Schamschula György (független)
DR. SCHAMSCHULA GYÖRGY (független): Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Hölgyeim és Uraim! Nagyon nehéz nyolcadikként beszélni erről a témáról, hiszen nagyon sok lényeges dolgot elmondtak már előttem, amiknek az ismétlésétől illik tartózkodni. Azonban el kell mondani azt is, hogy a lényeget, tehát hogy mi okozza ezt a problémakört, nagyon kevesen érintették.
Onnan kezdeném talán, hogy egy túladóztatott országban élünk. Ebből az országból olyan mennyiségű jövedelmet vonnak el különböző állami célokra, amely lehetetlenné teszi a gazdaság gyors fejlődését, és ezáltal növekszik a tönkremenő cégek, az elszegényedő vállalkozók aránya.
(10.40)
Úgy gondolom, hogy az ország túladóztatása felelős azért, hogy a tb-járulékok behajtására most újabb és újabb eszközöket és jogszabályokat kell alkotni. A gazdaságban 1994 óta jelentősen csökken a vásárlóerő. Ez a kormány kifejezett szándéka volt, amelyet a pénzügyminiszter urak és a Pénzügyminisztérium sokszor elmondott, és tanúja lehet az ország, hogy sikerült Magyarországon a lakosság vásárlóerejét lényegesen csökkenteni. A vásárlóerő-csökkenés azonban azzal jár, hogy a vállalkozók, a vállalatok egyre kevesebb jövedelemhez jutnak, és az egyre kevesebb jövedelemből egyre kevesebbet tud az állam elvonni. Úgy gondolom, hogyha ezt a folyamatot meg tudnánk fordítani és az országban egy gazdasági növekedési pálya indulna el, akkor a jelenlegi probléma megoldásához is közelebb jutnánk.
Különösen el kell mondani azt, hogy a tb és egyáltalán az adók behajtásában is, a maradék állami cégek kiemelkedő helyet foglalnak el az adósok sorában. Tehát itt nemcsak arról van szó, hogy nem tudja az állam behajtani a vállalkozóktól és a magánvállalkozásoktól az adót és a tb-járulékot, hanem arról is szó van, hogy az állam egyik zsebéből a másikba kéne rakni a pénzt, azonban lévén mind a két zseb üres, ez igen nehezen fog menni.
Ezen túlmenően nem akarom ismételni azokat a kritikákat, amiket Torgyán József, Rubovszky képviselő urak elmondtak, és amivel egyetértünk. Rá kell mutatni arra, hogy ez a törvénytervezet tulajdonképpen az eddigi próbálkozások kudarcának is tekinthető. Eddig is jó néhány kísérlet történt arra, hogy hogy lehetne a tb-járulékot nem fizető vállalatoktól behajtani a pénzt, gondolok arra, hogy például megpróbáltak maszek behajtókat akvirálni erre a célra, akiknek aztán jutalékos rendszerben próbáltak különböző lehetőséget adni, vagy ösztönzést adni a behajtásokra, nem sikerült. Fölfogható ez a törvényjavaslat a pénzbehajtásért felelős állami szervezetek; tb, APEH kudarcának is. Hiszen ezek jól és megfelelő minőségben végeznék munkájukat, nem kellene ezt a törvényjavaslatot előterjeszteni.
És végezetül, én azt hiszem, az egész törvényjavaslat felfogható a jelenlegi kormány gazdaságpolitikájának a kudarcaként. Hiszen hogyha ez a kormány nem szűkítette volna a vállalkozási lehetőséget, nem csökkentette volna a lakosság vásárlóerejét, akkor nem került volna ilyen mértékű ellehetetlenülésre sor. Hiszen valljuk be, a legtöbb vállalat, legtöbb vállalkozó nem azért nem fizeti be a szükséges összegeket, mert ilyen módon próbál valamiképpen kitolni az APEH-hal, vagy a beszedőkkel, hanem egyszerűen azért, mert nincs rá lehetősége. Anyagi lehetőségei nem teszik alkalmassá arra, hogy befizesse. Ugyancsak a lakosság túladóztatása az oka annak, hogy az emberek megpróbálnak különböző munkavállalói trükkökkel kibújni az adófizetés alól, például azzal, hogy a valóságosnál kisebb jövedelemről adnak be bevallást.
Mindenki tudja, hogy a magyar vállalkozói gyakorlatban elterjedt szokás az alkalmazottakat minimálbér-szinten foglalkoztatni, ez után fizetnek jövedelemadót, ez után fizetnek tb-járulékot, míg a minimálbér fölötti részt, ami természetesen illegális, a dolgozó szépen, feketén, zsebből zsebbe kapja meg.
Tehát végső soron egy régi problémának az újabb burjánzásával, az újabb előfordulásával találkozunk, amely azt mutatja, hogy gazdaságpolitikailag nem jó irányba halad az ország. Ennek ellenére úgy érezzük, ez a törvény szükséges, ez a törvény hasznos abból a szempontból, hogy esetleg egy részét a kintlevőségeknek be tudja hajtani, de semmiképpen nem várhatjuk el, hogy a közel kétszáz milliárd forintos tb-kintlevőségnek jelentős csökkenését fogja eredményezni.
Én úgy gondolom, az Országgyűlésnek ezt a törvényt meg kell alkotnia, túl sokat ne várjunk tőle, egy kicsit talán olyan lesz, mint amikor az ember saját maga igazolására bizonyos nem túl célzatos cselekedeteket fog megoldani. Javaslom, hogy a parlament fogadja el ezt a törvényjavaslatot, hiszen egyik megoldási módnak jó lenne, azonban alapvetően arra kell törekedni, hogy a jelenlegi vállalkozókat és munkavállalókat tönkretevő, korlátozó gazdaságpolitikát egy újabb, egy megfelelő gazdaságpolitikával váltsuk fel. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)