Selmeczi Gabriella (Fidesz)

1996. május 27.

SELMECZI GABRIELLA, a Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem valószínű, hogy bárki túl sok jóra számított, amikor megtudta, hírét vette, hogy a kormány a nyugdíjkorhatár-emelésről terjeszt be, készül beterjeszteni törvényjavaslatot. Elhangzottak persze ígéretek, hogy az emelés rugalmas lesz, és leginkább csak a nyugdíjba menetel korcentrumát érinti. Nos, ezzel szemben ez a javaslat arra a viccbéli papára emlékeztet, aki azzal a felkiáltással fordul a fiához, hogy nézd, én mindig megadom neked a szabad választás lehetőségét: vagy megteszed, amit kérek, vagy kapsz egy hatalmas pofont. Tulajdonképpen erről szól ez a javaslat, amit beterjesztettek.

Mit is jelent valójában, a javaslat szerint, a kormány ígérete, az ígéretek. Való igaz, hogy a jövőben bármelyik nő elmehet nyugdíjba ötvenöt éves korában, csak ennek megvalósulása esetén elvesztené a nyugdíja 40 százalékát. Hogyha ötvenhét éves korában megy nyugdíjba az illető hölgy, akkor pedig a 30 százalékát veszíti el a nyugdíjának. Ez a javasolt büntetőszankció messze meghaladja a kormány által a továbbdolgozásra ösztönzésként javasolt mértékeket.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt nemcsak tartalmi szempontból tartja szerencsétlennek ezt a javaslatot, hanem a benyújtás időpontja szempontjából is. Ellentétben a kormánnyal, mi igen szerencsétlennek tartjuk a nyugdíjreform egyetlen elemének kiragadását és ennek a bevezetését.

Most arról a politikai szándékról, botorságról szeretnék pár szót szólni, amit a javaslat ilyenformán való beterjesztése jelent. Tisztelt Miniszter Úr! Vajon komolyan gondolhatja-e azt valaki, hogy nyugdíjreform-tervek legnépszerűtlenebb eleme bevezethető úgy, ez a bizonyos korhatáremelés, hogy semmi kedvező változtatás nincs mellé téve, nincs mellékelve. Az, hogy nyugdíjreformra szükség van, ezt ugye itt senki nem vitatta. Azt ígérni, hogy a reform mindenki számára jobb helyzetet teremt, valószínűleg a demagógia tankönyvi definíciója lenne.

Nyilvánvaló, hogy a hosszú távú működőképesség fenntartása érdekében szükség van bizonyos szűkítő, vélt vagy valós érdekeket sértő intézkedésekre is. Éppen ezért nagyon fontos az, hogy egy ekkora nagyságrendű, évtizedekre kiható döntés előtt világos választási lehetőséget kapjanak az állampolgárok, és így a majdani megoldást a lehető legszélesebb társadalmi egyetértés övezze.

Különösen fontos az, hogy az intézkedések végrehajtásának az üteme és időrendje áttekinthető legyen. A kiszámíthatóság elengedhetetlen a polgárok biztonságérzetének a fenntartásához. A mindannyiunk jövőjét befolyásoló változásokat ne oly intézkedések kusza halmazaként éljék meg, amelyek az akaratuk ellenére történnek meg velük, az állampolgárokkal, hanem azt érezzék, hogy jövőjüket aktívan tudják befolyásolni. Erre ugye most nincs lehetőség, erről itt szó sincs. A kormány által benyújtott javaslat a fentiek közül egyiknek sem tesz eleget.

Tisztelt Miniszter Úr! A javaslat mellett felsorakoztatott érvek véleményünk szerint pont ellenérvek.

(12.20)

Ellentétben a kormánnyal, mi a 2007-ben elérhető néhány százaléknyi megtakarítást nem tartjuk elfogadható indoknak. Nem gondoljuk, hogy lennének ebben az országban a modernizáció oltárán feláldozható nemzedékek. Sem a foglalkoztatáspolitikai helyzet, sem a lakosság egészségi állapota nem alkalmas arra, hogy a nyugdíjkorhatárt ilyen módon, az önök által javasolt módon megemeljük. Ráadásul a nyugdíjrendszer stabilitása szempontjából nem a törvényes nyugdíjkorhatár a lényeges, hanem a tényleges nyugdíjba vonulási idő. Hogyha ezt vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy az érintettek 2530 százaléka már 10 évvel a nyugdíjkorhatár előtt bekerül ebbe a bizonyos nyugdíjrendszerbe.

Tehát a jelenlegi javaslattól várt hatás akkor is elérhető lenne, ha a nyugdíjba vonulás korcentrumát a jelenlegi korhatárhoz tudnánk közelíteni. Az elfogadható megoldás véleményünk szerint a továbbdolgozás ösztönzése és nem a nyugdíjba menetel büntetése lenne. Ez egyébként önmagában indokolja a nyugdíjreformot, mert jelenleg minden racionális megfontolás arra ösztönzi az embereket, hogy a lehető legkorábban kerüljenek be a nyugdíjrendszerbe, mert a továbbdolgozás az nemhogy magasabb, hanem alacsonyabb nyugdíjat eredményez.

Ehhez véleményünk szerint a következőket kellene tenni. Először a nyugdíjskálát lineárissá kell tenni. A jelenlegi rendszerben, a kiszámított havi átlagkeresetből, a szolgálati időhöz igazodó nyugdíjskála segítségével számítják ki a tényleges nyugdíjat. Ez azt jelenti, hogy a ledolgozott évek arányában változik a nyugdíj értéke. Ez a skála viszont jelen pillanatban azokat kedvezményezi, akik keveset dolgoztak, és bünteti azokat, akik hosszabb ideje dolgoznak. A szolgálati idő hosszának ez a kezelése véleményünk szerint igazságtalan. És a nyugdíjasok egyik legfájóbb sérelmét jelenti egyébként. Ezért a javaslatunk, hogy a nyugdíjskála lineáris legyen, hogy minden ledolgozott év egyformán számítson a nyugdíj megállapításánál.

Másodszor: a degresszív számítás megszüntetése. Jelenleg az a példátlan helyzet állt elő, hogy a frissen nyugdíjba menők nyugdíja alacsonyabb, mint az átlagnyugdíj. Ennek az az oka, hogy a nyugdíjalapjába a keresetnek csak kisebb részét számítják be. Ez az elvonás már messze az átlagbér szintje alatt megkezdődik. A javaslatunk ezt a degresszív skála megszüntetését tartalmazza.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt úgy gondolja, hogy a fentiek elegendő ösztönzést jelentenének a továbbdolgozásra azoknál, akik erre képesek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egyfelől örülünk annak, hogy a kormány felfigyelt a javaslatunkra, és korkedvezményben részesítené a gyermeket szült nőket. Ellentétben a kormánnyal, mi úgy gondoljuk, hogy a gyermekek után járó korkedvezmény viszont nemcsak a három vagy több gyermeket szülő nőknek járjon, hanem már az első, illetve a második gyermek után is kellene járnia.

Emlékeztetőül hadd mondjam el, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt benyújtott egy önálló törvényjavaslatot, amely arról szólna, hogy a gyermekeket nevelő anya vagy a gyermekét, gyermeküket egyedül nevelő apa korkedvezményben részesüljön a nyugdíjba menetelkor. Javaslatunk úgy szól, hogy egy gyermek után egy, két gyermek után három, három vagy több gyermek után pedig öt év korkedvezmény illetné meg a fentiekben említett szülőket. Ez a javaslat itt fekszik a parlament plenáris ülése előtt, és kíváncsian várjuk, hogy mi lesz a sorsa.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalva még egyszer a Fidesz-Magyar Polgári Párt véleményét, először: nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a nyugdíjreform egy eleméről önállóan döntsünk, a reformból kiragadva. Kettő: a korhatáremelés nem reform ez a korhatáremelés, amit Önök beterjesztettek , hanem újabb átgondolatlan megszorító intézkedés csupán. Harmadszor: nem tartjuk elfogadhatónak tartalmilag sem a kormány előterjesztését a nyugdíjkorhatár-emelésről, sem ütemezésében, sem pedig módszerében. A kormánnyal ellentétben, a Fidesz-Magyar Polgári Párt javaslata nem egy büntető, hanem egy ösztönző szabályozás bevezetése lenne. A kormánnyal ellentétben, a Fidesz-Magyar Polgári Párt javaslata, hogy minden gyermeket szült nő számára indokolt legyen a korkedvezmény megadása, nemcsak a három- és többgyermekesek esetében. És végül nagyon fontos kérjük azt az igazi hatástanulmányt, amely arról szól, hogy a nyugdíjkorhatár emelésének ilyen módja milyen hatást fog kiváltani a foglalkoztatásban, a szociális ellátórendszerben és az emberek egészségi állapotában. Mennyit remél megtakarítani a kormány, a kormánypárti képviselők ezzel a javaslattal, és a másik oldalon hány forint kiadást fog jelenteni az a bizonyos hatás, ami a foglalkoztatási piacon, az egészségi állapoton és a szociális ellátórendszeren keresztül fog jelentkezni. Véleményünk szerint, hogyha ezeket összevetjük, akkor egy negatív egyenleg fog kijönni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A fentiek alapján ezt a javaslatot a Fidesz-Magyar Polgári Párt nem tartja elfogadhatónak. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)