Gellért Kis Gábor (MSZP)

1996. június 10.

GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Kőszeg Ferenc által előterjesztett módosító indítvánnyal kapcsolatosan azt hiszem, hogy tisztáznunk kellene valamit. Nem történeti értelemben, mert ott nincsen vita közöttünk, sem Donáth Lászlóval. Egész egyszerűen a kérdésre kellene választ adni ahhoz, hogy a módosító indítvánnyal kapcsolatosan legalábbis pontos véleményt alkossunk. Miről szól a dolog? Kossuth esetében is, Nagy Imre esetében is a törvényjavaslat itt és akkor, a törvény mint nemzeti szimbólumokat határozza meg ezeket a történelmi alakokat. A magyar nemzeti függetlenség, a szabadságharc, a forradalom szimbólumaiként írja le ezeket, ekként fogja föl. Mi való egy ilyen szimbolikus tetthez, mint ez a törvényjavaslat is volna elfogadása esetén, mi illik bele egy ilyen gesztusba, és mi nem illik bele? Ha valóban elfogadjuk, és annak szellemében, amiről Surján László is az imént beszélt, hogy a megbékéléssel kell közelítenünk ehhez a javaslathoz, ha úgy gondolja bárki, és az ízlésébe belefér, hogy amikor a nemzet, a közös emlékezet szimbólumairól beszélünk, abba belefér hóhérok megemlítése, azzal én nehezen tudok vitatkozni. Az én számomra, az én ízlésembe ez nem fér bele. Tudom, hogy ízlésekről nehéz vitatkozni, de az ízlésbeli dolgokhoz történetiséget vagy történeti argumentációt fűzni meg nem szerencsés. Éppen ezért én a mondó vagyok, hogy ezt a javaslatot, amelyet Kőszeg Ferenc itt leírt, ebben a formájában, de módosított formájában sem lehet támogatni, mert egyszerűen illetlen az eredeti javaslathoz, az eredeti javaslat szelleméhez. Köszönöm.