Héthy Lajos
DR. HÉTHY LAJOS munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Bauer képviselő úrral joggal szoktunk vitatkozni elméleti vitákban, hogy az érdekegyeztetés kívánatos-e, hogy megjelenjen az alkotmányban, vagy sem. Tájékoztatni szeretném önöket arról, hogy május 23-án az Érdekegyeztető Tanács konzultációt folytatott az alkotmányozási koncepcióról, és a munkavállalói, munkaadói oldalnak egyértelműen az volt a megfogalmazott igénye, hogy kerüljön be. Ezzel egyébként a kormányzati oldal is egyetértett.
Ami a nyugati alkotmányokat illeti, a magyarországi érdekegyeztetés az egy sajátos kelet-európai jelenség, tehát a nyugati alkotmányokban hiába keresünk párhuzamokat. Itt nem alkotmányozási filozófiákról van önmagában szó, hanem politikai törekvésekről. Tehát hogyha mi az érdekegyeztetést egy fontos, a gazdasági-politikai rendszerváltásban alapvető szerepet betöltő intézménynek szánjuk, akkor, azt hiszem, hogy szükséges ennek a stabilizálása. Egyébként politikailag rendkívül sérülékeny, mint erre számos példa van Kelet-Európában.
A másik dolog: tényként kell számolnunk azzal, hogy az Érdekegyeztető Tanácsnak hatása van a kormányzati döntéshozatalra, illetve a törvényalkotásra. A viszony egyébként a kormány és az ÉT között nem olyan tiszta, mint Bauer képviselő úr mondotta, mert egyes esetekben a kormány ugyancsak konzultál az Érdekegyeztető Tanáccsal, de az Érdekegyeztető Tanácsnak bizonyos jogszabályban foglalt egyetértési jogosítványai is vannak. Mi egyébként nem arra gondolunk, hogy magának az intézménynek kellene bekerülni az alkotmányba, hanem az érdekegyeztetés kötelezettségének valamilyen olyan formában, ahogy ezt a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal vonatkozó konvenciója előírja. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)