Homoki János (FKGP)
DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP): Tisztelt Országgyűlés! Olyan ez az alkotmányozás, mint maga a kormány, alig látható, holott itt kellene ülnie és meghallgatni az ellenzéki képviselők indokait, hogy miért nem szabad most alkotmányozni. (Általános zaj. Közbeszólás: Most jöttem.) Az úgynevezett rendszerváltás után hatalomra került kormányokkal szemben a választók által támasztott követelmény volt, hogy mielőbb kiépítsék a demokrácia intézményrendszerét, kialakítsák annak etikai és erkölcsi normáit, mindehhez hozzáigazodjon az állampolgárok gondolkodási és életformája. A Független Kisgazdapárt megítélése szerint mindezen követelmények a rendszerváltás hatodik évében alig valósultak meg. Az állampolgárok szemében a demokrácia fokmérője, hogy a választásokon győztes pártok mit teljesítettek választási ígéreteikből. Országunk polgárai szomorúan állapíthatják meg, hogy a szociálliberális kormány hatalomra kerülése után két évvel az ígéretekből semmi nem teljesült. A kormány 1994-ben arra kapott felhatalmazást a néptől, hogy az előző csődkormányok után emelje az életszínvonalat, ígért szakértelmével, megfelelő gazdasági programmal, hosszú távú pályára állítsa a gazdaságot. (Közbeszólás a bal oldalról: Ti is kormányozhattok!) Az elmúlt két év alatt kiderült, hogy a kormánynak nincs gazdasági stratégiája, ennek következtében gazdaságpolitikája nem kiszámítható, nem valósult meg az ellátó-elosztó rendszerek reformja, nem valósult meg a területi közigazgatási reform. Államosította, kikapcsolta a politikai életből az érdekképviseleteket, a kormány állampárti beidegződés alapján centralizáló tevékenységet folytat. Nem jöttek létre az új társadalmi szerveződések, a meglévőket pedig nem vonta be az alkotmányozásba. A NATOba való belépés eltökélt szándéka. Arról azonban senki nem beszél, hogy ez mennyibe fog kerülni az országnak, és ki fogja ezt fizetni. A hosszú távú kormánypolitikát nem dolgozta ki ezen a területen sem. Sorolhatnám tovább a társadalmi, egészségügyi, kulturális élet területén lévő súlyos hiányosságokat, de nem teszem. Azonban a Független Kisgazdapárt nevében meg kell állapítanom, hogy az a kormány nincs beszélő viszonyban a magyar társadalommal. Közben folyik az alkotmányozás, a nép háta mögött. Kormányunk nem hogy elősegítené a demokrácia kiteljesedését az országban, hanem pont ellenkezőleg, a meglévő intézményrendszert is lerombolta. A demokrácia helyett a diktatúra irányába halad, és taszítja az egész társadalmat. Sir Karl Popper, a század nagy gondolkodója kifejtette, idézem: "A demokráciát nem azért választjuk, mert annyira bővelkedik erényekben, hanem azért, hogy elkerüljük a zsarnokságot." Eddig az idézet. A demokrácia sajátossága, hogy a nép a döntőbíró minden fontos kérdésben. A nép azonban nem lehet mindenütt és mindennap jelen, hogy szavazataival irányítsa az államot. Ezt az általa választott képviselőknek kell ellátniuk. A római kor óta így működik a képviseleti demokrácia. A tudatos önkorlátozás ellen hat a rosszul értelmezett szabadelvűség, a liberalizmus vadhajtása, ami összeegyeztethetetlen a demokráciával. A demokrácia legfőbb veszélyének már Platón és Szókratész is a túlságos szabadságot, az eltúlzott liberalizmust tartotta, mivel az könnyen átmehet anarchiába. Ennek jeleit tükrözi a jelenlegi magyar társadalom valósága.
(13.10)
A Független Kisgazdapárt szerint ma Magyarországon joggal csak a demokráciával szemben támasztható követelmény hallható, mert működése sekélyes. Az alkotmányban deklarált alapelveknek, szabályoknak olyanoknak kell lenniük, melyekből egyértelműen felismerhető a demokrácia megléte. Megítélésünk szerint a jelenlegi alkotmányozás ezeket a célokat nem tükrözi. Alapvetően mi szükségeltetik ahhoz, Magyarországon a közjogi viszonyok megfeleljenek a demokrácia követelményeinek? Ma kormányzati hatalom túlsúlya, diktatórikus jellege az államhatalmi ágak rendszerében mindenki számára világosan felismerhető. Alkotmányosnak azt az állapotot mondhatnánk, ha a Magyar Köztársaság Országgyűlésének lenne kormánya. Sajnos a rendszer fordítva működik. A Magyar Köztársaság kormányának van Országgyűlése és nem az Országgyűlésnek kormánya. Ez megengedhetetlen, ez a gyakorlat az állampárti diktatúra mechanizmusára emlékeztet. Ezért szükséges az államhatalmi ágak egyensúlyának biztosítása, ennek érdekében egymás közötti viszonyának újraszabályozása. Ennek keretében kiemelkedő jelentősége van a Magyar Köztársaság Országgyűlésének, melynek a Független Kisgazdapárt javaslata szerint kétkamarásnak kell lennie és létszámában jelentősen kisebbnek, mint a mai parlament.
Gondos körültekintéssel kell kiválasztani a parlamentbe kerülő képviselők számát. Elsősorban a döntéshozás minőségét és hatékonyságát, valamint a költségkiadásokat kell figyelembe venni, és nem a pártok érdekeit. Az alsóházban elegendő lenne 170-180 országgyűlési képviselő, míg a második kamarában 70-80 tag lenne. Ez utóbbiaknak a szakszervezetekből, a különböző érdekvédelmi szervezetekből, civil szervezetekből, tehát az Országgyűlésbe be nem került, az ország életében jelentős szerepet játszó olyan testületekből kellene kikerülniük, mint a nyugdíjasok, egyetemi önkormányzatok, helyi önkormányzatok, háziasszonyok, mozgássérültek, hajléktalanok, kiemelkedő személyiségek, kistelepülésen élők stb. A lényeg az, hogy a második kamara társadalompolitikai viszonyainak és érdekeinek más metszetét jelenítse meg. Már összetételénél fogva is csökkentené a politikai pártok hatalmát, minőségi munkát eredményezne és csökkentené az Alkotmánybíróság terhelését is. Legfőbb szakmai indoka a törvényhozás mértéktartásra szorítása, bizonyos fokú ellenőrzése és alkotmányosság biztosítása.
A modern demokráciát nemcsak a jogalkalmazásban, hanem a törvényhozásban is igyekeznek a korrekció lehetőségét és a többfokozatú döntést megvalósítani. Véleményünk szerint a végrehajtó hatalom működése nem épülhet csak a kollektív felelősség elvére. Abban az egyéni, a miniszteriális felelősségnek is meg kell nyilvánulnia. Ugyanakkor az államigazgatás intézményrendszerébe be kell építeni az ellenőrzés és a felelősség kérdését is. Manapság alig, vagy egyáltalán nem érvényesül a kormány felett a parlament ellenőrzési felügyeleti joga. Balga hiedelem, hogy a kormány önnön frázisai és hivatkozásai alapján ítéltetik meg a nép előtt, s nem cselekedetei által. Hét év után világosan látható, a parlamentnek a kormányt ellenőrző szerepe formálissá vált. Ezért az valójában kontroll nélkül működik.
Sajnos a Független Kisgazdapárt kétkamarás parlamentre vonatkozó javaslatát az alkotmány-előkészítő bizottság elvetette.
Tisztelt Országgyűlés! A demokrácia követelményének jobban megfelelne a köztársasági elnöki intézmény, közelebb kerülne a választópolgárokhoz. A köztársasági elnök választásának jelenlegi gyakorlatát a Független Kisgazdapárt elutasítja, azt a demokrácia súlyos sérelmének tartja. Különösképpen ha az intézmény szerepét a hatályos alkotmányban előírt és a szabályozási elvekben is elfogadottak alapján értelmezzük, azaz: kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Kérdezem: hogyan lehetséges ez, ha megválasztása pártalku tárgya, és a parlamenti többség általi megválasztással hivatalba kerülő köztársasági elnök csak a parlamenti pártok iránt érezhet függőséget? A nép szava csak áttételeken keresztül érvényesülhet, az fennakad a parlamenti pártok szűrőjén. Fából vaskarika pártok feletti elnök intézményéről beszélni, ha az elnök tudja, hogy kikkel kell lobbyznia.
Nem vehető komolyan az ellenérv, hogy a parlamentáris berendezkedés sérti a lakosság általi választást, amely úgymond, túlhatalmat biztosít az elnöknek. Akkor mi lehet az indítéka, hogy a demokráciák, parlamentáris berendezkedési köztársaságok túlnyomó részében a lakosság közvetlenül választja a köztársasági elnököt. Nem véletlenül emlegetjük közjogi állapotainkat illetően a demokratizmust, legfeljebb most már nem biggyesztjük elé a népi fogalmat, mert ez csak afféle demokrácia. Ugyan ki állíthatja, hogy sok különbség volt Dobi István elnökké választása, illetve a mostani elnök kijelölése a fordulat után a rózsadombipaktummal, majd a kikiáltással néhány parlamenti párt által. (sic!)
A Független Kisgazdapárt véleménye szerint a népszuverenitás közvetlen gyakorlását semmi nem helyettesítheti, ezért a népszavazás intézményét ki kell szélesíteni. Működő demokráciákban a néphatalom legfőbb letéteményese az Országgyűlés, azonban az alkotmánynak biztosítania kell, hogy a nép minden fontos kérdésben döntőbíró lehessen.
Az Országgyűlés dolga lenne, hogy a népszavazás kiírásának feltételrendszerét és azok garanciáit oly módon határozza meg, hogy ne lehessen ezzel a rendkívül fontos joggal visszaélni, vagy megakadályozni gyakorlását. Fontos követelmény, hogy népszavazást országgyűlési döntés alapján is lehessen kezdeményezni. Még élénken él a példa valamennyiünk emlékezetében, hogy miként akadályozta meg a hatalom a népszavazást a Független Kisgazdapárt kezdeményezését illetően, hogy a köztársasági elnököt a nép közvetlenül válassza meg. A népszavazásra és a népi kezdeményezésről szóló törvény hiába biztosította a jogot, ha alkotmányos garanciák híján a kormány meg tudta akadályozni. Az alkotmányos garanciáknak meghatározó szerepük van, enélkül valamennyi törvényes előírás csupán írott malaszt marad, ahogy volt az állampárti évtizedekben.
Ki kell nyilvánítani, hogy a társadalmi állami funkciók tisztségek betöltésekor csak az alkalmasság, a tehetség és az erény érvényesülhet és tehet különbséget emberek között, vagyoni, vallási, faji, nemzetiségi hovatartozás nem.
A Független Kisgazdapárt indítványát a köztársasági elnök nép általi közvetlen megválasztására az alkotmány-előkészítő bizottság elvetette.
Tisztelt Országgyűlés! Nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy a valóságos népszuverenitást a legszélesebb körben kell biztosítani, enélkül tényleges jogállamiság, működő demokrácia nincsen. Nem tudjuk elfogadni azt az álláspontot, hogy a népnek csak képviselő-állítási joga lenne, de vissza már nem hívhatja az általa választottakat. Nem tudjuk elfogadni, hogy két választási ciklus között a képviselő visszahívhatatlan és leválthatatlan, annak ellenére, hogy nem tesz eleget választóinak tett ígéreteinek, így valójában elveszítette szavazótáborára való hivatkozási alapját.
A Független Kisgazdapárt javasolta az Országgyűlés népellenes tagjainak meghatározott feltételek melletti visszahívását. Kiiktatva annak indítékát, hogy egyes csoportok éppen azért zaklassák az országgyűlési képviselőt, mert példásan látja el a munkáját. Az országgyűlési képviselő visszahívhatósága érdekében tett indítványukat az alkotmány-előkészítő bizottság elvetette.
A társadalomfilozófus Karl Popper a demokrácia egyetlen előnyét abban látja, hogy idézem: "Viszonyai között vérontás nélkül meg lehet szabadulni a kormánytól, a zsarnokságtól viszont nem".
(13.20)
Eddig az idézet. Ahelyett, hogy a kormány megfogadná Széchenyi tanácsát, tudatosan folytatja a nemzet létérdekeivel ellentétes politikáját. Míg egy szűk réteg milliárdos lesz, közben éhbéren tengődik milliós nagyságrendben a lecsúszott nép. Egyre nő a szakadék, az érzelmi feszültség a gazdagok és a szegények között.
Tudomásul kell vennie, hogy Magyarországot nem egy szűk bankárcsoport jelenti, hanem a vidéken, városokban, falvakban, tanyákon élők sokasága. A kormánynak nem a Világbank dicséretére, hanem a magyar nép, a választók elismerésére kellene büszkének lennie.
Tisztelt Országgyűlés! Rövid összegezésül. Nekünk, kisgazdapárti képviselőknek, az alkotmányozás közben, annak mai gyakorlatával van gondunk. Annál inkább, mert a történelem ritkán kínál objektív helyzetet arra, hogy az országnak végre valóban demokratikus alkotmánya legyen. Ismeretes, az átkos Horthy-kapitalizmusban, Horthy-fasizmusban az igmándi kisgazda, az ellenzéki képviselő Szíjj Bálint helyet foglalhatott az Országgyűlés felsőházában. Ma ennek csak szubjektív akadálya áll fenn, az, hogy a mai parlament még a Horthy-korszakbelieknél is kevésbé fogékony a népképviseleti jogérvényesítés iránt.
Azért sem kell véres forradalmat vívnunk, hogy mint a francia földön 1791-ben történt, összeüljön az alkotmányozó nemzetgyűlés. Kérdés akkor: miért a jelenlegi rossz közjogi viszonyokat teremtő alkotmány siettetése? Ennek rendeltetése nem egyéb, mint hogy az átlagosnál nagyobb illúziókkal kísért, a szavazóikat becsapó koalíciós pártok egy formális teljesítményt érzékeltethessenek a parlamenti ciklus félidejében. A felelősséget ezért nekik kell viselniük. Köszönöm figyelmüket. (Taps jobb oldalon.)