Takács Imre (MSZP)
DR. TAKÁCS IMRE (MSZP): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, hogy valamennyien igen fontosnak tartjuk ezt az alkotmányozási vitát. Vannak, akik ezt jelenlétükkel fejezik ki, vannak olyanok, akik úgy gondolják, hogy majd a jegyzőkönyv alapos tanulmányozása még nagyobb lehetőséget ad ezen gondolatokban az elmélyedésre.Én csupán a közpénzügyi fejezettel kapcsolatos gondolatokat szeretném rögzíteni, elmondani. Érdekes volt az a vita, az a gondolatsor, hogy az a "közpénzügyek" fogalom ez jó, vagy nem jó, más fogalom lenne talán jobb helyette. De örülök annak, hogy valamennyi képviselőtársam egyetértett azzal, hogy az alkotmányban szerepeljen ez a fejezet: "A közpénzügyek".
Mindenesetre jó, hogy magyar fogalmat használunk. Mert az egyik tanárom középiskolás koromban mondta, hogy irtózzunk az idegen fogalmaktól, az idegen szavaktól, ha azt magyar fogalmakkal tudjuk helyettesíteni. De mégis tanuljuk meg ezeket, mondta ő, mert még vannak olyan unintelligens emberek, akik szívesen használják az idegen fogalmakat akkor is, ha nagyszerűen ki lehet fejezni azt magyar szóval.
Tehát "A közpénzügyek" fejezetről szeretnék szólni. Azt a gyakorlat, és az erre épülő elmélet már régen bebizonyította, hogy a piac önmagában nem képes a gazdasági-társadalmi folyamatok tökéletes szabályozására. Egyetértek Tardos Márton és Bauer Tamás képviselőtársaimmal, akik a verseny és a tulajdon témában nagyszerűen elmondták gondolataikat, de hozzá kell tenni azt is, hogy a piacon a láthatatlan kéz csak akkor tudja a gazdaságot tökéletesen irányítani, szabályozni, hogyha igen sok az eladó és igen sok a vevő, valamint a piaci alkalmazkodás költség- és időveszteség nélkül megy végbe.
Ez nemcsak nálunk, hanem a fejlett országokban is problémás. Ezért az államnak be kell avatkozni a gazdasági, piaci folyamatokba. A fejlett országok gyakorlata is igazolja, hogy a piac néha cserben hagy bennünket. Vannak piaci kudarcok is. Ezért az államnak a hatékonyság, stabilitás és igazságosság érdekében a beavatkozást feltétlen meg kell tennie.
Ennek egyik eszköze de hangsúlyozom, hogy egyik eszköze a közpénzek hatékony felhasználása. A közpénzek megfelelő hasznosítása jobban lehetővé teszi a társadalmi igazságosság valóra váltását is.
Jelenlegi helyzetünk, sajnos, nagyon aláhúzza ezen állami funkciók fontosságát. Nehéz elviselni ugyanis azt a helyzetet, hogy egyesek társadalmi tevékenységük hasznosságától függetlenül dúskálnak a javakban, mások pedig a létminimum határán vagy az alatt tengetik életüket.
Ezért az államnak meg kell teremteni nemcsak a közszükségletek kielégítésének pénzügyi forrásait, hanem az önhibájukból lemaradók folyamatos és rendszeres támogatását is.
Ez a támogatás akkor állandó és teljes körű, ha a végrehajtó hatalom gazdálkodását ezután is folyamatosan és rendszeresen ellenőrzi az Állami Számvevőszék, nemcsak a törvényesség, hanem a teljesítmény alapján is.
(17.00)
Az Állami Számvevőszéknek vizsgálni kell, hogy a közpénzek forrásainak biztosítása és felhasználása törvényesen, illetve hatékonyan történik-e. A források körének meghatározása azonban nem könnyű feladat. Az nyilvánvaló, hogy a létminimumom vagy az alatt élők kiesnek ebből a körből, a vagyonarányos, vagy jövedelemarányos teherviselést azonban célszerű megfogalmazni. Nemcsak az Országgyűlés számvevőszéki bizottsága tagjainak, hanem valamennyi képviselőnek nagy segítséget nyújtott a Számvevőszék által összeállított költségvetési előirányzat bírálata. Azonban az alkotmányban ezt a feladatot nem célszerű rögzíteni egyrészt azért, mert ezen számvevőszéki bírálat számtalan gazdaságpolitikai kérdéssel is kapcsolatban van. Helyes az, hogy a javaslat nem rögzíti az Állami Számvevőszék ellenjegyzési kötelezettségét. Eddig is nagy gondot okozott az, hogy a Számvevőszék a hitel-igénybevételi szerződéseket alaki, vagy tartalmi szempontból ellenőrizze-e. Ha az Állami Számvevőszék a szerződéseket a tartalom alapján is elemzi, akkor hatáskörét meghaladó területet is érint. Sőt véleményem szerint az ellenőrzéssel, illetve a hitelfelvétellel való egyetértéssel az Állami Számvevőszék felelősséget is vállal a hitel igénybevétele során.
Nem kis gondot okoz a több mint 3000 önkormányzat rendszeres ellenőrzésének biztosítása. Az Állami Számvevőszék kiváló témavizsgálatai eddig is kapcsolatban voltak az önkormányzatok ellenőrzésével is, de azoknak teljes körű rendszeres ellenőrzését a Számvevőszék a jelenlegi szervezeti rendszerben és létszámmal nem tudja megvalósítani. Az önkormányzatok ellenőrzése során lehetőség kínálkozik többféle szempontból. Egyik lehetőség a független könyvvizsgálók alkalmazása. Másik lehetőség az, hogy a kormány szervei is végeznek bizonyos pénzügyi ellenőrzést, az is jó alternatíva, hogy az Állami Számvevőszéken belül részben önálló szervezeti egység végezze a települések önkormányzatainak ellenőrzését, arra azonban vigyázni kell, hogy más fontos témavizsgálatok vagy egyéb vizsgálatok emiatt ne kerüljenek hátrányos helyzetbe.
Több véleménynyilvánító azt hangsúlyozza, hogy a zárszámadás előterjesztése ne a kormány, hanem az Állami Számvevőszék feladata legyen. Egyik érvként azt említik meg, hogy kormányváltáskor azon kormánynak kell a zárszámadást előterjeszteni, amely nem felelős a költségvetés végrehajtásáért. Ez való igaz. De ettől függetlenül sem lenne helyes a zárszámadás előterjesztését kivenni a kormány hatásköréből.
Európában már csak az osztrák számvevőszék készít zárszámadást. Az Állami Számvevőszék fontos feladata lesz a jövőben is az államháztartás pénzforrásainak, a közpénzek felhasználásának és nemcsak az állami, hanem a közvagyonnal való gazdálkodásnak az ellenőrzése is. Közgazdászként nagy gondot okoz számomra, hogy a közvagyon mit jelent és nemcsak a gyakorlat, hanem elsősorban az elmélet szakembereinek erre a jövőben választ kell adniuk. A neves intézmény jelentőségével, mármint az Állami Számvevőszék jelentőségével mindenki tisztában van. Ennek a szerepkörnek formailag is meg kell jelennie az új alkotmányban azzal, hogy abban megfelelő helyen és terjedelemben szerepeljenek az Állami Számvevőszékről szóló gondolatok. Azonban arra is vigyázni kell, hogy ne minden feladatot tartalmazzon az alkotmány, a részleteket ugyanis az új számvevőszéki törvénybe kell beépíteni.
Kedves Képviselőtársaim! Rendhagyó módon befejezésképpen hadd köszönjem meg, azt hiszem, nemcsak a számvevőszéki bizottság, a magam nevében, hanem valamennyi képviselőtársam nevében azt a nagy, jelentős támogatást, amit az Állami Számvevőszék valamennyiünk számára az elmúlt években nyújtott. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)