Gáspár Miklós (KDNP)
DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP): Kónya Imre azt mondta, hogy közjogi kérdéseket, alkotmányos jogintézményeket ne tegyünk társadalmi harcok tárgyává. Nos, nekem az a véleményem, hogy nem társadalmi harcok tárgyává tesszük, hanem vagy politikai harcok tárgyává, hanem politikai vita tárgyává, másrészt pedig ezek nem a szóban forgó fontos jogintézményeknek a mikénti szabályozása elsősorban nem jogi, szakmai kérdés, hanem elsősorban politikai kérdés. Jogi szakmai kérdéssé a társadalom döntését követően a kodifikáció során válik. Ugyanis mind az egykamarás, mind a kétkamarás parlamentet, mind a köztársasági elnök nép általi vagy parlament általi választását szakmailag kifogástalanul, mindkét variációban meg lehet fogalmazni.Tehát nem ez a lényeg, hanem a lényeg, hogy ki dönt. Ki az alkotmányozás alanya? Kit tekintünk az alkotmányozás alanyának? A pártokat, az Országgyűlést, vagy a népet? Természetesen mindegyik az alkotmányozás alanya, ahogy az alkotmány koncepció is ezt kimondja. Azonban vannak olyan végső alapkérdések, mint az egykamara, kétkamara, köztársasági elnök választása és így tovább még néhány, amelyekben véleményünk szerint a végső döntést magának a lakosságnak és a civil szférának kell meghozni, természetesen az Országgyűlésnek is, de ezekben a kérdésekben a lakosságot semmi szín alatt nem lehet kihagyni.
Véleményem szerint a nép igenis el tudja dönteni ezeket a kérdéseket, és az alapvető alternatívákban nemhogy el tudja dönteni, hanem neki kell dönteni, akkor lesz csak az alkotmány maradéktalanul legitim.
Mi nem azért vagyunk hívei például a köztársasági elnök nép általi választásának, mert, mint Kónya Imre mondta, úgy gondolnánk, hogy a népnek ez rokonszenvesebb, valószínűleg ez a rokonszenvesebb, de nem ezért akarjuk a köztársasági elnök nép általi választását népszavazásra bocsátani, hanem azért, mert úgy gondoljuk (Elnök csengetéssel jelzi a felszólalási idő leteltét.), hogy a nép akár így dönt, akár úgy dönt, de a nép jogosult ebben a kérdésben a végső döntést meghozni. Köszönöm.