Koscsó Lajos (MSZP)
KOSCSÓ LAJOS (MSZP): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A szocialista képviselőcsoport nevében is szeretném kifejezni örömömet, hogy a Házszabály felülvizsgálatára vonatkozó megállapodásunk értelmében önök előtt lehet a Házszabály-módosítás javaslatait tartalmazó indítvány. A hét párt nem kevés időt, energiát szánva a felülvizsgálatra, elemezve az időközben felvetődött problémákat, vitás kérdéseket, kompromisszumos javaslatot készített és annak okát, hogy mégis miért önálló képviselői indítvány formájában kerül a tisztelt Ház elé, tegnap este az előterjesztők nevében Toller László képviselőtársam már elmondta. A módosítás alapelveiről, az egyes módosítási pontok jellegéről az előterjesztő már szintén nyilatkozott. Szavait nem szeretném ismételni. Ezért azokkal a pontokkal foglalkoznék, melyek a parlament életében számottevő jelentőségűek.
Kezdeném a napirenden kívüli felszólalásokkal. Ez a kérdés talán a legkényesebb kérdések egyike. Nemegyszer éri a vád az Országgyűlést, a közvélemény oldaláról, hogy az érdemi munka helyett szópárbaj zajlik a parlamentben, naponta legalább másfél-két óra telik el általában, a nem országos jelentőségű, nem rendkívüli ügyekkel, melyeket legfőképp az ellenzéki pártok képviselői hoznak a Ház, de még inkább a tévé kamerák elé.
A napirend előtti felszólalások 15,7 százaléka kormánypártoké, ez 79 napirend előtti felszólalást jelent május 22-éig a 176 ülésnapon. Ugyanezen idő alatt az MDF 97, az FKGP 149, a KDNP 90, a Fidesz 89 alkalommal élt az napirend előtti felszólalás lehetőségével. Figyelembe véve a napirend előtti felszólalásokhoz tett kétperces észrevételeket is 70 óra telt el a parlamenti időből. Nem luxus ez? Nem kellene kihasználni minden percet az idő szorításában lévő parlamentnek? Vagy az ellenzéknek mindegy, hogy az obstrukciós törekvéseinek károsultja nemcsak a kormány, a kormánypártok, hanem az egész ország? Én magam, a napirend előtti felszólalások szigorúbb szabályozásának a híve vagyok, a rendkívüli ügyben való felszólalás a frakciókból csak a képviselőcsoport vezetőit illesse meg, csak a kormány képviselője reagálhasson. A napirend előtti felszólalás lehetősége csak az ülés napirendjének megállapítása előtt legyen.
Ezáltal talán valóban kizárólag országos jelentőségű, halaszthatatlan ügyek kerülnének elénk, s megszűnne az öt ellenzéki párt napi másfél órán át tartó kormányt szapuló szóáradata, ami nem tesz jót sem a parlament, sem a kormány, sem az ország megítélésének, s talán megszüntethető az ellenzék visszaélése a Házszabállyal és a médiákkal.
A Házszabály 54. §-ának módosítására tett javaslatunk is a munka feszesebb kereteinek kialakítására irányul. Az időkeret túllépésének következménye eddig is a szó megvonása volt, de csak az elnöki figyelmeztetés után. Javaslatunk elfogadásával az időkeret túllépésének szankcionálása egyszerűsödne. Az elnök 30 másodperccel a keret túllépése után megvonná a szót a felszólalótól. Ez a mondanivaló átgondolt előadására ösztönöz és az automatizmus egyben kizárja az oly gyakran emlegetett szubjektivizmust is.
Most tárgyaljuk az új alkotmány szabályozási elveit tartalmazó határozati javaslatot. Bár a Házszabályban létező eljárásról van szó, eddig ennek alkalmazására nem került sor. Most a 100. szakasz alkalmazásakor derült fény a szabályozás hiányosságaira. Nincs rendelkezés jelenleg a Házszabályban arra, hogy milyen eljárási renddel lehet megtárgyalni, illetve megállapítani a tervezett törvény elveit. A javaslat a jövőre tekintve az egységes eljárás érdekében bevezeti az országgyűlési határozati forma alkalmazását, a megalkotandó elveinek megállapításához.
A módosító javaslatok bizottsági rendszerben történő elbírálásának racionalizálását jelenti, az első helyen kijelölt bizottság fogalmának bevezetése. A jelenlegi rendszerben előfordulhat, hogy több bizottság kijelölése esetén egyik bizottság sem foglalt állást egy-egy módosító javaslatról, mivel azt a hatáskörébe nem tartozó indítványként értékelte. Ennek kiküszöbölése érdekében az első helyen kijelölt bizottság valamennyi módosító javaslatról, kapcsolódó módosító javaslatról állást foglalna. Így biztosítható lenne a módosító javaslatok teljes körű áttekintése és értékelése.
Zárásképpen a vezérszónoklatokról szeretnék szólni. A vezérszónoklat intézményét nem ismeri a Házszabály, azt hiszem nem túlzok, ha ennek az intézménynek a létét a kormánypártok eddigi gesztusaként nagyvonalúságként értékelem. Másként nem is lehet talán értékelni azt, hogy az indítványok 5:2 arányú értékelése a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kormány által beterjesztett indítványokat a kormánypártok megpróbálják objektívan láttatni, míg az öt ellenzéki párt elítélőleg nyilatkozik a javaslatról, abból az alapállásból kiindulva, hogy amit a kormány beterjeszt, az rossz, elhibázott. A kormánypárti és ellenzéki körök után szinte mindig öt, az előterjesztést elítélő vezérszónoklat hangzik el. Nem hiszem, hogy ennek feltétlenül így kellene lennie. Erre vonatkozóan nincs a határozati javaslatban felvetés, mivel mint jeleztem ez nem Házszabály probléma, de végiggondolásra érdemesnek tartom.
Tisztelt Képviselőtársaim! (Közbeszólásra reagál) Meghallgattam a képviselőtársamat én is, majd hogyha el fogja mondani az érdemi véleményét.
Tisztelt Képviselőtársaim! Közel sem a teljesség igényével beszéltem a határozati javaslatról. Az előttem és az utánam szólók bizonyára más-más értéket emelnek ki, így összességében, a maga teljességében láttatják majd azt. Tekintettel arra, hogy a javaslatok döntő többségében konszenzusos megállapodásról van szó, ezért ahhoz módosító indítványokat benyújtani nem célszerű. Azt azonban előre szeretném bejelenteni, hogy az általunk elfogadhatatlannak tartott napirend előtti felszólalások szabályozásához módosító indítványt kívánunk benyújtani, mert a mi felfogásunk szerint a Házszabály működési rend és keretek meghatározásán túl az önkorlátozás eszközeként is kell, hogy funkcionáljon. Az ellenzéki pártok azonban úgy tűnik ezen véleményünket nem osztják, ezért veszélyeztetik a Ház alapvető feladatát, a törvényhozást is.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalról.)