Rubovszky György (KDNP)
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Köszönöm a szót, alelnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tegnapi nap során már jeleztem azt, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt az előterjesztett határozati javaslat valamennyi fejezetével önállóan és részletesen kíván foglalkozni. Ebből adódóan nekem ma az a tiszt jutott, hogy a IV. rész, az államrészből, az 1. fejezettel, a választójogi kérdésekkel foglalkozhassak.
(9.20)
Tegnap, amikor a jogrendszerről beszéltem, akkor elmondottam, hogy tulajdonképpen a koncepcióval egyetért a Kereszténydemokrata Néppárt, és elemezgettem ezzel kapcsolatos részletesebb kérdéseket. Ugyanezt nem mondhatom el a mai napon. Tisztelettel: az első és álláspontom szerint a legfontosabb kritika a koncepciót a mai napon az előkészítetlensége miatt illeti.
Szeretném a tisztelt Háznak és a nyilvánosságnak is elmondani, hogy az alkotmány-előkészítő bizottság 1995. december 14-én egyhangúan olyan döntést hozott, hogy az alkotmány mai szabályozásától eltérően a választójog részletesebb szabályait kívánja rögzíteni az alkotmányban, és ennek a terjedelmét egy albizottság van hivatva előkészíteni, és az albizottság döntése alapján kerül be a koncepcióba az a kör, amelyet a hat párt illetve ugye az alkotmány-előkészítés szerint legalább ötpárti egyetértéssel az alkotmányban kívánunk szabályozni.
Miért mondtam azt, hogy előkészítetlenség? Tisztelt Országgyűlés! Ez a választójog előkészítésével foglalkozó albizottság május eleje óta nem ült össze, mégpedig a kormányzó pártok képviselőinek kérésére, és még nem jutottunk el oda, hogy érdemi kérdésekben dönthessünk, nem juthattunk el odáig, hogy érdemi kérdésekről a pártok az álláspontjaikat kifejthessék, vagyis tulajdonképpen az előterjesztett határozati javaslat ebben a kérdésben lyukas.
Formailag eldöntöttük azt, hogy bővebb szabályozást szeretnénk az alkotmányban, és úgy került be a határozati javaslat a tisztelt Országgyűlés elé, hogy a választási mód legfontosabb szabályait indokolt az alkotmányban rögzíteni. Ma itt senki nem tudja megmondani, hogy melyek azok a szabályozási elvek, amelyek alapján akarjuk ezt folytatni, gyakorlatilag egy olyan országgyűlési határozati javaslatról folytatunk általános vitát, amely teljes terjedelmében még elő sem lett terjesztve. Ez nagyon furcsa, az ellenzék többször kritizálta a kormány előkészítő munkáját, igen meglepő volt a tegnapi napon az a Házszabály-vita, ahol az előterjesztő kilátásba helyezte, hogy a saját határozati javaslatával szemben módosító indítványt fog előterjeszteni, de tisztelt Országgyűlés, legalább volt egy előterjesztés! Ma ebben a kérdésben tulajdonképpen nincsen előterjesztés. A formai hibákon túlmenően van egy-két olyan kérdés az alkotmánnyal, vagyis a választójoggal kapcsolatban, amelyet a bizottság részben érintett és amellyel a kereszténydemokraták nem tudnak egyetérteni.
Elmondanám a jót is: egyetértünk azokkal a kérdésekkel, amelyek tulajdonképpen a választójognak az alkotmányba való elhelyezésére vonatkozik. Egyetértünk azzal a megállapítással, hogy a választójog mint állampolgári és emberi jog kerüljön be az alapvető jogok közé meghatározás szinten, de ugyanakkor elfogadjuk azt is, hogy egy egész önálló fejezetként az államszerkezeti rész 1. fejezeteként kerüljön a mi kérésünk, a mi indítványunk szerint, lehetőleg az alkotmány terjedelméhez képest részletességgel szabályozásra.
Nem értünk egyet a következővel: Itt rögtön a koncepció 1. fejezet b) pontjában. Azt, hogy kinek legyen választójoga, ezt elfogadjuk, a megszorítást nem fogadjuk el. Azt a megszorítást nem fogadjuk el, hogy választójoga csak annak a nagykorú magyar állampolgárnak lehet, aki a választás idején Magyarország területén tartózkodik. Kifejtettük számtalanszor és nem akarjuk ezt a kört parttalanná bővíteni , de itt két olyan kört mindenféleképpen érinteni kell és szabályozni kell az alkotmányozás során, akiknek a Magyarországon tartózkodáson túlmenően még választójogot kell biztosítani. Az egyik kör az erre számtalan példa van a világon , hogy a belföldi lakóhellyel rendelkező állampolgár gyakorolhatja szavazati jogát, függetlenül attól, hogy a választás időpontjában Magyarországon tartózkodik-e vagy sem. Ez a kereszténydemokraták álláspontja szerint szinte evidencia. Az előkészítés során a Belügyminisztérium választási irodájának a vezetője erre két technikát is felajánlott: vagy a külképviseleteken való szavazás, vagy pedig a postán való szavazás kérdése, meggyőződésem szerint ezt mindenféleképpen rendezni lehet. Ez az egyik olyan pont, amellyel a koncepcióval kapcsolatban módosító indítványt fogunk előterjeszteni.
A másik kérdés a belföldön lakóhellyel nem rendelkező, de magyar állampolgárok köre. Elfogadom azt, hogy rendkívül széles kör lenne ez így, hogyha az állampolgársági törvény kritériumai szerint állapítanánk meg ezt a kört, és gyakorlatilag beláthatatlan következményekkel járna, de megítélésünk szerint, azokat a külföldön élő magyar állampolgárokat, akik állampolgári jogaikkal legalább annyira élnek, hogy kiváltották a magyar útlevelet vagy kérték a saját maguk felvételét a magyar népesség-nyilvántartásba, ezeket honorálni kellene, ezeket az erőfeszítéseket azzal, hogy a részükre választójogot biztosítunk. Ez is az előbb említett technikával minden további nélkül megoldható, és ilyen körülmények között azt hiszem, kellőképpen honorálnánk azt a külföldön élő magyart, aki az országhoz és a hazához való tartozását ilyen külső jelekkel is bizonyítja.
Nem értünk egyet azzal a kérdéssel sem, amely a koncepcióban szerepel és megítélésem szerint a hatályos alkotmánnyal szemben egy visszalépés , hogy az alkotmány választójoggal kapcsolatos része kizárólag az országgyűlési képviselők választásának módjával foglalkozzék. Azért nem értek egyet, mert a hatályos alkotmányunk 71. §-ának (1) bekezdése az önkormányzati képviselőkről is beszél akkor, amikor a közvetlen, titkos és egyenlő választójog alapján való megválasztást rendeli el, majd a (2) bekezdés külön kitér arra a kérdésre, hogy a megyei közgyűlések képviselőit milyen közvetett választási módon kell megválasztani. Tehát itt az alkotmánykoncepciónak az a kérdése, amely azt rögzíti, hogy a választás módja kizárólag az országgyűlési képviselő-választásokkal foglalkozzon, ez álláspontunk szerint elfogadhatatlan és visszalépés.
Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy 8 perc időt kaptam a pártomtól, nagyon röviden befejezném. Gyakorlatilag felszólalásomnak a lényege az, hogy megítélésem szerint, az a nagy sietség, az nyilvánvalóan a minőség rovására fog menni. Elképzelhetetlennek tartom, hogy az az albizottság, amely még meg sem kapta a következő ülésére vonatkozó összehívást, és nem is tudjuk, hogy ez mikor lesz, nem tudja azt az általános anyagot letenni a tisztelt Ház asztalára, amelyből az általános vita lefolytatható lenne, tehát gyakorlatilag egy elő nem terjesztett országgyűlési határozatnak ezek szerint a részletes vitában való elfogadására készülünk, ami nyilván, hogy a minőség rovására fog menni. Ezért tisztelettel én itt is azt szorgalmazom, hogy addig, ameddig a teljes koncepció nem készül el, ameddig a választójogi rész, az általános rész nem készül el, addig ezt a vitát lezárni, úgy érzem, nagy hiba lenne. Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)