Házas József (MSZP)

1996. május 29.

DR. HÁZAS JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az egészségügyi ellátás kötelezettségeiről és a területi ellátási normatívákról szóló T/2423. számú törvényjavaslat megismerése után nagy számolás indult meg a megyékben és a fővárosban. A mellékletek áttanulmányozásakor pedig különösen felborzolódtak a kedélyek. A kórházak, intézmények már a rájuk vonatkozó irányszámok ismerete előtt tiltakozni kezdtek az ágyszámok csökkentése ellen, a megyei normatívák megismerése után pedig elindult egy össznépi játék. A kórházak, az orvosok, az önkormányzatok, a megyék, a megyei képviselőcsoportok, mindannyian méltánytalannak találták a saját területükre vonatkozó adatokat. A vidékiek a fővárost vádolják, a klinikák az ellátás progresszivitását féltik, a szakmák nem tudnak a területi ágyelosztásban megegyezni. Az előterjesztői szándék világos. A túlméretezett, finanszírozhatatlanná váló fekvőbeteg-ellátást meg kell reformálni. A reform egyik nagyon fontos eleme, egyik kezdeti lépése az ágyak számának csökkentése. Az évekkel korábban elindított folyamat előkészítésekor már világos volt, hogy a jelenlegi struktúra egyre inkább alkalmatlanná válik a megváltozott viszonyok közti gyógyító-ellátás kiszolgálásához. A szakmailag sok esetben megkérdőjelezhető, gyakran presztízsszempontok, illetve kapcsolatok által meghatározott ágyfejlesztések, a járóbeteg-ellátás központilag is sugallt alacsonyabbrendűsége amely a leletek és a kivizsgálási eredmények hierarchizálásában is megnyilvánult , oda vezettek, hogy az egészségügy strukturális egyensúlya megbomlott. A krónikus pénzhiány, az inflációt nem követő finanszírozás pedig egyes kórházakat katasztrofális helyzetbe sodort. A pályán dolgozók fizetése is hozzájárult ahhoz, hogy az egészségügy szereplői között komoly feszültségek alakultak ki. A gyógyításban eltöltött sok év tapasztalatai alapján a pályatársaim többségével vallom, hogy a reformra igenis szükség van. Alapvetően egyetértünk a struktúra megváltoztatásával is. A viták ott kezdődnek, hogy milyen mértékű legyen az ágylétszám-csökkentés, milyen legyen az ütemezése és kit érintsen. Az elmondott sorrend alapján nő az egyet nem értők tábora. Amíg a saját ágyakról nincs szó, egyetértünk a tízezer ágy megszüntetésével, amikor a területünket érintő normatívákat összehasonlítjuk a szomszédokkal vagy a védett ágyak elosztását nézzük, azonnal gerjednek az indulatok. Tisztelt Képviselőtársaim! A bőrömből én nem tudok kibújni, ezért nézzék el, hogy saját megyémet érintő dolgokról szólok. Igyekszem elkerülni a hangulatkeltést, mert a minisztérium érveit, amelyekkel az alapelveket védik, tisztességeseknek tartom és lényegileg el is tudom fogadni. Elfogadom, hogy ne kézi vezérléssel, hanem a lehetőségeknek megfelelő objektív mutatók alapján, mindenkire vonatkozó képlet segítségével határozzák meg az ágyszükségletet. Csak azt nem értem, hogy a tízezer lakosra jutó 80-85 ágyból hogy lesz Somogyban 72. Vagy a képletben van a hiba, vagy a többi korrekciós tényező nem vesz figyelembe olyan morbiditási adatokat, településszerkezetet, regionális feladatokat, amelyek alapján az elöregedett lakossághoz és a valós viszonyokhoz igazodna a megmaradó ágyszám. Tudom, hogy általánosságokkal nem sikerül megnyernem sem az előterjesztőt, sem a hasonló cipőben járó képviselőtársaimat, akik a saját megyéjük helyzete miatt ugyancsak protestálni akarnak, ezért néhány konkrét indokot is mondok. Először is a képlet F: demográfiai és társadalmi-gazdasági mutatói között az ezer lakosra jutó gazdasági szervezetek számát figyelembe véve Somogy megye a második helyre került. Köztudott, hogy ezek a vállalkozások a déli Balaton-parton bejelentett, nem helyi illetőségű idényvállalkozásoknak köszönhetően adnak ilyen magas számot, a megye ugyanis az elmaradott térségek közé tartozik. A területfejlesztéssel foglalkozó tudományos vizsgálatokban utánanézhető, hogy az utolsó előtti büszke harmadik-negyedik helyen található a megyék rangsorában Somogy. Másik kifogásom, hogy az országos és regionális feladatokat ellátó kórházak között nem szerepel a tervezetben a Mosdósi Tüdő- és Szívkórház.

(16.10)

A tüdőbetegek ellátásában, de kifejezetten a krónikus légzőszervi megbetegedésben szenvedő gyerekek rehabilitációjában kiemelkedő szerepe van a kórháznak. A rehabilitációs ágyaikon ápolt kis betegeknek helyben biztosítják az iskolai ellátást és a gyógyúszást is.

Harmadikként egy olyan megfontolandó igényt említek, amely az egészségügyi főiskolai képzés kiszolgálásához is rendelne ágyakat, mivel a Pécsi Orvostudományi Egyetem Főiskolai Karára járó, felsőfokú ápoló és védőnőként végzők gyakorlati képzése is a megyében történik.

Nem került elismerésre az üdülőbeteg-ellátás fekvőbeteg hátterének biztosítása sem. Látszólag a siófoki és a marcali kórházak statisztikájában az üdülőforgalom csak mérsékelt emelkedést mutat, de a standardizált adatok alapján lényeges relatív emelkedés tapasztalható.

A siófoki adatok szerint a területen kívüli betegek száma a nyári hónapokban 240 százalékra nő, ha a többi hónap területen kívüli átlagát száznak vesszük.

Tisztelt Országgyűlés! A megye eddig nagyjából önellátó volt, a tervezet 18 százalékkal csökkenti az ágyak számát. A betegek rákényszerülnek, hogy nagy távolságban lévő intézeteket keressenek fel, ami az útiköltséget és a mentőszállítás költségeit figyelembe véve, máris csökkenti azt a költségmegtakarítást, amit a javaslat feltételez.

A másik gondot az aprófalvas településrendszer, valamint az infrastruktúra fejletlensége okozza, ami megkérdőjelezi a rövidített ápolási idő lehetőséget.

Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottak alapján kérem, hogy a mellékletek felülvizsgálatával támogassák az elfogadható kompromisszumos javaslatainkat, amelyekkel nem a koncepció változtatását, hanem csak a valós igények elismertetését és az indokolatlan hátrányok kiküszöbölését szeretnénk elérni. Köszönöm. (Szórványos taps.)