Rubovszky György (KDNP)

1996. május 28.

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Számtalanszor elhangzott ebben a házban az, hogy alkotmányozási kényszer van, és erre hivatkozott az előttem korábban felszólaló Szabó Lajos Mátyás is. Ezt a megállapítást így, hogy alkotmányozási kényszer van, a Kereszténydemokrata Néppárt nem osztja.

Az 1994-98-as időszakra készített választási programunkban mi is célul tűztük ki az alkotmány elkészítését, és az alkotmányozással kapcsolatban egy-két lényeges kérdést szeretnék megváltoztatni a hatályos joggal szemben.

Ez még nem teszi indokolttá az alkotmányozási kényszert. Mi azt valljuk, hogy szeretnénk alkotmányt, új alkotmányt, de csak akkor, hogyha az megfelelő minőségi és tartalommal rendelkező lehet.

A Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja az alkotmánykoncepció valamennyi fejezetéhez hozzá kíván szólni, és kronologikus sorrendben fogunk haladni. Nekem jutott az a tiszt, hogy a tervezet III. részének 1., 2. fejezetével, vagyis a jogszabályokkal és a jogalkotási fejezettel foglalkozzak.

(11.20)

Mint említettem, a mi álláspontunk szerint a hatályos alkotmány biztosítja működőképességet, és csak bizonyos kérdésekben vagyunk az ottani rendelkezéssel ellentétben.

Ez azért lényeges az én felszólalásommal kapcsolatosan, mert az a két fejezet, amelyről én itt szólni kívánok, az a két fejezet a Kereszténydemokrata Néppárt számára elfogadható úgy, ahogy az országgyűlési határozat megfogalmazza.

Teljes terjedelemben nem mondhatjuk azt, hogy minden kérdést a koncepció megold, mert számtalan olyan álláspont alakult ki, mint például a minősített szavazatokhoz kötött törvények köre, ahol csak egy ilyen általános megfogalmazással döntött az alkotmány-előkészítő bizottság, miszerint a kormányozhatóság érdekében a kétharmados törvények körét nagyban szűkíteni kell.

Nem is tettünk kísérletet arra, hogy ezeknek a törvényeknek a sorát meghatározzuk, ez a végleges szöveghez tartozik, és azt hiszem, hogy tulajdonképpen ez lesz az igazi szakítópróba.

A jogszabályokkal kapcsolatos álláspontban elfogadjuk azt, és mi is ennek megfelelően szavaztunk, hogy az alkotmánynak a jogalkotásról és a jogszabályi hierarchiával kapcsolatban önmagának kell rendelkezni, és a mai jogszabályokkal ellentétben, a jogalkotási rend egy bizonyos részét alkotmányos szintre kell emelni.

Én ezekre külön nem kívánok kitérni. Lényegében elfogadjuk azt az álláspontot, és mi is ezt valljuk, hogy Magyarországon az egész jogszabályalkotás az alkotmányon kell hogy alapuljon, az alkotmánynak kell megszabni azokat az alkotmányozási, azokat a törvényalkotási tárgyköröket, amelyek mindenképpen az Országgyűlés hatáskörébe kell hogy tartozzanak, természetesen fennhagyva azt a lehetőséget, hogy az Országgyűlés a jogszabályban elő nem írt kötelezettségen túlmenően bármely kérdésben törvényt alkothasson.

Meg kell tartani változatlanul a kormányrendeleti és a miniszteri rendeleti jogszabályi szintet is, természetesen azokkal a megkötésekkel, amelyeket a koncepció itt meghatároz. Ugyanezt képzeljük el az önkormányzati rendeletekről is, a kihirdetéssel és általában az egész jogalkotással kapcsolatos kérdésekben egyetértünk.

A ma hatályos alkotmánnyal szemben itt egy nagy kérdés a törvény-előterjesztők köre. Elfogadjuk azt az álláspontot, hogy kizárólag a kormány illetve országgyűlési képviselő, képviselői jogánál fogva alanyi jogon terjeszthessen elő törvénytervezetet. Nagy kérdés volt, és nagy vita volt abból, hogy az Országgyűlés állandó bizottságai önálló törvény-előterjesztési joggal felruházásra kerüljenek-e vagy sem. A kereszténydemokraták is azon az állásponton vannak, ami ott a többségi vélemény volt, hogy ne legyen a bizottságoknak önálló törvény-előterjesztési joga. Álláspontunk szerint a teljes tevékenység a kormány-előterjesztés, illetve az önálló képviselői előterjesztés útján megoldható.

Nagy vita volt a népi kezdeményezés kérdése, az állampolgárok bizonyos létszámával támogatott törvény-előterjesztés, törvényjavaslat lehetősége. Ezt mi nem osztjuk. Álláspontunk szerint az országgyűlési képviselőkön keresztül, illetve a kormányon keresztül ez a kérdés mindenféleképpen megoldható. Ezzel kapcsolatban számtalan tanulmány és javaslat érkezett. Mi a koncepció azon megállapítását fogadjuk el, hogy ilyenre ne kerüljön sor.

Tehát az egész jogalkotással és az egész jogszabályi rendszerrel kapcsolatban a ma hatályosnál lényegesen bővebb, lényegesen részletekbe menőbb alkotmányozási szabályozást javasol a Kereszténydemokrata Néppárt. Természetesen ebből sok vita, és sok részletkörülmény között még lesznek problémák. Változatlanul magának az eljárásnak a lefolytatására a Házszabályt tartjuk a legalkalmasabbnak a jogszabályi rendelkezések mellett. Tisztelt Országgyűlés! Itt az alkotmánykoncepció 1. és 2. fejezetével kapcsolatban ez a Kereszténydemokrata Néppárt rövid véleménye. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)