Toller László (MSZP)
DR. TOLLER LÁSZLÓ, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! "Ilyen késői órán", ahogy szokták mondani 1/4 8-kor, akkor most nem tudom, hogy 1/2 10 magasságában milyen óráról beszéljek. De így elgondolkodtat feltétlen, hogy valójában ez a Házszabály korrekcióra szorul.
Az Országgyűlés szervezeti és működési rendjét, tevékenységének alapvető alaki feltételeit, és hozzáteszem kulturáltságát, az országgyűlések, parlamentek házszabálya határozza meg, így a magyar parlamentét is. A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló határozatot 1994. szeptemberében fogadta el a tisztelt Ház, azóta ezt a Házszabályt csak az új alkotmány megalkotása érdekében módosítottuk. Már az elfogadáskor megszületett az elhatározás, hogy egy év elteltével felülvizsgáljuk a Házszabályt, és az esetleges és szükséges módosításokat egy év tapasztalatait hasznosítva javasoljuk. Ennek érdekében az alkotmányügyi bizottság létrehozta azt az albizottságot, amelyben hét parlamenti párt képviselői voltak jelen, és ez az albizottság lehetőleg teljes konszenzusra törekedve igyekezett megfogalmazni a módosító indítványokat. Önök előtt tehát hét parlamenti frakció által együttesen felülvizsgált Házszabály-módosító javaslat fekszik, ez akkor is igaz, hogyha tudjuk, hogy a 44 módosítási pontot tartalmazó határozati javaslatból 43-ban született teljes konszenzus, egyben pedig nem, és ez az oka annak, hogy most kétpárti előterjesztésként és két képviselő önálló indítványaként került a Tisztelt Ház elé a házszabály-módosítási javaslat, tudniillik egy pontban, a napirend előtti felszólalások tárgyában nem született konszenzus, így a hét párt nem írta alá azt az előterjesztést, amely alatt most hét névnek kellene lenni, ehelyett kettő van, jelezve az alkotmányügyi bizottság által és az alkotmányügyi bizottság többségének felhatalmazása által, hogy itt még viták várhatók a legalább egy ponton.
Az eltelt időben számos házbizottsági, alkotmány- és igazságügyi bizottsági, bizottsági elnöki értekezleti állásfoglalás született e Házban. Több állásfoglalás ezek közül érdemes arra, hogy bekerüljön a normaszövegbe. Így javasoltuk, hogy az Országgyűlés elnökének a házbizottság állásfoglalása alapján meglévő felhatalmazása, miszerint a képviselőcsoport vezetőjének javaslatát figyelembe véve javaslatot tegyen az állandó és ideiglenes bizottság elnökére, alelnökére, tagjaira, belevegyék a normaszövegbe.
A parlamenti ellenőrző funkció gyakorlása során az alkotmányban meghatározott tisztségviselőkhöz kérdést lehet benyújtani. A Házszabály eddig nem rendezte a válaszadásra nyitva álló határidőt, a házbizottság 1995. szeptemberi állásfoglalása 15 napos határidőt szabott erre, ugyanakkor a házbizottság felkérésében megfogalmazódott a Házszabály felülvizsgálata során e probléma rendezésére irányuló igény is.
(21.30)
A javaslat szerint ez most megtörténhet. Ugyanígy megtörténhet az eseti- és vizsgálóbizottságok szabályozásának eltérő szabályozása közötti összhang biztosítása, az Országgyűlési Könyvtár jogi helyzetének rendezése, a költségvetési vita egységesebb, korábbinál egységesebb szabályozása és a határozat hozatal rendjének az Országgyűlés egyéves működési tapasztalatai alapján történő szabályozása. Vannak olyan módosítási javaslatok, amelyeket a gyakorlat érlel ki. Például a bizottsági helyettesítésre vonatkozóan elégséges lenne a kevésbé szigorú szabályozás, mely lehetővé teszi a helyettesítés bejelentését legkésőbb a helyettesítés megkezdésekor.
A Házszabály szerint az eseti képviseleti megbízást legkésőbb az ülés megkezdésekor az ülés elnökének be kell mutatni, vagy egy korábbi bizottsági ülésen jegyzőkönyvbe kell mondani. A gyakorlat azt mutatta, hogy a helyettesítés igénye a bizottsági ülés alatt is felmerül, célszerű lenne tehát itt is, mint néhány más helyen is a gyakorlatnak megfelelően életszerűvé tenni a Házszabályt. Hozzá kívánom tenni, hogy ez a helyettesítési rendelkezés elsősorban az ellenzéki képviselők leterheltségét volt hivatott segíteni.
A módosítási javaslatok harmadik típusát képezik a technikai módosító javaslatok. Itt-ott ugyanis nem volt teljes a normaszöveg koherenciája, a koherencia zavarok kiszűrésében és a hétpárti tárgyalási anyagok összeállításában nagy segítséget nyújtott számunkra az Országgyűlés főtitkára, dr. Soltész István úr, valamint munkatársai. Ezúton is szeretném megköszönni segítségüket a hétpárti albizottság, valamint a saját frakcióm részéről is.
Nóvumként szerepel a módosítási javaslatunkban, hogy egy-egy beszámoló tárgyalásánál az abban érintett az ülésen részt vehessen és felszólalhasson. A Házszabály 45. §-a tételesen felsorolja, kik vehetnek részt az Országgyűlés ülésein, kik szólalhatnak fel. A beszámolásra, jelentéstételre kötelezettek köre szélesebb a felszólalási lehetőséggel bíró személyeknél. Eddig a beszámolásra kötelezett a parlament ülésén sajátos módon nem szólalhatott fel, a kötelezett azonban sokszor olyan tények, adatok birtokában van, amelyek közvetlen előadása, ismertetése segíti a napirenden lévő anyag tárgyalását, elfogadását. Eddig a bizottságok tulajdonképpen szócsőként funkcionáltak ebben a rendszerben és helyzetben, közvetítették a kötelezett véleményét. Mennyivel hitelesebb volt, például a versenytörvény tárgyalásakor és az ezzel kapcsolatos határozati javaslat megfogalmazásakor a Versenyhivatal elnökének hozzászólási lehetősége, amelyet a Ház megelőlegezett egy hallgatólagos Házszabály-módosítással. Remélhetőleg ez a módosító javaslat is megkönnyíti a parlament munkáját.
Ugyancsak új intézményként kívánjuk bevezetni a bizottsági tájékoztatót. A tájékoztató az Országgyűlés állandó bizottságának a kormányzati munka ellenőrzésével kapcsolatos megállapításait rögzítené, illetve tárná a parlament elé. Ugyanis, ha a megállapítások nem igényelnek határozati formát, a Házszabály nem ad útmutatást az indítvány jellegére vonatkozóan. A meglévő indítványtípusok nem fedik le a kívánt tartalmat. Ahhoz, hogy az Országgyűlés fő funkciója egyikének, a kormányzati munka ellenőrzésének eleget tegyen, eszközrendszerét megújítani, bővíteni szükséges. Ennek lenne egy új eleme a bizottsági tájékoztató.
Hozzá kell tennem, hogy talán megkönnyíti az állandó határozatkényszerben lévő bizottságaink sorsát is, amely határozatokkal az elmúlt ülésszak alatt, talán korábban nem, de egyre gyakrabban kívántak élni a bizottságaink, nem igazán találva azt az arányt, hogy mit tartalmaz a kormányzati munka ellenőrzésének a fogalma, és mi az, ami esetleg a kormány irányítását jelentené, amely alkotmányosan azért több aggályt vet fel. Az ügyrendi javaslatok megtételére vonatkozó időkeret-szűkítő javaslatunkat is mindennapi tapasztalataink indokolják. Az ügyrendi kérdésben felszólalók a rendelkezésükre álló öt percben hozzászólnak, véleményt nyilvánítanak, csak az utolsó pillanatban teszik meg javaslataikat. Hogy az ügyrendi javaslat valóban az legyen, aminek lennie kell, javasoljuk az egy percben előterjeszthető, két percben indokolható felszólalás bevezetését. Ebben is, jelzem, még az időkeret tekintetében is, a legtöbb, nem valamennyi, de a legtöbb parlamenti párt kormányállásától függetlenül egyetértett.
A hátralévő időben a napirenden kívüli felszólalásokról szeretnénk néhány szót beszélni. Ezen belül a napirend előtti felszólalások jogi természetét és tartalmi kérdéseit is szeretném megvilágítani. A Házszabály 51. §-a szerint, mi sokszor hallottuk már ebben a Házban, napirenden kívül, a napirenden nem szereplő országos jelentőségű, halaszthatatlan ügyben lehet felszólalni.
Végignézve a napirend előtti felszólalások sorát, csak szemezgetve közülük, hogy milyen országos jellegű halaszthatatlan és rendkívüli ügyek kerültek a plénum elé. Például: Vass Kiss Előd öngyilkosságának körülményei, a Budapesti Filharmóniai Társaság Bartók-hangversenye, Bokros Lajos végkielégítése több felvonásban elbeszélve, vagy miért rendkívüli ügy az expó lemondásának évfordulójáról történő megemlékezés. A halaszthatatlanságáról már nem kívánok beszélni, mert ugye idejétmúlt szolgáltatásnak lehet tekinteni jogi bükkfanyelven az ezzel kapcsolatos témát.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Itt a Házban napirend előtti hozzászólások többfajta megfontolásban, többfajta célból hangzottak már el. Ebben teljesen igazat adok Deutsch Tamás képviselőtársamnak, mivel az ő kijelentését idéztem. Az időadatokat tekintve a napirend előtti felszólalások 1994. júniustól 1996. május 19-ig 38 óra 34 percet jelentettek. Nem azt mondom, hogy ennyi időt vettek el az érdemi parlamenti munkától, mert akkor igazságtalanul járnék el, hiszen volt a felszólalások között számtalan valóban országos jelentőségű ügy, halaszthatatlan ügy és rendkívüli ügy is, sőt volt olyan, amely mind a három tekintetben megfelelt a Házszabály rendelkezésének. Hozzáteszem, hogy elenyésző kivétellel. De kérdem, Tisztelt Képviselőtársaim, valóban rendkívüli ügyet hozott-e minden frakció a parlamentbe? Ötszáztizenöt napirend előtti felszólalás hangzott el idáig. Ez 176 ülésnapot tekintve körülbelül három napirend előttit jelent ülésnaponként, de itt nem is számoltam azokat a napokat, amelyeken napirend előtti felszólalás nem is szerepel. Például a vitanapok előtt. Ezek mindegyike országos jelentőségű, halaszthatatlan ügy volt? Vagy be kell vallanunk kissé szégyenkezve, pironkodva, hogy nemegyszer üres szócséplés volt a parlament falai között?
A két koalíciós párt felszólalásainak együttes aránya sem éri el a hosszú ideig a legkisebb létszámú parlamenti frakció, a Fidesz napirend előtti felszólalásainak arányát. Itt a Néppártot, elnézést, nem számoltam, nemrég jött létre a frakciójuk. Ugyanakkor a Független Kisgazdapárt magáénak tudhatja a napirend előtti felszólalások 28,9 %-át, zárójelben jegyzem meg, hogy a napirend utáni felszólalásaik aránya az összeshez képest 1,3%, nagy valószínűséggel ez a tv-idővel van összefüggésben.
Szeretném jelezni azt, hogy az 51. §-ra, tehát a napirend előtti felszólalásokkal kapcsolatosan, az a minimális konszenzus jelent meg itt a Tisztelt Ház asztalán, ami elérhető volt a hétpárti tárgyaló bizottságban. Ez a szűkítés mindössze a bizottsági elnököket érinti, a továbbiakban észrevételt a felszólaláshoz csak a kormány képviselője, a személyében érintett és a képviselőcsoport vezetője tehetne.
Többször volt vita itt e Ház falai között, hogy mely bizottság illetékes a napirend előtti tárgyában, elég sok vita volt erről, volt hatásköri összeütközés. Úgy ítéljük, hogy nem igazán indokolt a bizottsági elnökök ilyen szerepének, ez volt a minimális konszenzus, további lehetőségét adni a napirend előtti szószaporításban.
Tisztelt Országgyűlés! Én úgy gondolom, hogy ez a Házszabály-módosítás talán azért lett ilyen kismértékű, mert úgy ítéltük, hogy ez a Házszabály betöltötte azt a funkciót és alapvetően helyes utat jelölt ki a parlament munkájában, mint akkor, amikor ezt a szándékot megfogalmaztuk, hogy ilyen tartalmú legyen. Én úgy gondolom, hogy célszerű módosító indítványokat tartalmaz javaslatunk, és megvitatásra és elfogadásra ajánlom valamennyi képviselőnek. Köszönöm a figyelmüket.
(21.40)