Horn Gábor (SZDSZ)
HORN GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm, elnök úr, a szót. Két dologra szeretném fölhívni a tisztelt Ház figyelmét, különös tekintettel Dobos Krisztináét és utána felszólaló Torgyán Józsefét. Ha itt most nem a napirend előtti felszólalásokkal szórakoznánk elnézést a nagyon kemény kifejezésért , akkor végre elkezdődhetne annak a közoktatási törvénynek a vitája, amelyben például a 18 éves tankötelezettség, a finanszírozás ügyei egy biztonságosabb, kiszámíthatóbb iskolarendszer felé való lépegetés elemi feltételként megjelennek. Hogyha lehetne végre értelmes vitákat és törvényt alkotni a parlamentben, akkor erre mind mód lenne. Azt meg különösen hogy mondjam megkérdőjelezhetőnek tartom, hogy itt kiragadva példákat, az önkormányzatok ugye nincsenek jelen, nem tudjuk én magam egyáltalán nem tudom, Dobos Krisztina biztos pontosan tudja , hogy mondjuk a zuglói önkormányzat miféle törvénysértést követett el akkor, amikor nyilván, egy testület döntése alapján, valamit lépett. Sorolhatnám tovább a példákat. Egyszerűen felháborítónak és elfogadhatatlannak tartom azt a dolgot, hogy itt feláll valaki a parlamentben, és olyan testületeket, olyan önkormányzati szervezeteket hoz hírbe, akiknek nincs módjuk erre azt mondani, hogy nem történt törvénysértés, szó nincs arról, hogy valamilyen módon visszaéltek volna lehetőségeikkel (Jobbról bekiabálás.) nyilván normális módon végzik a dolgukat.
Azt gondolom, hogy egyrészt ideje lenne végre már helyére tenni a parlamentben a dolgokat és ott megvitatni kérdéseket, ahol azok a helyükön vannak egyrészt, másrészt azt gondolom, hogy Dobos Krisztinának, aki évekig volt ennek a közoktatási rendszernek az egyik irányítója, tudnia kell, hogy 330 ezer gyerekkel van kevesebb jelenleg az általános iskolai környezetben, mint volt. A példái jellemzően egyébként nagyvárosi példák, ugye Budatétény, mint városkörzeti, vagy akár a Bogdánffy Utcai Általános Iskola, vagy Zugló. Arról van szó tehát, hogy az önkormányzatok végiggondolják azt, hogy hogyan lássák el iskolai feladataikat, milyen formában tegyenek eleget annak a kötelezettségüknek, amelyet mind az alkotmány, mind pedig a törvények rájuk rónak. Én nagyon bízom abban, hogy a közoktatási törvény vitája, ami talán végre majd megkezdődik, az ezekről a kérdésekről fog szólni, és nem kiragadott, végiggondolatlan és gyanúsítgató példákról. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)