Gulyás József (SZDSZ)
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányos alapkérdések tisztázásakor a választási rendszer alapelveinek vizsgálata, elemezése megkerülhetetlen kérdés. Éppen ezért az SZDSZ képviselőjeként szólni kívánok az arányosabb parlamenti mandátumelosztás kérdéséről, az Országgyűlés létszámának csökkentéséről, de mindenekelőtt a választási rendszer reformjának a szükségességéről. Meggyőződésem szerint a választási rendszert illetően amennyire csak lehet állandóságra kell törekedni, és csak súlyos működési zavarok, illetve a politikai stabilitás veszélyeztetettsége esetén indokolt újra hozzányúlni, akkor is széles körű konszenzus alapján. Most az alkotmányozás folyamatával összhangban, valamint két országgyűlési és két önkormányzati választás, egy sikeres és több sikertelen népszavazási kezdeményezés ismeretében indokolt értékelni és újragondolni a választási rendszert. Az 1989-es nemzeti kerekasztal-tárgyalások eredményeként létrejött vegyes választási rendszer lényegét tekintve társadalmilag elfogadottá vált, az egyéni körzetekből közvetlenül megválasztott képviselő intézményét megszokta és ahhoz ragaszkodik a magyar választó, ezen intézménytől politikai következmények nélkül megfosztani nem lehet, ugyanakkor ez nem is indokolt. 1989-ben a beépített túlzott aránytalanság, amely egy sokszereplős átmeneti politikai helyzetben még elfogadható volt, mára már a választási rendszer leginkább problematikus részének tekinthető. Az aránytalanság szükségképpen torzítja a választói akaratot. A túlzott aránytalanság, ami a leadott voksok és az elnyert mandátumok közötti különbségben mutatkozik meg, a hatályos szabályozás egyik gyenge pontjának tekinthető. A hatályos megoldáson túl, túl azon, hogy nem képes a választói akarat tükrözésére, jelentősen torzítja a választások eredményét. Meggyőződésünk szerint egy nem tisztán arányos, ugyanakkor a jelenleginél mégis arányosabb választási rendszer képes megfelelni a kormányozhatósággal kapcsolatos elvárásoknak. Az első szabad választások óta valamennyi párt bírálta a választói törvénynek ezt az elemét, ugyanakkor az egyes pártok eltökéltsége, a túlzott aránytalanság csökkentése mellett, annak megfelelően változott és változik időről időre, hogy az adott párt számára mit nyújt a szisztéma, vagy éppen mit remél tőlem a közvélemény-kutatási adatok ismeretében. A győzelmükben reménykedő pártok nem érdekeltek az aránytalanság oldásában, hiszen köztudott, hogy a nyertes pártok javára torzít a rendszer, úgy mint 1990-ben, amikor is az MDF a voksok 24 százalékának birtokában a parlamenti mandátumok 42 százalékához jutott, vagy pedig 1994-ben, amikor az MSZP a voksok 33 százalékával a mandátumok 54 százalékához jutott. Könnyen lehetséges azonban, hogy az 1989-ben átmenetinek szánt választási rendszer kisebb, jelentéktelen módosításokat leszámítva, örökéletű marad, mert mindig lesznek olyan pártok, amelyek ellenérdekeltként viselkednek, amelyek azt gondolják, hogy a hatályos választójogi törvény kedvezőbb számukra. Éppen ezért az alkotmányozás folyamatában a részt vevő pártok felelőssége az, hogy a hatályos szabályozás gyengeségeit fel- és elismerve, megállapodjanak a választási rendszer reformjának alapkérdéseiben.
Ha a pártok most nem tudnak megállapodni, és az új alkotmányba is a lényegét tekintve a jelenlegi választási rendszer kerül, akkor a soron következő választásokon ismét, a hatályos szabályozás szerint, 386 képviselőt választunk. Ebben az esetben a rendszerben rejlő ellentmondásokkal együtt minden bizonnyal évtizedekre rögzül ez a megoldás.
Tisztelt Országgyűlés! A Szabad Demokraták Szövetsége szerint módosítani lehet és módosítani kell a választójogi törvényt. A két legfontosabb korrekciós alapelv, amely kifejezi a választási rendszer megváltoztatásával kapcsolatos szabaddemokrata törekvéseket, a kisebb létszámú, ugyanakkor hatékonyabb parlament és az arányosabb képviselet. E két fontos alapelv elérésére különböző technikák lehetnek alkalmasak és éppen ezért elfogadhatóak a számunkra. Ami az elsőt, azaz a létszámában kisebb parlamentet eredményező választási rendszert illeti, az SZDSZ törekvése az, hogy ne formálisan csökkentsük az Országgyűlés létszámát, mondjuk 20-40 fővel, hanem az, hogy jelentősen, de ésszerű keretek között szorítsuk 300 fő alá a létszámot.
(12.10)
A parlament létszámának csökkentésére irányuló szabaddemokrata javaslat szerint az egyéni kerületek száma legalább 25-35-tel csökkenne, így az egyéni választókerületek számát 140-150 között lehetne megállapítani, míg a további mandátumokat a mostani rendszerhez hasonlatosan, a területi és országos listán lehetne megszerezni.
Ez szakmailag és a magyar településszerkezeti adottságok, a szerves társadalmi, gazdasági fejlődés során létrejött regionális tagoltság figyelembevételével még kivitelezhető megoldás. Szemben például a Fidesz javaslatával hiszen a fiatal demokraták mindössze 100 egyéni körzettel számolnak, valamint a területi lista megszüntetésével, és nem veszik figyelembe azt, hogy egyfelől itt százezres lélekszámú választókörzetek jönnének létre, ami számtalan újabb kérdést vet fel. Másfelől nem veszik figyelembe azt, hogy így csak a természetes régiókat szétszabdalva lehetne választási körzeteket kreálni.
Egyetértek azonban Szájer Józsefnek azzal a megállapításával, hogy a parlament közjogi súlyának emelése érdekében a mainál kisebb, erősebb és hatékonyabb parlamentre van szükség. Ugyanakkor, ha figyelembe kívánjuk venni Magyarország régebbi és újkeletű politikai tradícióit, valamint az ország regionális tagoltságát, akkor a maihoz hasonlatos választási szisztémában 300 fő körül érdemes meghatározni a parlament létszámát.
Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmány-előkészítő bizottságban a parlamenti pártok többsége elfogadta, hogy törekedni kell az arányosabb választási rendszer kidolgozására. A hat-, majd a Magyar Demokrata Fórum kettészakadásával hétpárti választójogi egyeztetések során melyen magam is részt vehettem a szabaddemokraták tették le egyedül konkrét formában a javaslatukat.
Szigethy István képviselőtársam által elkészített szabaddemokrata javaslat figyelembe vette a választási rendszer eddig bevált elemeit, tehát a kétszavazatos vegyes választási rendszert, és olyan szisztémát dolgozott ki, amely messzemenően megfelel az arányossággal kapcsolatosan korábban megfogalmazott elvárásoknak. A Szigethy-féle javaslat alkalmazhatóságát a Belügyminisztérium által elkészített számítások is visszaigazolták.
Tisztelt Ház! Végezetül azt javaslom, hogy éljünk a kínálkozó lehetőséggel. Lehetőleg még ebben az évben állapodjanak meg a pártok a választási rendszer alapkérdéseiben, és még a választások előtt bő egy évvel valósítsuk meg a választási rendszer reformját. Ennek érdekében folytassuk a már megkezdett hétpárti egyeztetéseket, és törekedjünk valamennyien arra, hogy mielőbb megegyezésre jussunk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps)