Lakos László (MSZP)
DR. LAKOS LÁSZLÓ földművelésügyi miniszter: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mind a két kérdésére válaszolhatom azt, hogy nem értek egyet, azt hiszem azonban, ez nem nyugtatja meg az érdekelteket. Bizonyára sokszor előfordul, hogy a jogalkalmazók helytelenül értelmezik a törvényes rendelkezéseket, s ez megeshet a hegyközségről szóló 1994. évi CII. törvénnyel is.
Ami a konkrét kérdéseket illeti, egyértelmű a törvény rendelkezése arról, hogy ki minősül termelőnek és ki felvásárlónak. Ha a termelő maga dolgozza fel a szőlőjét, természetesen csak termelőként fizet hegyközségi járulékot. Két jogcímen történő járulékfizetésről csak akkor lehet szó, ha a termelő a saját termésének feldolgozásán kívül feldolgozás céljára mástól is vásárol szőlőt vagy bort, vagy borászai termelő tevékenységet is végeznek. Nem fordulhat elő tehát, hogy azonos termés után valaki kétszer fizessen járulékot, ha a törvény szerint járnak el.
A törvény rendelkezése egyértelmű abban is, hogy mi a járulékkivetés alapja. Termelő esetén ez az általa művelt ültetvény területe. Lakóépületet, illetve hozzá tartozó udvart nyilvánvalóan nem lehet ebből a szempontból figyelembe venni, mert az nem termőföld. A hegyközségi tagságot pedig csak az ingatlan-nyilvántartásban szőlőművelési ágban nyilvántartott termőföld birtoklása alapozza meg. Ha ez nem felel meg a természetes valóságnak, akkor ezt korrigálni kell. A présház viszont ilyenkor beletartozik a szőlő területébe.
Nem látok tehát semmi olyan hibát vagy fogyatékosságot a hegyközségi törvény rendelkezéseiben, amely miatt ezt korrigálni kellene.
Még egy mondat: ha a hegyközségi tag nincs megelégedve a döntéssel, végső soron bírósághoz fordulhat. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a bal oldalon.)