Győr Sándor (MSZP)
GYŐR SÁNDOR (MSZP): Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném örömömet kifejezni, hogy erről a fontos határozati javaslatról, a Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről véleményt nyilváníthatok. Nem állok egyedül azzal a véleményemmel, hogy ma hazánkban nincs alkotmányozási szükséghelyzet, de egyetértek azzal, hogy a beterjesztett szabályozási elvek parlamenti megtárgyalása után az alkotmány-előkészítő bizottság az elfogadásra kerülő elveknek megfelelően nyújtsa be az alkotmányról szóló törvényjavaslatot. Ez a javaslat a Magyar Köztársaság alkotmánya címet viselje. Az új alkotmány megalkotására a stabil és kiszámítható életviszonyok hatékonyabb garantálása miatt van szükség. Már csak azért is szükséges az új alkotmány, mert erre a jelenlegi kormánypártok ígéretet tettek és ötpárti egyezség is született 1995 májusában, és jó esély van arra, hogy belátható időn belül a tisztelt Ház tárgyalni tudja és el is tudja fogadni. Teljes mértékben azonosulni tudok azzal, hogy az államhatalom forrása a nép, aki a hatalmat a választott képviselőin keresztül gyakorolja, azonban a népszavazás lehetőségének megtartása mellett például a köztársasági elnök megválasztása esetében, melyet támogatok. Az alkotmánykoncepció egyik legfontosabb része az emberi és az állampolgári jogok felsorolása. Ez a 35 bekezdésből álló felsorolás rendkívül fontos pontokat tartalmaz, azonban bizonyos hiányosságai is vannak, melyekről már képviselőtársaim is szóltak. Közvetlenül egymás után szerepel az emberi jogok között a munkahelyi szervezkedéshez, valamint a sztrájkhoz való jog. Az egy jogállamban természetes, hogy szakszervezetet alakíthatnak a munkahelyen a dolgozók az alapvető jogaik a megvédése érdekében. Az is természetesnek tekinthető, hogyha ezek a jogok sérülnek és nincs más mód a megegyezésre, a szakszervezeteket a tagjaik felhatalmazzák a sztrájkjog érvényesítésére is. Azonban a kettő között kell még valaminek lenni, ami nem szerepel a felsorolásban, amit én is hiányolok, az pedig az érdekegyeztetés, az érdekegyeztetés gazdasági és szociális kérdésekben. Véleményem szerint az alkotmánynak tartalmaznia kell a szervezkedés és a sztrájkjog között az érdekegyeztetés jogát, mert nem szükséges minden átmenet nélkül a munkabeszüntetéshez folyamodni. Én természetesen csak az olyan kérdések tárgyalása során tartom fontosnak az úgynevezett nagy érdekegyeztető tanács, vagy ha úgy tetszik a Gazdasági és Szociális Tanács felállítását, ami társadalmi méretekben fontos gondok megoldásában tud határozni. Az egyes alrendszerekben meg kell hagyni a munkahelyi érdekegyeztetést, ahol a helyi gazdasági vezetők a helyi választott szakszervezeti vezetéssel tudnak megállapodni a foglalkoztatottak ügyében. A munkabéke megteremtése fontos a Magyar Köztársaság életében és ehhez elengedhetetlen az országos érdekegyeztetés biztosítása. Javaslom továbbá, hogy a munkahelyi szervezkedéshez való jogban a zárójelben szereplő szakszervezet mellett az üzemi közalkalmazotti tanács is szerepeljen. Természetesen az alkotmány ezekkel a kérdésekkel nem kell részletesen foglalkozzon, csak deklarálja, hiszen a munka törvénykönyvében szabályozva van az említett kérdés, de egy pontban feltétlenül meg kell említeni. Végezetül a munkához való jogról is szeretnék egy-két mondatot szólni. Tudom, még ha fáj is, hogy a piacgazdaság keretei között nehéz megfogalmazni a munkához való jogot, a teljes foglalkoztatottság állami kötelezettségvállalását, de azt igen, hogy a dolgozni akaró embernek legyen lehetősége szabadon munkát vállalni, olyan munkát, hogy a tisztességes megélhetéséhez a méltányos munkabért megkapja. Tudom, hogy ez nagyon nehéz dolog, de azt is tudom, hogy nem könnyű munkára vállalkoztunk.
Kedves Képviselőtársaim! Az alkotmánykoncepció tárgyalása során arra kell törekednünk, hogy olyan alkotmány beterjesztése és elfogadására legyen lehetőség, ami a Magyar Köztársaságban élő embereknek jó közérzetet biztosít, ami a jogállam és a demokrácia kiteljesedését biztosítja. Azt hiszem, hogy ezzel, pártállástól függetlenül egyet lehet érteni, és felül kell emelkedni a politikai érdekeken, azt kell legfontosabbnak tekinteni, ami az egész társadalom, a nép, a Magyar Köztársaság boldogulását szolgálja.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)