Sarkadiné Dr. Lukovics Éva (SZDSZ)
DR. SARKADINÉ DR. LUKOVICS ÉVA (SZDSZ): Kedves Képviselőtársaim! Kitartó Képviselőtársaim! Túl sok dicsérő jelző nem hangzott el, illetve minősítés erről a törvényről, és azt hiszem, hogy a továbbiakban sem igen számíthat a tisztelt előterjesztő a képviselők méltatására.
Alapvetően két dologról szeretnék beszélni, egyrészt talán érdemben is néhány szót szükséges ejteni, másrészt talán jogászként szeretnék néhány olyan fontos jogi dilemmát az általános vita során még felhozni, meghatározni, amelyek mellett úgy érzem, hogy jogalkotóként nem mehetünk el szó nélkül.
Tehát először is érdemben hogy valami dicséret is legyen a dologban mindenképpen dicséret illeti az előterjesztőt azért, hogy ehhez a rendkívül nehéz kérdéshez mert hozzányúlni. Ugyanis valóban ma Magyarországon alkotmányos kötelesség és lehetőség az egészségügy igénybevétele a lehető legmagasabb szinten mindenki számára, ugyanakkor pontosan tudjuk, hogy mindaz a gazdasági környezet, ami körülvesz bennünket, az igényeknek nem felel meg. A céllal egyetértünk tehát, hogy kell tenni ebben a kérdésben valamit, a meglévő anyagi lehetőségekhez kell igazítani a formát, a kabátot, a tartalmat, de a cél mellett az az eszközrendszer, amit ez a tervezet elénk állított, elénk terjesztett, úgy hiszem hogy nem túlzok, ha azt mondom, hogy szabaddemokrata képviselőtársaim nevében is mondhatom, hogy nem megfelelő. Egyszerűen azért nem megfelelő, mert olyan jogi kérdéseket vet fel, amely jogi kérdésekben mindenki szeret belekapaszkodni akkor, ha nem tetszik valami. Márpedig tudjuk, hogy a csökkentés soha semmikor senkinek sem tetszik, természetesen jelen esetben sem fog tetszeni, sem az egészségügyi dolgozóknak, sem pedig az egészségügyet igénybevevőknek.
Tehát mik is ezek a jogi dilemmák alapvetően? Erről is számtalan vita folyt már, jogászok egy kisebb csoportja állítja, hogy nem alkotmányellenes és nem önkormányzatitörvény-ellenes ez az előterjesztés, többen állítjuk viszont és én is ezek közé tartozom , akik azt mondják, hogy bizony-bizony ez az előterjesztés nem felel meg a jelenleg hatályos alkotmánynak, nem felel meg az önkormányzati törvénynek, és nem felel meg az önkormányzati feladatokról és hatáskörről szóló törvénynek. Miért nem felel meg? Azért nem, mert az alkotmány kimondja, hogy az önkormányzatok feladatkörükbe tartozó ügyekben önállóan igazgatnak és szabályoznak. Az önkormányzati törvény kétharmados törvényként az egészségügyi ellátást önkormányzati alapfeladattá tette. Tehát ezekben az alapfeladatokban önállóan szabályoz és igazgat. Kérdem én képviselőtársaimtól, hogy hogyan lehet önállóan szabályozni és igazgatni, hogyha egy törvény megmondja, hogy x megyében vagy z megyében 2714 vagy 3212 most csak absztrakt, tehát nem meglévő számokat mondtam kórházi ágy lehet. Biztos vagyok benne és nem szeretném az ördögöt a falra festeni , hogy mivel egyébként sem tetszik ez a törvény, az érdekeltek Alkotmánybírósághoz fognak fordulni.
Beláthatatlan számomra, hogy hogyan lehet egyáltalán eredeti állapotot visszaállítani. Hogyan lehet visszacsinálni egy törvényt, pl. jelen esetben, hogyha ezt a törvényt elfogadjuk és elindul az az átalakítás, amely átalakítás csökkentés, senki sem tagadja, hogy a 93 ezer kórházi ágyból 10 ezret leépíteni szándékozunk. Ennek persze megvan a reális alapja, hiszen egy 70%-os ágykihasználtság mellett nem túlzottan elvadult gondolat arra gondolni, hogy kevesebb is elég lenne. Csak nem ilyen módon. Való igaz, és azt is tudnunk kell, hogy az elmúlt időszakban abból a százegynehányezerből 93 ezer lett anélkül, hogy törvény szabályozta volna. Azért, mert egy-egy egészségügyi intézmény abban volt érdekelt, hogy az a pénz, az a kevés pénz, amit megkap, az a lehető legoptimálisabban, a lehető leghatékonyabban működjön. De viszont és itt vitatkoznék Kis Gyula képviselőtársammal többek közt , hogy én azt hiszem, hogy ebben a lehetőségben ennyi volt. Tehát több kórházi ágy a jelenlegi struktúrában nem valószínű, hogy csak úgy megszűnne, hiszen erre a finanszírozásra valahogyan az intézmények fölálltak.
Még egy dologról szeretnék beszélni. Arról a négyes felállásról, aminek keretében ma az egészségügy működik. Hogyan is van ez? Van egyszer az állami felelősség igaz , van aztán az önkormányzat által törvényekbe lefektetett tevékenység és feladat, vannak az intézmények és nem utolsó sorban, végül, de nem utolsó sorban a finanszírozást biztosító egészségbiztosítási önkormányzat, illetve annak szerve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Ez a négyes felállás ez egy áldatlan állapot, mindannyian tudjuk. Hiszen az állam felel mindazért, amire igazán nincs ráhatással, az önkormányzat tulajdonol olyan dolgokat, amikre úgyszintén nincs ráhatással azon kívül, minthogy az ingatlanokat tulajdonolja és kinevezi a kórházigazgatót.
(20.40)
Ezentúl az igazi szereplők valóban az intézmények, és a legeslegigazibb szereplő az, aki állja a cehhet, vagyis mi mindannyian, de mégis ezt a pénzt az egészségbiztosítási önkormányzat, vagyis ezen keresztül az OEP folyósítja. Meggyőződésem szerint ebben a négyes felállásban kellene keresnünk valamelyest a helyzet megoldását.
Meggyőződésem szerint az önkormányzatokat, a tulajdonos önkormányzatokat kellene olyan helyzetbe hozni, hogy a saját területükön jobban bele tudjanak szólni abba, hogy mi történik a saját tulajdonukban lévő kórházakkal. Hiszen ma magam is önkormányzati képviselő voltam igazán a kórház belső ügyeibe semmiféle beleszólása nem volt és nem lehetett az önkormányzatnak. Ezt senki sem tartotta jónak.
Mivel a négyes fölállásban az önkormányzat szerepe talán a legkevésbé végig beszélt, a legkevésbé kimunkált, én szeretném javasolni, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzunk. Nemcsak azért, mert ezzel ki tudjuk küszöbölni a törvényességi összeütközési problémákat, az alkotmányossági kérdéseket, hanem azért, mert meggyőződésem szerint itt van a megoldás kulcsa és valamiféle jobb működés felé való elmozdulásnak a lehetősége.
Azt is tudom, hogy illendő dolog, hogyha valamit az ember úgymond elutál, hogyha valamit megkifogásol, illendő dolog helyette valamit mondani.
Elöljáróban szeretném megosztani képviselőtársaimmal, hogy a szabaddemokrata frakció egy teljesen komplett új megoldást javasol a tisztelt Háznak. Ez a módosító csomag valóban az első szakasztól az utolsóig igyekszik a törvényt megváltoztatni, másfajta formában próbálja ugyanazt az eredményt elérni. Meggyőződésünk szerint kevesebb jogi problémával. És nagyon szeretnénk még jelzem, hogy a törvény címét is megváltoztattuk, csak elrettentésképpen mondom , tehát ez a törvénymódosítási csomag elkészült. Amikor a részletes vita ideje elérkezik, akkor annak részleteiben is be fogunk számolni képviselőtársainknak, illetve megpróbáljuk megindokolni mindazt, amit lefektettünk. A késői órára való tekintettel nem veszem továbbra is igénybe türelmüket. Köszönöm szépen. (Taps.)