Torgyán József (FKGP)
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Képviselőtársaim! "A magyarországi demokratikus intézményi rendszer működőképtelenségéről" címet adta a kisgazda frakció a felszólalásomnak, utalván arra, hogy a Magyar Köztársaság miniszterelnöke és koalíciós helyettese, tehát a miniszterelnök valóságos felettese a belügyminiszter úr, valamint külügyminisztere is elismerte Keleti György háromszoros alkotmánysértését. Ez az alkotmánysértői sorozat fokozott hangsúllyal mutat rá a magyarországi demokratikus intézményi rendszer működőképtelenségére, hiszen ha a konstruktív bizalmatlansági intézményi rendszer bebetonozott miniszterelnöke (Derültség.) tétlenkedik az alkotmánysértő miniszterének megmentése érdekében, és a Magyar Köztársaság elnöke ezt a felelősséget erősítve maga is hallgat, mint azt az alkotmány 29. § (2) bekezdés szerinti hadsereg főparancsnoka, akkor az alkotmánysértés büntetlenül marad, különösen, ha a köztársasági elnök figyelmét elkerüli az a tény is, hogy nemcsak a magyar hadsereg, a fegyveres erők főparancsnoka, melynek az alkotmánybírósági döntés szerint, valójában csak szimbolikus főparancsnoka, de legfőbb politikai felelőse, hiszen az alkotmány 29. § (1) bekezdésének értelmében, alkotmányos kötelessége a köztársaság elnökének, hogy őrködjön az államszervezet demokratikus működése felett. A jelen esetben pedig az Országgyűlés valamennyi pártja, és ezt szeretném aláhúzni, valamennyi pártja egyetértett az alkotmánysértés elkövetésének tényében, csupán annak következményeit illetően nem volt ugyanolyan egyoldalú, mint a törvénysértés, az alkotmánysértés megállapításában. Márpedig az alkotmány 29. §-ának (1) bekezdése a köztársasági elnök talán legfontosabb közjogi kötelmét határozza meg az államszervezet demokratikus működése feletti őrködés oly jelentős kiemelésével, hogy a Magyar Köztársaság elnökéről szóló fejezet a Magyar Köztársaság alkotmányának III. fejezete a köztársasági elnökre vonatkozó, ezen kötelem meghatározásával indítja a köztársasági elnökre vonatkozó valamennyi megállapítását. Ezért talán úgy gondolom, hogy nincs is más, ilyen konkrétan meghatározott feladata a Magyar Köztársaság elnökének, mint a hivatkozott alkotmányos kötelem. Ezért nem lehet elfogadni a hallgatását egy súlyos és többszörös alkotmánysértés tényében, hiszen neki nem hallgatnia, hanem őrködnie kell az államszervezet alkotmányos, demokratikus működése felett. Ezért a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja a köztársasági elnöki mulasztás szempontjából is megvizsgálta Keleti György háromszoros alkotmánysértését, és arra az elhatározásra jutott, ha a köztársasági elnök úr nem tesz eleget kötelességének, tehát az államszervezet demokratikus működése felett nem őrködik, és amikor alkotmánysértést észlel, akkor ennek alkotmányjogi következményeit legalább addig a szintig nem vonja le, hogy megszólaljon a Magyar Köztársaság Országgyűlésében, és javaslatot tegyen az alkotmánysértés súlyos következményeinek elhárítására. Ebben az esetben tehát, ha a köztársasági elnök úr továbbra is hallgatni fog, a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja nem teheti ugyanezt, hanem az alkotmányban biztosított jogával kíván élni a (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) mulasztó köztársasági elnökkel szemben. Köszönöm a türelmüket. Ezt kötelességszerűen bejelentettem. (Taps a jobb oldalon.)