Szili Katalin (MSZP)

1996. június 4.

DR. SZILI KATALIN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, hogy külön aktualitását adja az alkotmány szabályozási elveinek környezetvédelmi, ökológiai, társadalmi, gazdasági szempontból is fenntartható fejlődés biztosításával kapcsolatos hozzászólásom, hiszen ma június 5-e van, a Környezetvédelem Világnapja. Az új alkotmány előkészítésének több olyan alapvető oka van, amelyik a környezetvédelemmel, a természeti erőforrásokkal való hatékony gazdálkodással, a természeti értékek megőrzésével és a környezeti és a környezeti hatásokra visszavezethető egészségi károkkal kapcsolatos alapvető jogok és kötelességek egyértelműbb rögzítésére vonatkozik.

(9.50)

Ezen okok között mindenekelőtt az emberi, illetve állampolgári jogok teljesebb és világosabb megfogalmazásának, valamint a nemzetközi együttműködésbe, különösen az európai integrációba való bekapcsolódásunk igényéről van szó. Átfogó jellegük, össztársadalmi jelentőségük miatt a fenntartható fejlődés alapvető elvei és szabályai lényegesen meghaladják a környezetvédelem területét. Emiatt új alkotmányunk leglényegesebb rendelkezéseinek megfogalmazásakor figyelembe kell venni ezeket az elveket és szabályokat is.

Az elmúlt évtizedekben a nemzetközi együttműködés keretében a környezeti katasztrófákkal, határokon át terjedő környezeti hatásokkal, környezetszennyezésből eredő egészségi károkkal, a természeti erőforrások egyre gyorsuló ütemű kiaknázásával kapcsolatban számos egyezményt, megállapodást, direktívát, tervezetet dolgoztak ki. Ezek a nemzetközi dokumentumok többek között az emberi jogok úgynevezett harmadik nemzedékére, azokra a globális jogokra vonatkozóan tartalmaznak rendelkezéseket, amelyek az egész emberiséget érintik. Különösen az ENSZ és az Európai Unió keretében e tárgyban kidolgozott nemzetközi jogi eszközök figyelembevétele fontos az új alkotmány koncepciója megfogalmazása s megalkotása során.

E körben elsősorban azt kell vizsgálnunk, mit tartalmaz a koncepció. Az alkotmány koncepciója több ponton közvetlenül vagy közvetve érinti az említett kérdéseket, világosan utal az állam kötelezettségeire és az egyetemes és állampolgári jogok védelmében, ezek tényleges érvényesülésének támogatásában, az állampolgárok gazdasági és szellemi jólétének biztosításában.

Nyilvánvalóan, e jogok gyakorlásának többek között egészen alapvető környezeti, természeti feltételei vannak. Ugyane fejezet a külpolitikai államcélokat említi. A nemzetközi béke és biztonság fenntartásában való részvétel általános említése körében az ország számára is alapvetően fontos biztonság szavatolásának egymással szorosan összefüggő külpolitikai, gazdasági, kereskedelmi, biztonságpolitikai, honvédelmi, környezetvédelmi és más vetületei vannak. Ezek sorában a környezetvédelmi szempontok mind jelentősebbek, a társadalmi-gazdasági tevékenységek következtében a határokon át terjedő környezeti hatásai, illetve az esetlegesen bekövetkező ipari katasztrófák határokon át terjedő hatásai miatt.

A koncepció szerint a nemzetközi jog legfontosabb okmányai alapján tartalmazza majd az emberi, állampolgári jogok szabályozását. Ezek között az élethez való jog együtt jár többek között a polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogok gyakorlásának s azok feltételeinek biztosításán keresztül a megfelelő életminőséghez való joggal. Ez utóbbi azonban értelemszerűen nem alanyi jogként fogalmazható meg, hanem állami kötelezettségvállalásként, amely az állam teherbíró képességének függvényében fokozatosan biztosítható. A megfelelő életminőséghez való jog biztosítása tehát egy folyamatot jelent, s ez szorosan összefügg a fejlődéshez való joggal.

Mindkét jog elválaszthatatlan a biztosításukhoz nélkülözhetetlen környezeti feltételekhez való jogtól, de ezek szoros összefüggésére nem utal a jelenlegi tervezet. Az egészséges környezethez való jog csak önmagában, a hatályos alkotmány szellemében jelenne meg a tervezet szerint az új alkotmányban is. De még ebben az értelemben sem utal egyebek mellett az államnak a külső hatásokkal szembeni kötelezettségeire, természeti erőforrások ésszerű felhasználására vonatkozó kötelezettségekre, a káros környezeti hatások megelőzésére.

Ugyancsak nyitott kérdés a közérdekű adatok és információk nyilvánosságának alanyi jogként történő biztosítása mellett az egyéneket érintő adatok biztosításának joga, illetve az ezekkel kapcsolatos döntés-előkészítésben és döntésekben való részvétel joga.

Szólnunk kell arról, hogy melyek a környezettel kapcsolatos alapvető jogokkal és kötelezettségekkel megjelenő nemzetközi fejlemények. Az elmúlt néhány évtizedben a biztonság fogalomköre kitágult, súlypontjai megváltoztak. A szuverenitás, az ország területi épségének megőrzése mellett lényegessé vált a kiterjedt külső környezeti hatásokkal való számvetés és az azok megakadályozására, illetőleg korlátozására vonatkozó felelősség is, amely az állam számára is újszerű kötelezettségeket vetett fel.

Hasonlóképpen merül fel az országok területéről eredő, az országhatáron átterjedő környezeti hatásokért való felelősség viselése. A gazdasági tevékenységekből eredő környezeti károk, esetenként visszafordíthatatlan környezeti folyamatok, állapotváltozások, a nem megújuló természeti erőforrások ésszerűtlen felhasználásának, a biológiai sokféleség csökkenésének következményei mind nagyobb területet érintenek.

Az említett külső és belső hatások miatt lényegesen változnak az ország természeti értékei, erőforrásai, és módosulnak, illetve módosulhatnak a jelen és következő nemzedékek életének környezeti, természeti feltételei. E kérdéskörben az ENSZ fórumain az elmúlt mintegy két évtizedben számos dokumentumot, egyezményt, deklarációt, ajánlást fogadtak el, s ezek lényegesen kibővítik az úgynevezett klasszikus nemzetközi joganyagot, mint amilyen az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya vagy a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmánya.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata meghatározza az élethez való jogot, s nyilvánvalóan ennek alapvető feltétele között van az egészséghez, a megfelelő munkakörülményekhez sorolhatnánk tovább való jog mellett az egészséges környezethez való jog is. Hasonlóképpen számos emberi jog, amelyet az említett nemzetközi egyezmények tartalmaznak, nem juttatható érvényre a megfelelő környezeti, természeti feltételek nélkül.

Az ENSZ mellett az olyan jeles nemzetközi szervezetek is megfogalmazták általános álláspontjukat ebben a témakörben, mint az OECD, az Európai Unió vagy az Európa Parlament. Eszerint minden embernek alapvető joga van a megfelelő környezeti feltételekre, s az államok, az érintett nemzetközi intézmények egyik fő kötelezettsége a környezet megőrzése, védelme és javítása.

Az elmúlt két évtized legfontosabb fejleménye a környezet ügyeinek kezelésében annak elfogadása, hogy rendkívül átfogó összefüggésrendszerről van szó. Ez azt jelenti, hogy egyfelől a környezet ügyei a közvetlen környezettől a munkahelyi környezeten keresztül a nagy léptékű, illetve globális környezeti problémákig terjednek, másfelől a legtöbb emberi tevékenység feltételezi a megfelelő környezeti és természeti feltételek meglétét, illetve hatással vannak azok alakulására.

(Az elnöki széket dr. Füzessy Tibor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

1992 óta napirenden van egy föld charta, egy ökológiai Magna Charta elfogadása, amelynek alapelveit elfogadták az ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciáján, és azt jóváhagyta az ENSZ közgyűlése is. Ezek az elvek egyértelművé teszik a nemzetek és egyének közös felelősségét a földi környezet állapotáért, s az azt veszélyeztető társadalmi-gazdasági tevékenységekért.

Az ENSZ közgyűlése 1995-ben ismételten felhívta a figyelmet ezen alapelvek betartására. E folyamat kezdetének az 1972-es stockholmi ENSZ-konferencia tekinthető, az ott elfogadott és az ENSZ közgyűlése által jóváhagyott deklaráció általánosságban fogalmaz. Így: az embernek alapvető joga van a szabadságra, az egyenlőségre és a megfelelő életfeltételekhez egy olyan környezetben, amelynek a minősége biztosítja számára azt, hogy méltóságban és jólétben éljen, ugyanakkor nemes kötelessége a környezet védelme és javítása a jelenlegi és jövő nemzedékek számára.

Az 1992-es dokumentum ezeket az egyetemes jogokat és kötelezettségeket még egyértelműbben és részletesebben tárgyalta. Az ENSZ alapokmányának és a nemzetközi jog elveinek megfelelően az államok szuverén joga, hogy saját környezeti és fejlesztési politikájukat követve hasznosítsák saját erőforrásaikat, és biztosítsák, hogy a saját fennhatóságuk vagy ellenőrzésük alatt álló tevékenységek ne okozzanak kárt más államok környezetében vagy a nemzeti fennhatóság határain túli területeken.

A fejlődéshez való jogot úgy kell érvényesíteni, hogy a ma élő és jövő nemzedékek fejlődési és környezeti szükségletei egyaránt kielégítést nyernek. A környezeti ügyeket fogalmaz tovább a dokumentum , a megfelelő szinten a legjobban az összes érdekelt állampolgár részvételével lehet megoldani. Nemzeti szinten minden egyénnek biztosítani kell a megfelelő hozzáférést a környezetre vonatkozó információkhoz, amelyekkel a közhivatalok és a hatóságok rendelkeznek, beleértve az egyes közösségeket érintő veszélyes anyagokra, tevékenységekre vonatkozó információt, továbbá lehetővé kell tenni a döntéshozatali folyamatban való részvételt.

(10.00)

Ugyancsak az ENSZ keretében széles körű egyeztetések folynak a fejlődéshez való jog kibontására, megfogalmazására, s az erre vonatkozó nemzetközi eszközök elfogadására. E folyamat fontos állomása volt az ENSZ közgyűlés 1986-ban hozott határozata, eszerint az egészséges, biztonságos és fenntartható környezet az élethez való joggal szoros kapcsolatban lévő, a fejlődésre vonatkozó alapvető emberi jog érvényesítésének nélkülözhetetlen feltétele.

Külön kell szólni a rendkívüli helyzetekről. Az esetleges katasztrófák okai között számolni kell szélsőséges természeti jelenségekkel, folyamatokkal, illetve olyan ipari balesetekkel, amelyek következményei a természeti elemek közvetítésével terjednek. E megközelítés érvényesítése a nemzeti alkotmányok szintjén még esetleges, azon egyszerű oknál fogva, hogy az alkotmányokat természetüknél fogva általában hosszú évtizedekre alkotják meg. Azon fejlődő államok esetében, amelyeknél különböző történelmi okokból az elmúlt egy-két évtizedben új alkotmányt fogadtak el, már általában helyet kaptak a környezeti és társadalmi-gazdasági fejlődés kapcsolatára, a környezettel kapcsolatos átfogó jogokra és kötelezettségekre vonatkozó rendelkezések.

(A jegyzői széket Boros László foglalja el.)

Az 1983-ban elfogadott holland alkotmány például már a többi között szól az állami kormányzati felelősségről a környezet védelméért és a környezeti feltételek javításáért. Más fejlett országokban újabb keletű kiegészítő jogszabályok tartalmaznak alapjogi szintű rendelkezéseket. Kanadában pl. rendelkeztek a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos alapvető jogok, s ennek elősegítésére a közelmúltban bevezették a fenntartható fejlődés biztosának intézményét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Milyen következtetések vonhatók le számunkra az alkotmány koncepciójának kialakításakor ebben a kérdéskörben? Mindezek alapján az egészséges környezethez való jog kimondása már csak rendkívülien szűk, és ezzel együtt nem kellően definiált megközelítését jelentené a modern alkotmányos jogok és az ezzel összefüggő kötelezettségek legmagasabb szintű jogi intézményesítésének. Ezért a következő konkrét javaslatok tehetők, amelyeket az alkotmányozás folyamatában célszerű figyelembe venni:

1. Az ország minden lakosának alapvető emberi jogként joga van az egészségét, a biztonságát és a jólétét biztosító környezetben élni. Az egészséges, biztonságos, kedvező környezeti körülmények biztosítása egyúttal az élethez való alapjog, s ezen túlmenően megfelelő életminőségre, gazdasági, szociális, kulturális jogok érvényesítésére, valamint a fejlődésre vonatkozó jog érvényesítésének is egyik alapvető előfeltétele.

(A jegyzői széket dr. Trombitás Zoltán foglalja el.)

2. Az ország területén található természeti értékek, természeti erőforrások, a biológiai sokféleség, az ország és egyes térségeinek környezeti állapota az országnak olyan alapvető adottságai, amelyek megőrzése, védelme, ésszerű felhasználása, javítása, illetve helyreállítása fontos kötelezettségeket jelentenek az állam, a helyi közösségek, illetve az önkormányzatok, valamint az állampolgárok számára.

3. Az ország természeti környezetének védelme, megóvása és javítása a jelen, és a következő nemzedékek számára az állam felelőssége, és ezzel a felelősséggel összhangban az állam köteles kidolgozni a maga integrált környezetvédelmi és fejlesztési politikáját.

4. Az állam, a helyi közösségek, illetve az önkormányzatok, valamint az állampolgárok kötelezettsége a környezet védelme, az ökológiai egyensúly megőrzése, s a természeti értékek és a biológiai sokféleség megőrzése, azok fenntartható használatával mind a jelen, mind a jövő nemzedékek számára.

5. Az állam alapvető kötelezettsége, hogy tegye lehetővé minden állampolgár számára a megfelelő tájékozódást a környezet állapotában esetlegesen lényeges változást eredményező bármely folyamatról, tervezett tevékenységről, s adjon minden érintett állampolgár számára egyenlő hozzáférési és részvételi lehetőséget az ilyen folyamatokkal, tevékenységekkel kapcsolatos döntésekben, az ezekkel összefüggő igazgatási és jogi eljárásokban.

6. Az állampolgárok alapvető joga, hogy jogorvoslatot és kártérítést kaphassanak egészségüknek a környezeti, vagy a környezet által közvetített ártalmakból adódó károsodása esetén.

7. Az állam, illetve az önkormányzatok alapvető kötelezettsége, hogy megelőzzék, megakadályozzák a komolyabb környezeti szennyeződéseket, veszélyhelyzetek kialakulását, a környezet minőségének romlását, az ezekkel járó károsodásokat, illetve enyhítsék azokat.

8. Az állam alapvető kötelezettsége az állam fenntarthatósága alatt folytatott tevékenységekből eredő, az ország területéből kiindulva, és az ország határain kívül eső területek környezeti állapotát károsan érintő folyamatokért, esetleges katasztrófákért a felelősség viselése, a megfelelő intézkedések megtétele, az ilyen események, károk megelőzése, illetve enyhítése érdekében.

A tág értelemben vett alkotmányos ökológiai környezeti jogoknak és kötelezettségeknek, azaz az ökológiai és társadalmi-gazdasági értelemben vett fenntartható fejlődésre vonatkozó jogoknak és kötelezettségeknek következetesen, s konkrétabb módon kell tükröződniük az alacsonyabb szintű jogszabályokban.

Különösen azokra az alapelvekre kell tekintettel lenni, amelyek a legegyértelműbben jellemzik e megközelítés lényegét, nevezetesen és mindenekelőtt a megelőzés és az elővigyázatosság elvének, a tájékoztatás és a döntésekbe való bevonás kötelezettségének. A mások területét érintő környezeti károkért viselendő felelősség érvényesítésének, a természeti erőforrások fenntartható használatára vonatkozó elv figyelembevételéről van szó.

Köszönöm tisztelt képviselőtársaimnak, hogy meghallgattak, és remélem sikerül hozzájárulni hozzászólásommal ahhoz, hogy az alkotmány koncepciója még teljesebb legyen. Elnök úr, köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a Fidesz padsoraiban.)