Bogárdi Zoltán (MDF)
BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Ritkán fordul elő a tisztelt Házban, hogy előterjesztéseim vagy módosító javaslataim kormánypárti oldalról tetszést aratnak, ma ez is megtörtént. Ezek szerint igaza van Jeszenszky Gézának, hogy érdemes volt itt maradni ezen késői órára. (Közbeszólás a jobb oldalról: Hogy fognak szavazni, az a kérdés.) Csupán az a kérdés, amit Jeszenszky Géza is kérdez, milyen lesz a szavazás eredménye? Jelen lévő képviselőtársaim, mármint kormánypártiak, remélem meggyőzik a jelen nem lévő képviselőtársaikat, hogy előterjesztéseim, amelyek kizárólag a kerékpárutak és a kerékpáros közlekedés segítését célozzák, elnyerik a többség tetszését, esetleg még miniszter úr is támogathatná ezen módosító indítványokat, és akkor teljes lenne a siker, és akkor igaza lenne Papp és Varga képviselőtársamnak is, velem együtt, nem beszélve a kerékpáros társadalomról, akik várják, hogy ezt a két módosító indítványt a parlament megszavazza.
Én két módosító indítványom támogatására, és egy nem tőlem származó módosító indítvány nem támogatására szeretném kérni a tisztelt Házat. A 23. pont alatt előterjesztett, pontosabban elölről kezdem kronológiai sorrendben, a 18. pont alatt előterjesztett módosító indítványom a 3. pont f) pontjához fűzne egy fél mondatot, miszerint kerékpárforgalom egyidejű fejlesztésével. Én sajnálatosnak tartottam azt a tényt az előterjesztésnél, hogy a kerékpárról szó sem esett a kormány előterjesztésében. Azért tartom sajnálatosnak, mert meg vagyok róla győződve, hogy nemcsak a múlt, hanem a jövő közlekedési eszköze is a kerékpár, bizonyos helyzetekben. Ismert, hogy egy- és ötkilométeres távolságon belül a leghatékonyabb közlekedési eszköz a kerékpár, és ezt Nyugat-Európában nagyon sok város nemcsak nagy-, hanem kis- és közepes város is, ki is használja. Nem beszélve arról, hogy környezetvédelmi hatása milyen ennek a váltásnak. Akkor, amikor egy városban kerékpárforgalom megindul, illetve fejlődik, változások állnak be a környezetvédelemhez viszonyulásban.
Változások állnak be a köztisztasághoz viszonyulásban az emberek fejében, ugyanis kezdik értékelni azt, hogy valami tiszta, teszem azt tiszta például a levegő, vagy tisztább, élvezhető a levegő, nem beszélve arról, hogy járható a város. Azt hiszem, senki nem vitatja e tisztelt Házban, hogy városaink a jelen fejlődés ütemében nemcsak lakhatatlanok lesznek rövid időn belül, hanem járhatatlanok is.
(20.30)
Az nem képzelhető el, akármilyen gazdagok leszünk, akkor sem, hogy mindenki egyedül vagy esetleg ketten külön kocsiban utazik a városban, és így közelíti meg egyik pontról a másikat. Elképzelhetetlen, ugyanis járhatatlanságot eredményez. Olyan széles utak nem épülhetnek egy városban, hogy ezt a közlekedést ezek ki tudják elégíteni. Végre egy olyan divat, olyan divathullám van a világon, ami hasznos. Ezt a divathullámot meg kellene lovagolnia, főleg alkalmas erre egy közlekedéspolitikai koncepció, amint képviselőtársam az imént már említette, hosszú távra szól, megcélozni azt, hogy ezt a divathullámot kihasználjuk.
Következő a 23., az imént már említett 23. pontja az előterjesztésnek, amely a 3. pontot egy új i) és j) ponttal egészítené ki. Ez az elkerülő utak és autópályák esetében a településeken járulékos környezetvédelmi beruházásként forgalomcsillapító és kerékpárforgalmi létesítmények építését célozza meg, illetőleg ökoturizmus feltételei megteremtéseihez csatlakoztatni kívánja a hazai kerékpárutakat a külföldi kerékpárutakhoz. Tények bizonyítják, hogy ott, ahol elkerülő utak épülnek, és nem történik forgalomcsillapítás a régi útszakaszokon, a forgalom egy része továbbra is a régi útszakaszon megy, ugyanis az emberek a hosszabb távot nem akarják megfutni. Főleg ott, ahol autópályák épülnek, és az elkerülő út autópálya, sok esetben még nő is a belső forgalom azzal, hogy az autópályának egy forgalomvonzó hatása van, és az is ott megy bent, és természetesen nem kell érte fizetni.
Azt hiszem, hogyha ezeken az utakon forgalomnehezítő akadály népszerű nevén akár fekvő rendőrről, merthogy arról van szó épül, megjön a helyben lakók kedve a kerékpározáshoz. Biztonságosabb lesz a kerékpározás, mint volt annak idején, és kerékpárral próbálnak megközelíteni egymástól akár távolabb eső pontokat is. Ne felejtsük el, vannak a világban, Európában olyan országok, olyan helységek, ahol az emberek a munkaválasztásnál, a munkahely megválasztásánál, a gyerekek az iskola megválasztásánál figyelembe veszik, hogy a lakásuktól milyen kerékpárúton közelíthető meg az az objektum, ahova dolgozni vagy esetleg tanulni jár. Tehát ez mindenképpen nagyon fontos.
Az utolsó, támogatandó gondolat ez a bizonyos nemzetközi kerékpártút-hálózathoz való csatlakozás. Én személy szerint arra gondoltam, amikor az expót támogattam, hogy Magyarországon az expóra egy rendkívül jelentős kerékpárút-hálózat épülési roham indult. Ne felejtsük el, a magyar parlament 1992-ben elfogadott egy olyan módosító indítványt, ami szintén tőlem származott, amely az Útalapból elkülönített 5%-os összeggel a kerékpárút-építést kívánta támogatni. Ennek hatására ez alatt a pár év alatt 1000 km kerékpárút lett Magyarországon, és van olyan megye nevezetesen Békés megye , ahol magában a megyében több, mint 100 km hosszú a kerékpárút hosszúsága.
Tehát nekünk azon kell gondolkodnunk, hogy az építésnél hogyan tudjuk azokat a turistákat, akik egyelőre csak határainkig jönnek el, becsábítani az országba, biztosítani nekik a biztonságos kerékpáros közlekedést. Szeretném itt felelősséggel kijelenteni, a világban az egyik legintenzívebben fejlődő turisztikai ág a kerékpáros turizmus. Mindamellett a kerékpáros turista a legjobb turista, mert sokat eszik és nem szennyezi a környezetet, és régen vége van annak a tévhitnek, miszerint a kerékpáros szegény ember. Szó sincs róla. Ugyanazokat a kényelmi feltételeket szeretné kapni, mint egyéb turista, csak őneki hogy úgy mondjam az a heppje, hogy kerékpárral jár és nem autóval.
Nem beszélve arról, hogy ezek a turisták olyan helyekre is elmennek, ahova autós turista soha nem megy el. Kistelepülésekre, kicsi, csendes helyekre, ahol szívható a levegő, csönd van, és iható a víz esetleg, tehát élvezik magát a természetet, és ebben Magyarországnak elég jó pozíciója lehet. Ha valaki esetleg veszi a fáradságot és elutazik Donaueschingenbe, és visszafelé végigbiciklizik a Duna mellett, tapasztalhatja, hogy Hainburgig milyen hihetetlen kerékpáros forgalom van a Duna mellett épített kerékpárúton.
Ezeknek a turistáknak jelentős része belépne Magyarországra, de a halmozottan életveszélyes helyzetet, amit a magyar közlekedés és a koszos levegő jelent rájuk, nem szívesen vállalják, ezért Magyarországra nem jönnek be, hanem Hainburgnál irányt váltanak, és elindulnak a Fertő-tó irányába, és használják azt a Fertő-tó körül kiépített bicikliutat, amire már a magyar fél is becsatlakozott. És talán ez az egyetlen olyan kerékpáros út, ami külföldi kerékpáros útrendszerhez csatlakozik.
Kérném képviselőtársaimat még egyszer, ezek a módosító indítványok tényleg hosszú távú, jó irányba mutató előterjesztések. Kérjék meg képviselőtársaikat, akik nincsenek itt, ennek támogatására. Ebben a kérdésben egyszer a magyar parlament már jó példát mutatott. Kormány előterjesztés ellenére 1992-ben azt az előbb említett kerékpárútalapot az akkori kormánypártok és ellenzék is megszavazta, többséggel. Jelzem, kormány előterjesztés ellenére. Ennek példáját most is használhatnánk, ha esetleg a kormány időközben nem gondolná meg magát, mert akkor leegyszerűsítené a helyzetünket, és akkor nem kellene kormányelőterjesztés ellenében szavaznia a többségnek.
Van a 24. előterjesztés, ami kormánypárti képviselők előterjesztése, itt viszont azt kérném képviselőtársaimtól, ne támogassák ezt a módosító indítványt. Ugyanis egy egységes közlekedési alap létrehozásának a megteremtését célozza meg. Rendkívül veszélyesnek tartom, ugyanis abban az esetben azok a környezetkímélő beruházások, amik most megépülhetnek a még megmaradt, bár elég csonka állapotában megmaradt kerékpárútalapból, vagy ne felejtsük el, volt Magyarországon egy kerékpárút-dűlőút alap is '92-93-ban, amelyik az imént, hacsak képviselőtársam által említett mezőgazdasági szállításoknak az egyszerűsítését, balesetmentesítését és olcsóbbá tételét célozta, ugyanez az úthálózat alkalmas lett volna egy kerékpárút-hálózat kiépítésére is, mert ezeknek viszont, ezeknek a dűlőutaknak minden településre el kell menni, mert egyébként nincs értelme. Természetesen akkor, és ez volt a pályázat feltétele, hogyha ezek az utak egy nagyobb egység egységes rendszerében, vagy annak tervében épülnek és csatlakoznak valahova. Örömmel állapítom meg, hogy ezt az előterjesztést a kormány sem támogatja, de ne támogassa a tisztelt parlament se, nehogy esetleg véletlenül előforduljon, hogy igen. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék padsoraiban.)