Kis Gyula József (MDF)
DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF): Köszönöm szépen Elnök úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Kollégák! Tökéletesen egymás mellett beszélünk el. Amikor én azt mondtam, hogy '85-ben kezdődött reform, akkor arra gondoltam, hogy '85-ben a Népjóléti Minisztériumban megindultak azok az elméleti munkák, amely a reformtitkárságon keresztül, majd '92-ben törvényekben is megjelentek. Tehát itt nem '92-től kell számolni, hanem valóban '85-től. Gondolom, államtitkár úr ezt meg tudja erősíteni.
Második. Az, hogy önszabályozás, az nem azt jelenti, hogy önmérséklet, hanem azt jelenti, hogy olyan pénzügyi rendszert kell a központi egészségpolitikáért felelős kormánynak a parlamenttel és az önkormányzatokkal kialakítani, amely abban teszi érdekeltté az egyes intézményeket, hogy a szükségleteknek megfelelő számú és kihasználtságú ágyat tartsanak fenn. Ez az önszabályozás. Rendszerelméleti kérdés, hogy mi a vezérlés és mi az önszabályozás. Önszabályozás szabályozók között megy. De nem rendeletileg, hanem az önérdekre hivatkozva. Hogy rendeletileg miért nem megy, azt nem tudom, de a krónikus ágyak szaporítását, az akut ágyak rovására ezt 20 éve hallom. Mindannyian halljuk, mert ugyanabban az egészségügyben nőttünk fel. Mégsem ment, noha elrendelték. Tehát itt csak ilyen kérdésekről érdemes vitatkozni, nem arról, hogy jó-e ez a struktúra, hanem arról, hogy lehet ezt úgy megváltoztatni, hogy a benne dolgozók ezt ne parancsszónak érezzék, ne diktátumnak érezzék, hanem jogos önérdekük kifejezésének. És ez, mondom, '85-től indult el a teljesítményelvű finanszírozással és sok mindennel együtt. És ennek lerombolását, visszaállítását egy vezérelt rendszerre, ezt kifogásoltam mindössze. Köszönöm.