Boross Péter (MDF)

1996. június 5.

DR. BOROSS PÉTER (MDF): Csak csatlakozni tudok Szabad György minősítéséhez az egyetemi katedrához méltó előadást illetően. Azonban, mivel valójában Bihari Mihály azzal fejezte be, hogy a népszavazásra szükség van és a népszavazás elkerülhetetlen, mégis utalni szeretnék egy következtetésére ami esetleg másoknál más megfontolásokat inspirálhat, és ez aggályos lenne , nevezetesen arra, hogy a jogalkotás a népszavazási törvényben "az alkotmányt népszavazással kell megerősíteni" klauzulát a '89-es alkotmányozás a lex posterior stb. elve alapján valójában hatályon kívül helyezte. Én ezt vitatom. Vitatom azért, mert ha szűken értelmezzük, akkor az alkotmánymódosítás nem azonos az alkotmánnyal. Mivel említett népszavazási törvény az alkotmányról szól, és most először van alkotmányról szó, eddig módosításokról. Tudom, hogy a módosításokkal mindig vissza lehet élni, de azért felhívom a figyelmet arra, hogy úgy hiszem, célszerű mindnyájunk számára, ha népszavazási törvénynek erre a ma is hatályos előírását azért szó szerint is értelmezzük, nehogy másféle javaslatok az elmondott eszmefuttatás alapján felmerüljenek.

(9.50)

Másik kérdés, az valóban kérdés. Mi az, hogy megerősíti? Miután egy megfelelő formai keretek között elfogadott törvényről van szó amely kétharmados valóban mi az, hogy megerősíti? Milyen időtávon belül, hogyan? Erről a következő alkotmányban majd valami módon nyilván egy értelmező rendelkezéssel többen is egyetértünk, ha erről vitázni lehet, de azt a tényt hangsúlyozom még egyszer , hogy ezt az alkotmányt népszavazás útján kell megerősíteni, azt hiszem nem célszerű kétségbe vonni, mert még egyszer hangsúlyozom másféle gondolatokat inspirálhat, ami nem volna szerencsés a mai időkben. Köszönöm.