Semjén Zsolt (KDNP)
DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A millecentenárium évében, amikor a magyar nemzet számba veszi múlhatatlan értékeit, méltó, hogy az Országgyűlésben is megemlékezzünk az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendről, a pálosokról. Mindennek külön aktualitást ad, hogy ez év tavaszától 210 év után újra van önálló magyar pálos rendtartomány. A pálosok története mindig szorosan összefüggött Magyarország történelmével. Ebből az immár hét és fél évszázados történetből szeretnék most néhány képet felmutatni, annak alapján, amit a magyar pálosok önmagukról a legfontosabbnak tartanak.A szerzetesrendet Boldog Özséb alapította, aki éppen 750 esztendeje mondott le esztergomi kanonoki méltóságáról, és vonult remeteségbe a pilisi erdők mélyére. A tatárjárás után történt mindez, amikor újra kellett építeni az országot az iszonyatos rombolásból. Özséb atya Krisztus példájából pontosan tudta, hogy a fizikai munkán túl a szellem ereje, az imádságos, engesztelő lelkület is szükséges a nemzet boldogulásához.
1250 táján az éj sötétjében barlangja előtt imádkozva kicsiny lángokat látott fellobbanni, amelyek aztán egy nagy tűzgomolyagba olvadtak össze, és bevilágították a magyar éjszakát. Akkor kapta az indíttatást, hogy a külön-külön élő magyar remetéket egy közösségbe gyűjtse össze. Példaképüknek az első remetét, Egyiptom Théba pusztájában élt Pált választották, innen származik a rend neve: Első Remete Szent Pál Testvéreinek Rendje, vagy röviden: pálosok rendje, akik Remete Szent Pál és Esztergomi Boldog Özséb mintájára akarják szeretni és szolgálni Istent és embertársaikat és tisztelni a Boldogságos Szűzanyát, aki a Magyarok Nagyasszonya, vagyis királynője első szent királyunk 1038-ban tett végakarata szerint.
Az új közösség a mai Kesztölc falu határában építette fel a Szent Keresztről nevezett templomát. A pálos rend fejlődését mutatja, hogy 1300-ig 18 kolostort alapítottak. Az Árpád-ház kihalása után a pápa követe, Gentilis bíboros a pálosok pilisszentlászlói házában tárgyalva tudta megnyerni Csák Máté oligarchát, hogy Róbert Károly pártjára álljon. A magyar eredetű rend, mint a közhangulat egyik tényezője, jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az Anjou-házi királyok hazánk felvirágoztatói lehettek.
1327-ben már kb. 40 pálos kolostorról tudunk 900 szerzetessel. Nagy Lajos uralkodása alatt további 23 kolostor létesült, köztük a híres ma börtönként funkcionáló márianosztrai rendház. 1382-ben Opolei László herceg, Nagy Lajos királyunk unokaöccse hívására Márianosztráról ment 16 pálos, hogy megalapítsák a czestochowai Jasna Gora kolostort. E kegyhely immár hat évszázadon át nemcsak Lengyelország lelki központja és a hagyományos lengyel-magyar barátság egyik forrása, hanem Európa népei megbékélésének is a szimbóluma, hiszen a lengyel millenniumkor, 1966-ban Wyszynski bíboros, prímás és Wojtyla érsek, a későbbi II. János Pál pápa vezetésével a lengyel egyház itt hirdette meg a németek felé azt a történelmi megbocsátást, amely lehetővé tette az évszázadok óta szemben álló népek kibékülését és ezzel az egységes Európa megalapozását. Nagy Lajos király a velenceiek elleni győztes hadjáratát lezáró béke alapján Budára hozatta a pálosok névadó szentjének akkor Velencében őrzött ereklyéit, amit azután a török időkig a pálosok budaszentlőrinci főkolostorában őriztek, s Thébai Remete Szent Pált Magyarország védőszentjének nyilvánította.
Amint Magyarország, úgy a pálos rend is továbbfejlődött Mátyás alatt, aki számos adományozással és kolostoralapítással is kifejezte megbecsülését a rend iránt. Kinizsi Pál és Magyar Balázs által alapított vázsonyi kolostor szerzetesei írták a törökverő hős felesége számára azokat a magyar nyelvű imakönyveket, amelyek reneszánsz kori kincseink.
Ugyancsak Mátyás kortársa volt az a Báthory László, hárshegyi remete, aki a pálos hagyomány szerint magyarra fordította a Bibliát és magyar nyelven megírta a szentek életét. Pálos szerzetes volt a költő Csanádi Adalbert, a rendi történetíró Gyöngyösi Gergely és az államférfi Martinuzzi Fráter György váradi püspök, bíboros, kinevezett esztergomi érsek is, aki a független erdélyi fejedelemség megszervezéséért, és titokban az ország újraegyesítéséért harcolt. 1551-ben erőszakos elvesztése egyszerre jelezte rendje és az ország sorsát.
1526-ban nemcsak Mohács mezején harcoltak pálosok, de a visegrádi és márianosztrai pálosok a környék népével együtt sikeresen megvédték a visegrádi várat és a benne őrzött koronát a portyázó törököktől. A hódoltság idején a törökök mellett a protestantizmus ürügyén a feudális főurak is rabolták, pusztították a kolostorokat. Mindezek ellenére a ferencesek mellett a pálosok voltak azok, akik a hódoltsági sorsra jutott magyarság lelkigondozását vállalták. A katolikus megújulás korában pedig a jezsuitákkal együtt folytattak missziós tevékenységet. Vértanúik között is kiemelkedik Cseppelényi György alakja, akit 1674-ben fejeztek le.
A Budavár visszavételével kezdődő időben a rend is föllendült. Az 1700-as évek magyar hazaszeretete, barokk vallásossága, a szószék, a toll, a könyv, majd a katedra szolgálata egybeforrt a pálosok történelmével. 1773-ban Mária Terézia öt gimnáziumot bízott a pálosokra, tanáraik között olyan nevek szerepelnek, mint Virág Benedek, Ányos Pál és Verseghy Ferenc. Vezetésükkel 1772 és '79 között szervezték meg a Magyar Hazafiúi Társaságot, amely a kezdődő reformmozgalom, a magyar szellemi élet irányítója volt. A bécsi udvar ugyan megakadályozta az intézményesülést, ám a Társaság így is a Magyar Tudományos Akadémia előfutára, és a kezdeményezés kétségtelenül a pálosoké volt.
A II. József által képviselt, magát felvilágosodottnak hirdető, valójában egyház- és magyarellenes politika nem viselte el sem az imádkozó szerzetesek, sem a magyar karakter létét. A császár 1786-ban feloszlatta a pálos rendet is, amelynek ekkor a magyar rendtartományban 24 kolostorában 313 tagja volt. A császár halála után sem került sor a pálos rend visszaállítására, aminek igazi oka a rendet jellemző magyar szellemiség volt, továbbá az a tény, hogy a Vallásalap nem akarta visszaadni a pálosok elvett javait.
Közel 150 éves távollét után sikerült Lengyelországból visszatelepíteni a rendet. 1934-ben Budapesten a gellérthegyi Sziklatemplomban kezdték meg szolgálatukat. 1950-ben 4 rendházban 21 pálos pap és 20 testvér működött.
A szerzetesrendek szétszóratásakor a többi szerzetessel együtt a pálosokat is internálták, sokukat bebörtönöztek, többen vértanúságot szenvedtek. A koncepciós Grősz-perben a szerzetestestvérek néhány civil ismerőssel együtt összesen 150 évet kaptak, P. Vezér Ferencet halálra ítélték, és 1952. március 28-án a Kisfogházban felakasztották.
A Sziklatemplomot vastag betonnal befalazták. De 1989-ig titokban, majd a rendszerváltoztatás után 4 kolostorban 14 pálos folytatta a közösségi életet. 1992. február 17-én a Legfelsőbb Ügyészségen újratárgyalták a pálos rend ügyét, a felhozott vádakat alaptalannak, az eljárást törvénytelennek nyilvánították.
1996. március 6-án Czestochowában a pálos rend egyetemes káptalanja a magyarországi pálos kolostorok közösségét amely eddig közvetlenül a Czestochowában székelő generális alá tartozott és ún. rendfőnöki megbízott vezetése alatt volt most "quasi-provincia" rangra emelte. A rendi tanácskozásnak ezzel a határozatával a II. József féle 1786. évi feloszlató rendelet után most újra van önálló magyar pálos rendtartomány, és így Pécsett, Budapesten, Márianosztrán és Petőfiszállás Pálosszentkúton újra fellendülőben van a népünkért imádkozó és engesztelő pálos szerzetesi élet.
Úgy gondolom, hogy minden magyar felekezeti hovatartozástól függetlenül büszke lehet azokra az értékekre, amelyet az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok teremtettek. Van egy ősi pálos hagyomány, amely így szól: "Te is, Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni és ugyanazokkal fogsz hanyatlani." Adja Isten, hogy a pálos rend kibontakozása az ország sorsának jobbrafordultát is jelentse! Köszönöm a figyelmet. (Taps.)