Akar László
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Mindenekelőtt azzal kezdeném, hogy természetesen a vállalkozások támogatásának ügye, a vállalkozások számára pénzügyi környezet kialakításának az ügye egy sokkal szélesebb problémakör, minthogy a kamarai tagdíjnak a mértékéről vagy elszámolási módjáról beszélnénk. Zárójelben szeretném azért megemlíteni, hogy az, hogy 70-80 százalékkal emelkedtek tavaly is, meg ebben az évben is az adózás utáni eredmények és az amortizációk együttes összegei, ezek nem azt mutatják, hogy a vállalkozások helyzete romlott volna Magyarországon. De most koncentrálni szeretnék kifejezetten a kamarai tagdíjnak az ügyére. Itt vannak indulási problémák, és vannak rendszerszerű kérdések. Az igazi rendszerszerű kérdés az valóban az, hogy ezt tagdíjként fogjuk föl, vagy egy állami feladatként, amit akárhogyan akár költségvetésből is lehetne finanszírozni.
Én úgy ítélem meg, hogy bölcs volt az a valamikori döntés, amelyik tagdíjként fogta fel ezt a dolgot, mert úgy gondolkodott, hogy itt valamiféle önkormányzatok kialakításáról van szó, amit a tagoknak a pénzéből és a tagok ellenőrzése mellett kell működtetni. És itt szeretném aláhúzni, hogy a tagdíj semmiképpen nem tekinthető adónak, hiszen ennek mértékét nem az állam állapítja meg. Ugye az állam egy maximumot rögzít a törvényben, ezen belül ezeknek a kamaráknak a tagjai állapítják meg, hogy milyen fizetést rónak saját magukra. Ha úgy ítélik meg, hogy az a díj a kamara által nyújtott szolgáltatásokhoz képest magas, akkor megállapíthatnak alacsonyabb mértéket is.
Tehát én úgy látom, hogy alapvetően a rendszer megfelelő. Az egy más kérdés, és erről nyilván lehet majd a későbbi vitákban a '97-es változások kapcsán beszélni, hogy a most kialakított mértékek most maximum mértékekre gondolok jók-e, esetlegesen ennek valamilyen módosítását kezdeményezzük. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)