István József (FKGP)

1996. június 2.

ISTVÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm szépen, elnök úr. Megpróbálok rövid lenni. A társadalmi szervezetek várják, nagyon várják, és joggal várják, hogy az Országgyűlésnek ez a határozati javaslata minél előbb érvényt szerezzen és határozattá váljék. Én éppen ezért vissza szeretnék térni az előttünk lévő országgyűlési határozati javaslathoz. Azok, amiket az előző képviselőtársaim: Pál Béla és Bauer képviselőtársaim elmondtak, bizonyos mértékben keresik a jövőnek az útját. Nem zárkózunk el, a Független Kisgazdapárt sem, képviselőcsoportja, hogy ennél az elosztásnál sokkal jobb megoldást találjunk. Miután nekünk viszont az volt a dolgunk, országgyűlési képviselőknek, akiket pártunk delegált ebbe a társadalmi szervezetek költségelosztó bizottságába, hogy elvégezzük a munkánkat, amit a parlament ránk rótt, azt a 390 millió forintot, amit költségvetésileg biztosított a társadalmi szervezeteknek, elossza. Milyen elvek alapján történt ez, arról szeretnék röviden először szólni. Hangsúlyoztuk azt, hogy a társadalmi szervezeteknek szervezeti és működési támogatásukra, költségeik biztosítására kívánja nyújtani. Ezt alkotmányosan is és a költségvetési törvény is kötelezővé teszi számunkra.

Ez elv alapján indultunk ki abból, hogy ténylegesen csak azokat a pályázatokat támogassuk, amelyek országos működésűek, területeket fednek le, az elbírálásnál előnyben részesülnek azok a társadalmi szervezetek, amelyek nem helyiek, regionálisak, esetleg az egész országra kiterjedően.

Éppen ezért a Független Kisgazdapárt képviselői javaslata alapján történt a limit emelése, amely biztosítja, hogy előnyben részesülnek azok a társadalmi szervezetek, amelyek taglétszáma legalább az 500 főt eléri, öt megyében, vagy pedig 14 fővárosi kerületben működnek, tevékenységüket kizárólagosan országos jelentőségű, közérdekű társadalmi célok érdekében szervezik és végzik.

(21.40)

Ilyen szempontok, amelyek meghatározóak a nemzeti értékek megőrzése, az egészség, a természeti környezet védelme, a gyermek, az ifjúsági, a fiatalok részvétele, ennek biztosítása a civil társadalmi életben, és ezt nagyon fontosnak tartjuk, a kulturális művelődés és a társadalmi szervezeteknek a támogatása, természetesen azok, amelyek a pályázati kiírásnak megfelelnek. A közérdekű társadalmi szervezetek és nem utolsósorban a határon túli magyarok kulturális identitását elősegítő és megőrző szervezetek. A pályázati kiírásban pontosan rögzítették azt, hogy mely szervezetek nem részesülhetnek ebből a pályázatból.

A munkaadói, a munkavállalói, a foglalkozási érdekvédelmi szervezetek, a köztestületek, a szakmai kamarák, azok a társadalmi szervezetek, amelyek más költségvetési forrásokból kapnak támogatást. A költségvetésben nevesített társadalmi szervezetek, a kisebbségi szervezetek, a karitatív szervezetek, az alapítványok, a helyi és a megyei, illetve azok a hobbiszervezetek, amelyek ebbe a keretbe nem férhetnek bele. A bizottság a munkáját 6 hónappal ezelőtt azzal kezdte, hogy az előző évek tanulságait figyelembe véve megpróbált olyan normatív megoldásokat keresni, amely mind a hat párt képviselői és természetesen vele együtt a szakértők elképzeléseit, szakmai állásfoglalásait figyelembe veszi.

Minden képviselőnek volt lehetősége arra, hogy két bizottságban vegyen részt, és a bizottsági munkákba a saját pártjai szakértőit is bevonja. A Független Kisgazdapárt két képviselője ezzel élt, négy bizottságban vett részt, és minden bizottságban saját szakértőit is segítségül hívta.

Nem volt könnyű ezt az összeget elosztani. Én arról nem kívánok szólni, most részben képviselőtársaim már érintették, hogy mennyivel nagyobb volt a pályázatok száma, mint az elmúlt években. Mennyi volt az a pályázatok száma, amelyet az elbírálás során a rostán kiestek, elsősorban azért, mert a pályázati írásoknak nem feleltek meg. Én úgy gondolom, hogy azok a szempontok, amelyeket magunk állítottunk normatív szempontnak, itt is rugalmasak voltunk, nem mindig azt néztük, hogy például meglegyen az ötszáz fő, hanem annak a társadalmi szervezetnek működését, hasznosságát, a társadalomra nézve történő értékeit vettük elsősorban figyelembe.

Amikor hosszú vita után viszonylag konszenzussal, mind az öt bizottságban a pénzek elosztása megtörtént, akkor lehetőség volt a parlamenti frakcióknak, hogy ezt megvitassák. Ez új dolog volt az elmúlt évekhez viszonyítva, itt több mint kéthetes késésbe kerültünk emiatt, azonban fontosnak tartottuk azt, hogy a parlamenti frakciók a bizottság által javasolt elosztási arányokat vitassák meg, és még a bizottságban tegyék meg a módosító javaslataikat. Több frakció ezzel a lehetőséggel élt, majdnem minden frakció. Az MSZP-frakciónak az ilyen irányú igényeit többségében mondhatom, 90%-ban figyelembe vettük. A már fölvetett ifjúsági szervezetek esetében itt azonban nem tudtunk megegyezésre jutni. Nagyon sajnáljuk, mi úgy szerettük volna, hogy a hét parlamenti frakció konszenzusa alapján történjen itt az előterjesztés, és az előterjesztés mellett a törvényjavaslat, a határozati javaslat megszavazása. Mi bíztunk abban, hogy mivel a költségvetési bizottság is mint szakmai bizottság tárgyalta ezt, és a költségvetési bizottság elfogadta, mégpedig módosítás nélkül fogadta el, mi abban reménykedünk, hogy a parlament is így fogja elfogadni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.