Gellért Kis Gábor (MSZP)

1996. június 5.

GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Igazán itt csak a vége felé szűrődnek le ezek a tapasztalatok, amelyekről most szólni akarok, és éppen Trombitás képviselőtársam megszólalása kapcsán. S kibújik belőlem a hajdani és remélem majdani szerkesztő, hogy az egyik alapelv, hogy gondolatokat és szavakat lehetőleg egyazon szövegben és egyazon szövegkörnyezetben ne ismételjünk. Aki gondolatokat bármilyen cizelláltan képes ismételni egyazon szövegben, arra szokta mondani a gyakorlott szerkesztő, már arra a szerzőre, hogy grafomán. Most itt az alkotmány vitájában, és itt és most, a legutóbbi felszólalásban, hallgatói voltunk egy terjedelmes hozzászólásnak, amely hozzászólás becslésem szerint kétharmad része elhangzott, de nemcsak más pártok képviselőinek szájából, hanem éppenséggel a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőinek szájából is.Én elfogadom azt, hogy politikában igenis szükség van az információk megerősítésére, de hát hogyha számtalanszor mondjuk el ugyanazokat az érveket, legyen az összehasonlító vizsgálat, máshonnan vett jogi hasonlat, vagy bármi más, attól nem erősödnek ezek az érvek, hanem éppenséggel az alkotmányról folyó vita méltósága csorbul, sőt és ez a leglényege annak, amit mondandó vagyok szócsépléssé silányul. Szeretném megóvni magunkat a következőkben hasonló hibáktól. Köszönöm.