapja továbbra is a gyermek, tanulói létszám, kiegészülve azokkal a szakmai feladatokkal, amelyek kiemelt támogatása az eddigi tapasztalatok alapján szükséges és indokolt. A javaslat meghatározza azt a legkisebb összeget, amelyet a mindenkori éves költségvetésből a közoktatásra kell fordítani, a helyi önkormányzati közoktatási feladat ellátására kell biztosítani. A számítás alapja az adott költségvetési évet megelőző második évben a feladatellátásra fordított nettó összes kiadások összege. Megjelöli a javaslat azokat a kiemelt feladatokat is, amelyek ellátásához a költségvetési hozzájáruláson felül további támogatást kell biztosítania a költségvetésnek. Más célra fel nem használható, központosított előirányzattal kell támogatni a közoktatás fejlesztését, megújítását szolgáló tevékenységet, a pedagógus szakvizsgát, továbbképzést és átképzést, a közalapítványok működését, a pedagógiai szakszolgálatok és pedagógiai szakmai szolgáltatások megszervezését.
Az éves költségvetési törvény elfogadásánál folyó vitát könnyíti meg a javaslat azáltal, hogy meghatározza azokat az elveket is, amelyek alapján differenciálni kell a közoktatás önkormányzati feladatellátást szolgáló normatív költségvetési hozzájárulásra fordítható összegét. A differenciáló tényezők közé tartozik többek között a korai fejlesztés és a képzési kötelezettség megszervezése, a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermekek, tanulók nevelése és oktatása, a nem a lakóhelyükről óvodába, iskolába járó gyermekek, tanulók ellátása, kistelepüléseken az iskolai oktatás megszervezése, az iskolaszék, a szülői szervezet, a diákönkormányzat működtetése, a gyermek- és tanulói étkeztetés, a napközis foglalkozás megszervezése. Más célra fel nem használható, kiegészítő szakmai normatívával kell támogatni a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tény, hogy a javaslat előkészítése a tervezettnél hosszabb időt vett igénybe. Úgy gondolom azonban, érdemes volt ezt az időt az előkészítésre fordítani, hiszen sikerült olyan javaslatot megfogalmazni, amelyben foglaltakkal az érdekeltek jelentős hányada egyetért. Az előkészítő munkálatokban közreműködtek a pedagógusok, a szülők, a tanulók, a helyi önkormányzatok közvetlenül, illetőleg érdekképviseleti szervezeteik útján.
(13.10)
Jelentős segítséget kaptunk a pedagógus szakmai szervezetektől, és az érdekelt szakszervezetektől is. Igen fontos szerep jutott az Országos Köznevelési Tanácsnak, a Közoktatáspolitikai Tanácsnak, illetőleg a Közoktatási Érdekegyeztető Tanácsnak, valamint az előkészítő munkálatok segítésére létrehozott kodifikációs bizottságnak. Javaslataikkal, észrevételeikkel, megoldásaikkal kritikáikkal is döntő módon hozzájárultak az önök előtt lévő javaslat végső tartalmának kialakításához. Szeretnék mindenkinek köszönetet mondani, akik ennek a jelentős feladatnak a végrehajtásában közreműködtek.
Kérem a tisztelt Házat, tisztelt képviselőtársaimat, tárgyalják meg az önök előtt fekvő törvényjavaslatot, módosító indítványaikkal segítsék a lehető legjobb megoldások megkeresését és megtalálását, és ezáltal a korszerű közoktatási rendszer kiépítését. Kívánatosnak tartanám, ha az 1996/97-es tanévet már e törvényt kihirdetve kezdhetnénk meg. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)