Kónyáné dr. Kutrucz Katalin (Néppárt-MDNP)

1996. június 4.

KÓNYÁNÉ DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Több képviselőtársam szólt a köztársasági elnök választásának a módjáról. Közülük többen a közvetlen nép általi választást pártolták, és számos, általuk fontosnak vélt érvet mondtak el emellett. Ugyanakkor talán a kisgazdapárti felszólalók kivételével egyetlenegy olyan közvetlen elnökválasztás mellett érvelő felszólaló nem volt, aki a választás módjának megváltoztatása mellett növelni szerette volna a köztársasági elnök hatáskörét. Ezzel szemben mindenki hagyta volna a jelenlegi hatáskört és jelenlegi semleges funkció mellett foglalt állást. Egyetlenegy képviselő szájából sem hallottam, pedig figyelemmel kísértem a vitát, hogy a köztársasági elnököt jelenlegi szerepéből ki kellene emelni és a végrehajtó hatalom részévé kellene tenni.Elhangzottak utalások különböző országokra is, amely utalásokban képviselőtársaim elmondták, hogy hány olyan ország van, ahol közvetlenül választanak elnököt. Azonban egyetlenegy képviselőtársamtól sem hallottam, hogy ezekben az országokban az elnök milyen szerepet tölt be és hogy az elnöknek milyen a hatásköre.

Én úgy gondolom, hogyha ezt a hiányt teljes egészében nem is lehet pótolni, mert akkor sok alkotmány sok rendelkezését kellene felolvasni, de bizonyos mértékig ezt a hiányt úgy gondolom enyhíteni lehet, sőt, enyhíteni kell, mert egyébként félreértés és zűrzavar keletkezik e kérdésben.

(15.00)

A hallgatókban, a képviselőkben is, akik az alkotmányjogban nem járatosak, nem kell a képviselőknek az alkotmányjogban járatosnak lenniük és egyfajta hiány keletkezhet majd azokban a személyekben, kutatókban, akik remélem, hogy majd 20-30-40-50 év múlva ezt a korszakot tanulmányozzák, olvassák a jegyzőkönyveket és nem emlékeznek már arra, hogy Izland alkotmánya ebben az időszakban milyen volt. Ezért én a beszédemnek az első részében egy hálátlan és unalmas feladatot vállaltam magamra, de úgy gondolom, hogy a rend és a korrektség kedvéért ezen a hiányon valamelyest enyhítenem, behoztam, illetve kiírtam néhány olyan alkotmánynak a köztársasági elnök szerepére vonatkozó rendelkezését, amely alkotmányokra előszeretettel szoktak hivatkozni. Nem ígérem, hogy túl izgalmas lesz a mondandóm, de mondom, rendkívül fontosnak tartom. Négy országot hoztam be: Izland, Ausztria, Portugália, Finnország. Kezdjük talán Finnországgal.

A finn alkotmány 2. szakasza azt mondja: a legfelsőbb végrehajtó hatalommal a köztársasági elnök van megbízva. Nem szép magyar fordítás, de így szerepel az alkotmányban. A Finn Köztársaság elnöke törvényjavaslatot terjeszthet elő és vissza is küldheti a törvényt ugyanúgy egyébként, ahogy a mi köztársasági elnökünk, de a 21. és a 28. § szerint nemcsak ezt teheti meg, hanem rendeleteket hozhat. Tehát jogszabály-alkotási hatásköre van. Például a közigazgatási szervek, és intézmények szervezetére és működésére vonatkozóan, tehát a köztársasági elnök, ha úgy tetszik átalakíthatja a közigazgatást. Akadályoztatása esetén őt nem a parlament elnöke helyettesíti, hanem a miniszterelnök. Korlátlan oszlatási joga van a parlamenttel szemben, semmiféle alkotmányos korlátja nincs az oszlatásnak. Az alkotmány 32. §-a szerint felügyeletet gyakorol az államigazgatás felett, különböző vizsgálatokat is elrendelhet. A 39. § szerint a miniszterelnök helyettesét a köztársasági elnök jelöli ki és ha jelen van, ő elnököl az államtanácsban. Ez az ottani kormány. A 41. § szerint az államtanácsnak végre kell hajtania a köztársasági elnök döntéseit. És a 42. § szerint, ha az államtanács bizonytalan abban, hogy jogosult-e dönteni meghatározott ügyben, akkor a köztársasági elnök mondja meg, hogy ez így van-e, vagy sem. Ha végig gondolják tisztelt képviselőtársaim ezeket a jogosítványokat, azt hiszem, hogy nem nehéz megállapítani, hogy egy kicsit erőteljesebbek, mint a mi köztársasági elnökünké.

Portugália. A 136. § szerint a portugál elnök az államtanács elnöke. Az államtanács a köztársasági elnök politikai tanácsadó testülete. Minimális alkotmányos korlátozással bármikor feloszlathatja az Országgyűlést. Ő nevezi ki a miniszterelnököt és a minisztereket, és azt mondja az alkotmány 93. és 194. §-a, hogy a kormány a köztársaság elnökének felelősséggel tartozik, és a kormány köztársasági elnökkel szembeni felelősségét még megerősíti azzal, hogy a miniszterelnök külön felelősséggel tartozik a köztársaság elnökének. Felmentheti a kormányt, különösebb alkotmányos korlátozás nélkül és ő határozhatja meg azt is, hogy ki helyettesíti a miniszterelnököt. Mint látjuk, ez a hatalom sem semmi. Akkor most nézzük Ausztriát. Akkor most nézzük Ausztriát. Ausztriára szoktak hivatkozni talán legtöbbször.

Nézzük meg, hogy mit mond az osztrák alkotmány a köztársasági elnökről. A 19. § azt mondja, hogy a végrehajtás legfelsőbb szervei, tehát a végrehajtó hatalomról van szó, a szövetségi elnök, aztán jön a többi, de a többieket már nem is sorolom, hiszen az elnökről beszélek most. Rendes és rendkívüli ülésszakra ott az elnök hívja össze a nemzeti tanácsot. Az alkotmány 29. §-a szerint, mindenféle korlátozás és indokolás nélkül bármikor feloszlathatja a parlamentet. A szövetségi elnöknek az alkotmányos elhelyezése is árulkodó, mert a "Szövetségi végrehajtás" című fejezetben szerepel, vagyis a végrehajtó hatalom feje az osztrák köztársasági elnök. Helyettese a szövetségi kancellár. Az elnök köti az államszerződéseket és ő dönt arról, hogy felhatalmazza-e a kormányt, vagy tagjait államszerződés megkötésére. Nem pedig fordítva. A 69. § szerint, közigazgatási ügyeket láthat el. A 70. § szerint, kinevezi a kancellárt és javaslatára a kormánytagokat és ellenjegyzés és indokolás nélkül elbocsáthatja a kancellárt, illetve az egész kormányt. Magyarul, elnézést most majdnem csúnya kifejezést használtam szóval akkor mond fel a kormányának, amikor éppen akar. A szövetségi elnök dönt arról is, hogy ki helyettesíti a szövetségi minisztereket. És bár a szövetségi kancellári hivatal vezetésével a szövetségi kancellár van megbízva, az alkotmány 77. §-a szerint, az elnök az ügyek irányítását, beleértve ebbe a személyi igazgatási- és szervezési feladatokat is, átruházhatja szövetségi miniszterekre, tehát igazgatási feladatokat is ellát, és ő határozza meg azt, hogy mikor és milyet.

Így néz ki tisztelt képviselőtársaim a példaként felhozott osztrák alkotmány. Az egy más kérdés, hogy az osztrák gyakorlat úgy alakult, hogy a szövetségi elnök ezekkel a jogosítványaival nem szokott élni. De ezek a jogosítványai tisztelt képviselőtársaim, alkotmányban biztosított jogosítványai az osztrák köztársasági elnöknek.

Utolsóként és csak azért, mert talán a tegnapi talán, de lehet, hogy a tegnapelőtti napon felmerült, mint új példa: Izland. Egzotikus ország, egzotikus alkotmány, nézzük mit mond. 2. §, a törvényhozó hatalom a parlamentet és a köztársasági elnököt együttesen illeti meg. Tehát ezek szerint ott a köztársasági elnök ott a törvényhozó hatalomnak is része. De aztán folytatódik a mondat tovább és ez még érdekesebbé teszi: a végrehajtó hatalmat az elnök és más kormányzati szervek gyakorolják. Tehát az Izland köztársaság elnöke az részese a végrehajtó hatalomnak is, meg a törvényhozó hatalomnak is. Ez sem semmi tisztelt képviselőtársaim. Az alkotmány 13. §-a szerint, az elnök a hatalmát miniszterein keresztül gyakorolja, mint az amerikaiak. 15. §, a kabinetet, ez ott a kormány, az elnök nevezi ki és ő fogadja a miniszterek lemondását. A miniszterek számát és feladataikat Izlandon nem törvény határozza meg, hanem kitalálható: a köztársasági elnök. A 16. § szerint, a köztársasági elnök elnököl az államtanácsban, törvényeket és fontos kormányzati intézkedéseket a tanácsban terjesztik az elnök elé. És jön a 20. § amit tessenek figyelni, mert szintén érdekes , tisztségviselőket egyik hivatalból a másikba helyezhet. Átrendezheti az egész közigazgatást, az igaz, hogy van egy nagyon fontos a köztisztségviselők számára garanciális , szabály amely miatt valószínűleg tudomásul is veszik az áthelyezésüket, benne van az alkotmányban, hogy ennek következtében viszont az illetményük, az nem csökkenhet. A 21. § szerint, ugye ott része a törvényhozó hatalomnak is a köztársasági elnök, elnapolhatja a parlament üléseit. A 24. § szerint, minden korlátozás nélkül oszlathat és a 30. § szerint pedig személyesen, vagy a kormányon keresztül kivételeket enged a törvények alól.

(15.10)

Hát így néznek ki, tisztelt képviselőtársaim, azok az alkotmányok, és akkor még sorolhatnék büntetésből néhányat, ahol a köztársasági elnököt közvetlenül választják. Én úgy gondolom és ez a Néppárt véleménye , hogy nem lehet a dolgokat összekeverni. Tehát lehet azt mondani, hogy a köztársasági elnök legyen a végrehajtó hatalom feje. De akkor adjunk jogosítványokat hozzá, és akkor ez a fajta megoldás valóban kiköveteli a közvetlen választást.

De ha azt mondjuk, hogy semleges a köztársasági elnök, nem része a végrehajtó hatalomnak, akkor, tisztelt képviselőtársaim, ennek megvan a maga következménye. És ha az nem is várható el országgyűlési képviselőktől, hogy alkotmányjogászok legyenek, az elvárható, hogy meggondolják, hogy mit mondanak, és hogy azt is meggondolják, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha rendszereket keverünk egymással. Lehet, tisztelt képviselőtársaim, egyfajta rendszert választani, és lehet egy másik fajta rendszert választani, és biztos vagyok abban, hogy nincs igazi minőségi különbség a kettő között. Egyetlenegy dolgot nem lehet csinálni: összekeverni a rendszereket, azért mert a keveredésből csak bajok származhatnak, és ennek mindig az egyes állampolgár issza meg a levét, ezért nagyon kérem mindenki fontolja meg, hogy mit mond.

A beszédem másik részében pedig a koncepció hibáiról szeretnék beszélni, és szeretném alátámasztani azt az eddig már többször kifejtett állásfoglalásunkat, hogy szükség lenne a koncepció elkészítésének a lelassítására. Szeretném hangsúlyozni, tisztelt képviselőtársaim, hogy nem az alkotmányozási folyamat lelassítására gondolunk, hanem a koncepció elkészítésének a lelassítására. Itt többször elhangzott már, ugyancsak ebben a teremben, hogy fölösleges vitatkozni, hiszen a nagy kérdések, azok már úgyis eldőltek, mindenki kialakította a véleményét a köztársasági elnök választásának a módjáról, az ügyészség helyéről, az egykamarás vagy kétkamarás parlamentről, évek óta folyik a vita, könyvtárnyi irodalom van. Igaz. De nem is ezekben a részekben hibás a koncepció. Hanem azokban a részekben, amelyekben talán a legnagyobb egyetértés látszott. Tehát nem a nagy részekkel van a probléma, nem a nagy kérdésekkel van a probléma, hanem a részletekkel van a probléma, ahogy mondani szokták, az ördög a részletekben van elrejtve. Rendkívül fontosnak tartjuk azt, hogy a koncepció a lehető legprecízebb és legpontosabb legyen. Ugyanis a koncepció alapján kell megcsinálni az alkotmány normaszövegét. Nem lehet a normaszöveg eltérő a koncepciótól. Mert ha eltérhet a koncepcióban foglaltaktól, akkor mi a csudának csinálunk koncepciót?

Ha viszont nem térhet el és ez, úgy gondolom, hogy evidencia , akkor a koncepciónak rendkívül pontosnak és kimunkáltnak kell lennie. Minél többször elolvasom, és minél többször elolvasom a hozzá beérkezett véleményeket, annál több hibát találok benne. Többet fel fogok sorolni ezek közül, de hadd kezdjem talán az egyik neuralgikus ponttal a választójoggal.

Ugye, a választójog körében az történt, hogy nem sikerült megállapodnunk a bizottságban arra vonatkozóan, hogy kinek legyen választójoga, és akkor a megállapodás értelmében marad a jelenlegi rendszer. Az alkotmány 70. §-a azt mondja, hogy minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogyha állandó lakóhelye Magyarországon van, az országgyűlési és a helyi önkormányzati választásokon választható, és ha a választás napján az ország területén tartózkodik, választó legyen. Ez azt jelenti, hogy szavazni csak az mehet el, aki magyar állampolgár, és itt is van az ország területén a választás napján. De olyan személyre is lehet szavazni, vagyis választható, aki nincs a választás napján az ország területén, de természetesen neki is magyar állampolgárnak kell lennie. Ezzel nem értettünk egyet, most sem értünk egyet. Ezért a koncepció e részének kijavítására módosító indítványt sem tudunk beadni, hiszen akkor olyat kellene beadnunk, ahol önmagunkkal nem értünk egyet. Csak olyat adhatnánk be, amit szeretnénk elérni, hogy minden magyar állampolgárnak legyen választójoga. Ehhez képest nézzük meg, hogy mi van leírva a koncepcióban. A koncepció a következőt mondja: "A választójog tartalmi elemei az aktív és passzív választójog." Ez ugye az, hogy szavazhatok, meg megválaszthatnak. És azt mondja a b) (1) pont: "Legyen választójoga az alább meghatározott kivételekkel a Magyar Köztársaság területén élő minden nagykorú magyar állampolgárnak, ha a választás napján az ország területén tartózkodik." Tehát azt mondja, hogy legyen választójoga. A választójog az aktív és a passzív választójog is , és ez csak akkor illeti a magyar állampolgárt a koncepció szerint, ha a választás napján az ország területén tartózkodik, tehát a leírt szöveg még annál is szűkkeblűbb, mint amit a jelenlegi alkotmány tartalmaz, mert nemcsak választani nem mehet el a koncepció szerint, hanem nem is választható az, aki nem tartózkodik a választás napján Magyarország területén.

Én egészen biztos vagyok abban, képviselőtársaim, hogy ezt senki nem akarta. De ez van leírva. És hogyha ez így marad, akkor ez a koncepció fogja kötelezni a normaszöveg elkészítőit, ezt nyilvánvalóan nem lehet megtenni.

Félek, hogy kifutok az időből, ezért hiába ígérte meg Dávid Ibolya, hogy minden hibát elmondok, csak egy részét tudom mondani, ezért szemezgetek benne.

"A Közpénzügyek" című fejezetben az szerepel, hogy a Magyar Nemzeti Bank a devizagazdálkodás központi szerve. Ezzel a szövegrésszel a koncepció csak azt felejti el, hogy van egy új devizatörvényünk, hogy felvettek bennünket az OECD-be, és hogy az Európai Unió felé igyekszünk. Ezt a részt, valószínűleg, innen el kellene felejteni. Ez megint nem olyan probléma, ami politikai vitát okozna. Itt megint arról van szó, hogy nem lett alaposan végiggondolva, és valami valahogy benne maradt, azért, mert valamikor régen így volt és a reflexek pedig működnek.

Ugyanez, csak "A közpénzügyek" című részben többek között az szerepel, hogy az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzésekről jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést, a jelentést nyilvánosságra hozza, az államtitkot tartalmazó részek kivételével. Ha ez így lesz, és így marad, akkor az alkotmány fogja kötelezni az Állami Számvevőszéket az adótitok, a banktitok, meg a szolgálati titok megsértésére. Nagy valószínűséggel nem ez volt a koncepció célja, mégis ez került bele, ha már így belekerült, akkor lehet hogy arról is rendelkezni kellene, hogy akkor ilyenkor ki a titokgazda.

Ugyancsak "A közpénzügyek" című fejezetbe került bele, sajnálatos módon, egy nagyon rossz rész. Azt mondja a b) (1) pont, hogy rögzíteni kell a közteherviselés elvét eddig ez rendben van, de utána az következik , hogy minden, a Magyar Köztársaság területén élő természetes személy, illetőleg itt működő jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, ha jövedelemmel, bevétellel, vagyonnal rendelkezik, jövedelmi és vagyoni helyzete alapján adó- és egyéb fizetési kötelezettség formájában köteles hozzájárulni a társadalom közös szükségleteinek fedezéséhez és a közfeladatok ellátásához. Itt az történt, kedves képviselőtársaim, hogy az államháztartási törvénynek a jelenleg létező, rendkívül rossz és egy adótörvény által be nem tartott rendelkezése belekerült immáron az alkotmánykoncepcióba.

(15.20)

Most az, hogy az ÁHT rossz, azt a részt előbb-utóbb át kellene írni, az egy dolog, mondom, minden adót tartalmazó törvény figyelmen kívül hagyja ezt a rendelkezést, de ha beletesszük az alkotmánykoncepcióba, ezt mindenféle végiggondolás nélkül elfogadjuk, és ennek megfelelően kell megírni a normaszöveget, akkor nagyon sajátos helyzet keletkezik. Ugye adó és egyéb fizetési kötelezettség, az adó, az illeték, a díj. Ebből az következne, ha ez az alkotmányba kerülne, hogy külföldi állampolgár, ha Magyarországon örököl, akkor nála nincs öröklési illeték. Mert, ugye, annak nem feltétele az öröklésnek, hogy Magyarország területen éljen ez a természetes személy. Nem kellene áfát fizetnie, valószínűleg az áfa-törvénybe bele kell írni, hogy külföldi természetes személy, ha nem Magyarországon él, hanem csak turistaként idejön, az visszakérheti az áfát, mert az alkotmány szerint nem kötelezhető adófizetésre.

Ugye, külföldiek szerezhetnek itt ingatlant, nagy örömmel fognak idejönni, hogyha ebből az alkotmányos passzusból valami lesz, merthogy vagyonszerzési illetéket sem fizethetnek az alkotmány alapján. Szóval, sajátos paradicsom lesz ez az ország, ha ez a koncepció így megvalósulhat. És sorolhatnám tovább az ilyen típusú hibákat. Attól tartok, hogy most már inkább csak jelzésre van időm, ugye, elnök asszony? Mennyi időm van még?