Rubovszky György (KDNP)

1996. június 10.

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az expozé és az előttem felszólaló vezérszónokok a jogszabálynak a részleteit már azt hiszem teljes mélységében kitárgyalták.

(10.00)

Mi a jogszabálynak a céljával és a rendelkezések nagy részével egyetértünk, és azt támogatni fogjuk. Én nem kívánom ezeket a részleteket, úgy mint Keller képviselő úr végigtárgyalni, kizárólag abba a körbe szeretnék egy-két gondolatébresztést tenni, amit mi kifogásolunk.

Úgy érezzük, hogy egy hasonló esetben van a tisztelt Ház, mint annak idején az illetékelőleg-jogszabály megteremtésénél. Tisztelt Országgyűlés! Az államnak jogai, jogosítványai és kőkemény kötelezettségei is vannak. Ez a jogszabály számtalan olyan rendelkezést tartalmaz, amely arról szól, hogy az állam bizonyos kötelezettségeit nem vagy nem megfelelően tudja teljesíteni, erre való tekintettel az állampolgároknak természetesen nem, de önmagának kivételeket biztosít. Azok a kivételek, amelyekről itt Torgyán képviselő úr beszélt, szerintünk is rendkívül aggályosak. Én az elévülés kérdésével nem kívánok foglalkozni gondolom, hogy a részletes vitában ez a kérdés tisztázható. Minden körülmények között szeretnék foglalkozni a felülvizsgálati eljárásban lévő halasztó hatály megszüntetésével, és szeretnék a földhivatali eljárással részletesen foglalkozni.

Mindannyiunk előtt tudott, hogy az ország jogbiztonságát sérti már az, hogy a bírói eljárások néha öt-hat évig tartanak. Ennek a következményét a gazdálkodó szervezetektől az állampolgárokig mindenki köteles tudomásul venni, és ez nagyon sok vadhajtásra is adott már lehetőséget, helyesebben olyanfajta önbíráskodási rendszerek alakulnak ki, amelyek miatt e mellett a kérdés mellett nem lehet elmenni. Az a körülmény, tisztelt Országgyűlés, hogy a köztartozások behajthatósága érdekében egy nemzetközileg elfogadott és általunk is támogatott felülvizsgálati eljárás halasztó hatályát megszüntetjük, csak azért, hogy az állami követelések ennek a hosszú ideig tartó igazságszolgáltatásnak ne essenek áldozatul, úgy érzem, hogy az erő jogával való visszaélésnek minősül. Nem az a megoldás tisztelt Országgyűlés a megítélésünk szerint , hogy az államnak ilyen privilégiumokat biztosítunk a köztartozások behajtása érdekében, hanem a megoldás csak az lehet, hogy igen komoly szervezőmunkával az igazságszolgáltatás ilyen hihetetlenül elhúzódó eljárási időszakát megszüntetjük. Úgy érezzük, ez nem ennek a törvénynek, hanem az egész koncepciónak a hibája, tökéletesen tisztában vagyok azzal, hogy a köztartozások behajtásával kapcsolatos jogszabály erről nem intézkedhet, de azért ez az intézkedés ami egy nagy kormányzati hiányosságra hívja fel a figyelmet , úgy érezzük, hogy diszkriminatív.

A másik kérdés amit felvetettem , és ez a földhivatali eljárás. Ezzel az eljárással kapcsolatban ugyanezt a diszkriminációt érzem, azzal, hogy még ráadásul nem is hiszek ennek a diszkriminatív intézkedésnek az eredményességében.

Tisztelt Országgyűlés! A jogszabállyal érintett gazdálkodó szervezetek, vállalkozók nem 25-30 éves múltra visszatekintő cégek, hanem nagy valószínűséggel a közelmúltban alakult, és a közelmúltban sikertelenné vált társaságok köréből fognak kikerülni. Mi ennek a következménye? Az a következménye, hogy egy-két éven belül szerzett ingatlanokkal kapcsolatos végrehajtási jogról intézkedhet majd e jogszabály alapján a földhivatal. És mit fog eredményezni? Azt fogja eredményezni, hogy az ingatlan-nyilvántartásban esetleg öt-hat széljegy után bekövetkezik egy soron kívül bejegyzendő végrehajtási jog, egy olyan végrehajtási jog, amelynek a kötelezettje még nem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. Ezzel a kérdéssel a társadalmat csak irritálni fogjuk, és nem fogja megoldani a köztartozások behajthatóságát.

Akkor, amikor az állampolgár nem tudja elérni azt, hogy vagy a gazdasági társaságok , hogy az ingatlanaikra a tulajdonjogot ésszerű határidőn belül bejegyezzük és ezért az egész gazdálkodásuk, az egész hitelkonstrukciójuk megszakad és ez beláthatatlan következményekkel járhat , ilyen körülmények között én azt hiszem, hogy ennek a jogszabálynak a megalkotásával nem mondhatjuk azt, hogy jól dolgoztunk, mert igenis úgy érzem, hogy a Házat nem az alapjainál, hanem az első vagy a második emeleténél kezdjük építeni. Minden körülmények között a jogbiztonságot és az ingatlan-nyilvántartás rendbetételét mint a gazdasági élet egyik alappillérét haladéktalanul rendbe kell szedni ahhoz, hogy a most tárgyalt jogszabály hatékonyan működhessen. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a jobb oldalról.)