Akar László
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A tulajdonviszonyok és a termelési szerkezet átalakulásával az utóbbi években a mezőgazdasági kistermelő egyre inkább az agrárszféra olyan főszereplőjévé vált, akinek segítségével sokszor az adókedvezmény többszörözésével nagyüzemi mértékű termelést lehetett teljesen kivonni a közteherviselés alól a munkafolyamat elejétől a végéig. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a mezőgazdaságban dolgozó magánszemélyek nagy része nem fizet adót, hanem az üzemek jó része sem, hiszen a kistermelőn keresztül szervezik meg a termelést. Emellett a sok egymillió forintig adómentes kistermelőnek nem érdeke a költségek számontartása, így a számlakérés sem, így mezőgazdasági kistermelő környezetében nem adózik, vagy csak részben adózik sok más kapcsolódó vállalkozás.
Tisztelt Ház! E problémát felismerve, tavaly a Házban törvénymódosítás formájában döntés született arról, hogy a kistermelői kedvezmény megtartása mellett indokolt a kedvezményezett kör szűkítése, elsősorban azon tevékenységek kihagyásával, amelyeknél az élelmiszeralapanyag-feldolgozás, illetőleg a melléktermék-értékesítés mögött a saját előállítást jóval meghaladó termeltetés húzódhat meg. Ily módon a kistermelés fogalomkörében alapvetően az élelmiszer-alapanyagok előállítására irányuló tevékenységek maradtak.
Tisztelt Képviselő Úr! A helyzet távolról sem olyan drámai, mint azt a hivatkozott jelzések alapján ön idézte. Erről a tisztelt Házban a tollfelvásárlás kapcsán az azonnali kérdések órája keretében néhány hete már szó esett. Szeretném megismételni, az érintett élelmiszeripari termékek értékesítésekor csak abban az esetben kell a felvásárlónak adóelőleget levonnia, ha a termelő nem egyéni vállalkozó, vagyis aki ezeket a tevékenységeket egyéni vállalkozóként végzi, a rá vonatkozó szabályok szerint nem a bevétele, hanem a jövedelme alapján fizet adóelőleget és adót, vagyis költségeit elszámolhatja, egyáltalán nem kell a változásra ráfizetnie.
(15.40)
Az egyéni vállalkozóvá válás pedig mindenki számára valóságos lehetőség, több százezer egyéni vállalkozó működik ma már Magyarországon. Ugyanakkor azok számára sem a teljes bevétel az adóelőleg-fizetés alapja, akik nem egyéni vállalkozók, hanem csak önálló tevékenységet folytatók. Az ő esetükben a felvásárló közvetlenül megtérítheti számlák alapján az igazolt költségeket, és még a bevétel további részére annak 50 százalékáig is adhat a termelő nyilatkozatot a további költségelszámolási szándékáról.
Ily módon tehát csak a várható jövedelem után kell a 40 százalék adóelőleget levonni. Az előleg természetéből fakadóan pedig az esetleges túlfizetés visszaigényelhető. Ide tartozik annak hangsúlyozása is, hogy a törvény közben már kihirdetett módosítása szerint a termelő arról is nyilatkozhat, hogy az éves jövedelme nem haladja meg a 380 ezer forintot. Ekkor az adótábla szerint úgynevezett göngyölítéssel lehet tőle az adóelőleget levonni. Végső soron az elmondottak szerint az önálló tevékenységet folytatók ráfizetése is elkerülhető.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Természetesen mindannyian tudjuk, hogy annak, aki eddig semmi adót nem fizetett, a törvényi változás nem előnyös. Sőt az üzleti környezet, ahol ennek következményeként megjelenik a számlaadási kényszer, szintén nem örül, hiszen így az adóelkerülési lehetőségek szűkülnek, s például emiatt áfabefizetési kötelezettség megjelenik. De szerintem a törvényhozásnak nem ezekre a véleményekre, hanem az adófizetők összességének érdekeire, az arányos közteherviselés megvalósításának követelményére kell tekintettel lenni. Mindezért a vonatkozó törvényi szabályozás módosítását nem kívánjuk kezdeményezni.
Kérem a tisztelt Házat, illetve a képviselő urat, hogy válaszom elfogadásával erősítse meg a Ház korábbi tárgybani döntésének helyességét. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps.)