Gyuricza Béla (Fidesz)

1996. június 4.

DR. GYURICZA BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja alapjában támogatja, mint azt az eddigi hozzászólások is igazolták, az előkészített határozati javaslatot. Ugyanakkor szükséges hangsúlyozni, hogy az új alkotmánynak időtállónak, működőképesnek, az átmeneti időszak ellentmondásaira az alkotmányos jogállamiság keretei között rugalmas megoldásokat támogatónak kell lenni. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy szerintünk nincs szükség az 1989-ben és '90-ben kialakult demokratikus intézményrendszerek alapjainak megváltoztatására, de szükség van a demokratikus jogállamiság fejlődését akadályozó alapelvek módosítására, ahol szükséges, új elvek megformálására.Hozzászólásomban egy olyan témával kapcsolatban kívánok szólni, amellyel eddig aránylag, az eddigi vitában az Országgyűlés keveset foglalkozott. Ez az ország biztonsága és az ország védelmével összefüggő alapelvek. A hozzászólásom három részből áll, amelynél szeretném az első részben egy rövidke kitekintéssel a nyugat-európai alkotmányok hasonló témáját elemezni, majd rámutatni a koncepcióban található ellentmondásokra, különös tekintettel arra, hogy 1989 és 1996 között a Magyar Köztársaságnak a délszláv válságot kellett kezelnie, amelyben számos olyan gond és probléma jelentkezett, amely alkotmányos és alaptörvénnyel összefüggő. S végül szeretném elmondani a végén azokat a javaslatokat, amelyeket a további kimunkálás során módosító indítványokban szeretnénk megfogalmazni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság alkotmányozásának szabályozáselvéről szólva úgy érezzük, hogy célszerű különös tekintettel arra, hogy nemzetközi normákat kíván átvenni a koncepció legalább a világnak azon részébe kitekinteni, amelyhez csatlakozni szándékozunk, így elsősorban a nyugat-európai államok alkotmányait célszerű megvizsgálni az ország biztonsága, védelme területén megfogalmazott alapelvekkel. Hozzászólásom első részében én magam is ezt teszem, és a belga, a dán, a spanyol, osztrák, portugál és a holland alkotmányok hasonló alapelveinek vizsgálata kapcsán, amelyek kimondottan a fegyveres erők, a rendvédelmi szervezetek funkcióira, irányításuk, ellenőrzésük és működésük mechanizmusára, valamint a különböző rendkívüli helyzetekre szóló alapelveket tartalmazzák.

Valamennyi említett alkotmány kiemelt helyet biztosít a fegyveres erő, a rendvédelmi szervek fogalmának, helyének, funkciójának meghatározására. Az érintett alkotmányok mindegyike hangsúlyozza a nemzetvédelem, a védelem, a nemzetbiztonság, az állam kötelezettségeit. A nemzetvédelemnek, védelemnek biztosítania kell a demokratikus intézmények működését, a nemzeti függetlenséget, területi sérthetetlenséget, a polgárok szabadságát és biztonságát. Ennek érdekében többek között az államnak fegyveres erőt és rendvédelmi szerveket kell fenntartani és működtetni. Az alaptörvények rögzítik, hogy az állam függetlenségének és területi sérthetetlenségének megvédésében minden állampolgárnak, az állam területére letelepült polgárnak kötelessége a közreműködés.

A fegyveres erő és rendvédelmi szervek állománya önkéntesekből és hadkötelesekből áll. Jogaikat, kötelezettségeiket külön törvényben kell szabályozni. A fegyveres erők mint a haderő fő komponense minden kiadása központi költségvetés terhére történik. A haderő, a katonák ellátása, működési feltételeik megteremtése, a haderő részére történő mindennemű szolgáltatás, melyet az állam igényel, csak törvényben meghatározott előírások alapján és a lakosság, lakosok vagy községek, városok kártalanításával igényelhető. Háború, háborús veszély vagy valamilyen kivételes katasztrófakörülmény esetén az általános szabálytól eltérő kivételeket is törvényben kell szabályozni.

(11.50)

Az alaptörvények rögzítik ezen nyugat-európai államokban a válság a háborús, a szükség-, valamint a katasztrófa helyzetek kihirdetésének módját. Külön törvény határozza meg a fegyveres erők felhasználásának szabályait ezekben az esetekben. Az alaptörvények hangsúlyozzák, hogy egyetlen állampolgárt sem lehet hátrányos helyzetbe hozni morális juttatásaiban vagy állandó foglalkozásában, munkájában megkárosítani katonai vagy kötelező polgári szolgálatainak teljesítése miatt.

Az alaptörvények ugyancsak szabályozzák a külföldi csapatok állomásoztatására, igénybevételére vonatkozó szabályokat is. Az érintett alkotmányok kötelezővé teszik, hogy ugyancsak külön törvény szabályozza, hogy a katonák, katonai személyek méltánytalanság esetén milyen módon foszthatók meg rendfokozatuktól és kitüntetésüktől.

Ugyancsak külön törvény szabályozza, hogy a fegyveres erők és rendvédelmi szervezetek tagjai nyugdíja csak súlyos bűncselekmény elkövetése esetén bizonyított eljárást befejezve szükségképpen csökkenthető.

Tisztelt Képviselőtársaim! Csak néhány olyan alapvető kérdést kívántam feleleveníteni ezen nyugat-európai alkotmányokból, amelyek mindenféleképpen célszerű, ha a mi alkotmánykoncepciónk vizsgálatánál elemezzük. A továbbiakban szólni kívánok azokról az ellentmondásokról, amely a tárgyalt határozati javaslatban fenti témákat illetően megtalálhatók.

Különös tekintettel szeretnék szólni néhány olyan alapvető ellentmondásról, amely mint bevezetőmben említettem, a Magyar Köztársaság délszláv válság kezelése kapcsán a fegyveres erők, a rendvédelmi szervezetek és egyáltalán az ország lakosságának normális élet és működés feltételi biztosításánál az elmúlt években mint tapasztalat jelentkezett.

Először engedjék meg, hadd szóljak az ellentmondások általános részéről. Az egyes részek fejezeteiben használt fogalmak: nép, nemzet, állampolgár, honvédelem, állampolgárok biztonsága, külső biztonság, belső biztonság, környezetbiztonság részenkénti és fejezetenkénti eltéréseket tartalmaznak, amely értelmezési zavart okoz. Ugyancsak eltérések vannak a különböző minősített helyzetek értelmezésében. Ez összességében talán úgy is lehetne fogalmazni, hogy az 5. fejezet, V. rész, amely a minősített helyzeteket elemzi, összességében nincs beszélő viszonyban az összes többi rész megadott fejezetének értelmezésével.

Hiányos a tartalmi megfogalmazás, illetve részenként eltérő az értelmezése a fegyveres erők és rendvédelmi szervek meghatározásánál. Úgy ahogy jelenleg a IV. rész ezt tartalmazza, így gyakorlatilag nem maradhat, hiszen nem lehet elkerülni, hogy megfogalmazódjon az alkotmányban a fegyveres erő és rendvédelmi szervek rendeltetése és alapvető funkciója.

A jövőbe mutató alapvető feladatok meghatározása mindenféleképpen az alkotmányba kívánkozik, legalábbis ilyen tételek, amelyek az összes nyugat-európai alkotmányban szerepelnek, mint az ország fegyveres védelme, a nemzetközi békevédelem és béketeremtés feladatai, a katasztrófa elhárítási feladatok, valamint a humanitárius feladatok. Természetesen ezen kívül mások is, de én a legalapvetőbbeket említettem.

A rendkívüli helyzetek vagy más néven minősített helyzetek értelmezése, az ország fegyveres védelmének fogalmát illetően külön is szükséges, hogy ezek összhangban legyenek és ellentmondást ne tartalmazzanak. Nagyon lényeges, hogy a rendkívüli helyzetek kihirdetésének módjai pontosak legyenek és nem félreérthetők, mint a jelenlegi koncepció tartalmazza.

Mindezek alapján a Fidesz képviselőcsoportja szükségesnek tartja a meglévő ellentmondások feloldását, a hiányként jelentkező részek kiegészítését és új megfogalmazások rögzítését. Engedjék meg, hogy részleteiben szóljak ezen értelmezésekről és módosításról.

A IV. rész az állam vonatkozásában. A 3. §-ában az alkotmány a főparancsnoki jogkört összegyűjtve, teljeskörűen határozza meg. A rendelkezések tartalmazzák, hogy a köztársasági elnök legyen a Honvédelmi Tanács elnöke, s a védelmi terv jóváhagyója. Ehhez csak engedjék meg, hogy ugyanennek a 3. § b) pontjának (2) bekezdéséből idézzek, mely azt tartalmazza, hogy: "A Honvédelmi Tanácsnak nem tagja a köztársasági elnök." Tessék belegondolni, tisztelt képviselőtársaim, hogy az ENSZ ország nemzetbiztonsága és védelme szempontjából a legfontosabb kérdésről, az ország fegyveres védelméről, annak az elnöknek kell jóváhagyásával aláírni, aki ennek a Honvédelmi Tanácsnak nem tagja. Ilyet a nyugat-európai alkotmányokban sehol nem találtunk.

Következő ilyen észrevétel ugyancsak ebben a részben a 6. §, amelynél azt javasoljuk, hogy ne kerüljük itt meg, nem katonai szerveket írjunk. A fejezet címe "A fegyveres erő és rendvédelmi szervek" legyenek. Azt hiszem az elmúlt hat év, erre bizonyos értelemben alapot ad, nem beszélve a korábbiakról. Mindenféleképpen szükségesnek tartjuk a fegyveres erő fogalmazásának meghatározását fogalmának az új alkotmányban, hogy ez megtörténjen, hiszen az összes nyugat-európai alkotmány ezt megfogalmazza.

Ugyancsak a 6. §-ban az alkotmányban szükségesnek tartjuk megfogalmazni a katasztrófavédelmet és a polgári védelmet. Külön is szeretném hangsúlyozni a polgári védelmet, illetve ezek szervezeti kereteit. Nem olyan régen ez a parlament elfogadta a polgárvédelmi törvényt, s ennek a törvénynek egyik pozitív elemét úgy fogalmaztuk meg itt, meg a tudományos műhelyek és talán egy kicsit a nemzetközi sajtó is , hogy ez egy nyugat-európai, ez egy előremutató, ez ténylegesen az állampolgárok modern XXI. század polgári védelmét tartalmazza. Akkor azt hiszem, hogy nincs jogunk az alkotmánykoncepcióból és az alkotmányból ezt kihagyni.

(A jegyzői székben Boros Lászlót Tóth István

váltja fel.)

A 6. §-ban úgy érezzük, hogy az alkotmánynak tartalmaznia kell, hogy az állam biztosítsa a haza fegyveres és polgári védelmét, illetve ezekhez szükséges szervezeteket és eszközöket. Indokolt annak kimondása is, hogy a fegyveres és a polgári védelemben részt vevő szervek feladataikat, feladatkörük megtartásával együttműködve látják el. Ugyancsak szükségesnek tartjuk a 6. § a) pont (2) bekezdésében, hogy az alkotmány majd mondja ki, hogy a Magyar Honvédség alapvető feladata az a fegyveres védelemmel. Alapfeladatát a Magyar Honvédség haderőnemei és fegyvernemei válság- és háborúshelyzetben kell hogy megóvják. Az alapfeladatán túl a Magyar Honvédség a rendkívüli helyzetekre irányadó szabályok szerint felhasználható véleményünk szerint a rendvédelmi szervekkel együttműködésben arra, hogy elhárítsák az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekményeket, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges méretekben veszélyeztető fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekményeket és igénybevehetők rendkívüli méretű elemi csapások, ipari katasztrófák következményeinek felszámolásában, valamint az általam már említett humanitárius feladatokban.

Ugyancsak szükségesnek tartjuk, hogy a Magyar Köztársaság főleg az utóbbi években vállalt kötelezettségére tekintettel , hogy az alkotmány tartalmazza a fegyveres erő, a Magyar Honvédség részvételét ENSZ, illetve más nemzetközi szervezetek felkérésére a béketeremtő, illetve békefenntartó feladatok ellátásában. Ugyancsak szükségesnek tartjuk, hogy az alkotmány rögzítse egyértelműen, hogy a határőrség rendvédelmi szervezet és rendészeti feladatot lát el. Ennek következményei, hogy nem rendelkezhet sorállománnyal, természetszerűleg dönteni kell előtte a határvadász századok és a határvédelemmel kapcsolatos anomáliákról, és mindezt az alkotmányban úgy rögzíteni, hogy a határőrségről szóló törvény ezeket már tartalmazni tudja.

(12.00)

A 6. § b) pont előírásai lényegét megtartva szükségesnek tartanánk ennek a pontosítását. A fő szabály megtartása mellett az alkotmány esetleg tegye lehetővé, hogy meghatározott nagyságrendű katonai erő gyakorlat, kiképzés vagy egyéb, a hadseregek közötti együttműködés megvalósítása során, más célból kormányengedéllyel, az Országgyűlés illetékes bizottsága egyetértésével átléphesse az országhatárt, illetve hasonló nagyságrendű, felszerelésű, célú idegen haderő Magyarország területére léphessen. Megszorító feltételnek két dolgot tartunk: egyrészt, hogy a kinttartózkodás, illetve a hazai tartózkodás időtartamát lehet rögzíteni, illetve rögzíteni szükséges a parlament vonatkozó bizottságának egyetértésével. Ugyancsak szükségesnek tartjuk, hogy az alkotmány rögzítse, hogy az állampolgárok az állammal létesített szerződéses viszony alapján a fegyveres erők és rendvédelmi szervek hivatásos állományába léphetnek. A hivatásos állomány számára törvényben kell meghatározni külön törvényben magatartási és felelősségi szabályaikat. A hivatásos állomány tagja szolgálati helyén és szolgálattal összefüggő feladatai során meg kell fogalmazni, mit tehet és mit nem. A jelenlegi alkotmányunk úgy fogalmaz, hogy politikai tevékenységet nem végezhet. Itt egy olyan ellentmondásra szeretném tisztelt képviselőtársaim figyelmét felhívni, hogy amennyiben ez így maradna ebben a megfogalmazásban, akkor tulajdonképpen a hivatásos katonák nem vehetnek részt a választásokon, amely a legnagyobb politikai jog. Ennek mindenféleképpen szükséges, hogy megfogalmazódjon, hogy mely politikai jogok kerülnek korlátozásra, s milyen pártpolitikai tevékenység az, amelyet nem végezhetnek a fegyveres erők, illetve rendvédelmi szervezetek tagjai.

(Az elnöki széket dr. Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A következőkben engedjék meg röviden a rendkívüli helyzet, az V. résszel kapcsolatos észrevételeimet és javaslataimat említsem meg. Úgy érezzük mint ahogy bevezetőmben is elmondtam pont az elmúlt hat év tapasztalata alapján, hogy az ország biztonságát veszélyeztető minősített helyzetek veszélyforrásai és jellege szerint történő csoportosítás, amelyet most tartalmaz a koncepció, pontosításra szorul. Reálisabb véleményem szerint a válság-, a háborús, a szükség- és katasztrófahelyzet rögzítése. Ennek kapcsán a háborús helyzet javasolt taglalása helyett kifejezőbb és pontosabb lenne a fenyegetettségi helyzet, a korlátozott védelmi helyzet és a teljes védelmi helyzet felosztása, megfogalmazása, amely egyben lehetővé teszi a nemzet és a nemzetgazdaság mozgósításával kapcsolatos feladatok teljesítését is.

A Honvédelmi Tanács tekintetében a jelenlegi alkotmány szabályainak átvételét mint alapvetőt indokoltnak tartjuk akkor is, hogyha a Honvédelmi Tanács kismértékben csökken. Ugyanakkor szükségesnek tartjuk, hogy a polgári irányítás és ellenőrzés érdekében, ami a fegyveres erőket illeti, az alkotmányban kerüljön rögzítésre az, ami a mostani alkotmányban is jelen van, ami a honvédelmi bizottságként fogalmazódik meg, azonban itt célszerű megvizsgálni, hogy nem lenne-e jobb a jövőt illetően a parlamentnek közös nemzetbiztonsági és védelmi bizottságát az alkotmányban rögzíteni, és ennek alapfunkcióit egyben ugyancsak az alkotmányban rögzíteni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek az észrevételek figyelembe vételével a Fidesz parlamenti frakciója a módosító javaslatokat részben bizottságokon belül, részben önálló képviselői indítványként ezekben a témákban kívánja előterjeszteni, melyet képviselőtársaim szíves figyelmébe ajánlok, és egyben kérem az önök támogatását. Köszönöm türelmüket. (Szórványos taps.)