Raskó György (Néppárt-MDNP)
DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Előttem Torgyán József képviselőtársam gyakorlatilag fölvetette azt a súlyos kormánymulasztást, ami ezen határozati javaslat beterjesztésével kapcsolatos. Kereken egy év óta várja a parlament valószínűleg a kormánypártok és az ellenzék képviselői egyaránt azt , hogy a nemzetgazdaság működőképessége szempontjából jelentős állami tulajdonú társaságok privatizációjával kapcsolatosan valamiféle kormányzati állásfoglalás történjék, részben hogy mely ezen vállalatok köre, részben amit ennél sokkal jobban várunk , hogy mikor kezdődik meg ezeknek a társaságoknak a privatizációja.
Mert talán a súlyos mulasztás mellett a másik komoly probléma az, hogy ezeknek a vállalatoknak jelentős hányada komoly tőkehiánnyal küzd, egy lebegtetett állapotban van, olyan iparágban, ahol rendkívül erős a verseny, rendkívül nagy fejlesztési igények vannak és ahhoz, hogy ezek az úgymond a nemzetgazdaság szempontjából kiemelten fontos vállalatok a jövőben is a magyar gazdaság aktív szereplői és sikeres szereplői lehessenek, ahhoz a privatizációjuknak már valószínűleg rég meg kellett volna történnie, vagy legalábbis itt van az utolsó pillanat, amikor ezen vállalatok privatizációját még időben az ÁPV Rt. vagy a kormány megkezdheti.
Különösen gondolok itt az Ikarus Rt.-nek a súlyos válságára. Kilábalásához komoly tőkeerős szakmai befektető nélkül egészen biztosan nem sok esélye lesz. De hasonlóan az ígéretesen javuló teljesítményt mutató Rába Részvénytársaságra is gondolhatok, vagy éppen a Dunaferr-re, ahol mind a két esetben jelentős tőkeemelésre lenne szükség, és egy ilyen irányú privatizációra.
(11.30)
Sajnálatos módon a kormány, amit itt beterjesztett társaságok körével kapcsolatban, nekünk is komoly hiányosságaink vannak. A Magyar Demokrata Néppárt meglepve tapasztalta azt, hogy olyan iparágak reprezentánsai és különösen a bankok körére gondolok nincsenek rajta ezen a listán. Úgy gondoljuk, hogy a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt., amely ezt a listát vezeti, pontosan az a bank, amely talán jobb lenne, hogyha hosszabb ideig tartós állami tulajdonban maradna, lévén, hogy olyan feladatai vannak, ami részben a magyar gazdaság nehéz helyzetben lévő vállalatainak rekonstrukciójával, pénzügyi reorganizációjával kapcsolatos, részben pedig úgy gondoljuk , hogy a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt.-nek az alapító okirat szerinti aktív gazdaságélénkítő szerepvállalása mindenképpen szükséges lenne és nem kifejezetten csak tőkeérdekeltség alapján kell működnie, ami már miután a privatizáció megtörténik, máshogy ez nem is képzelhető el, hogy egy ilyen fejlesztési bank ne így működjön.
Nincsen rajta ugyanakkor a Kereskedelmi Bank és a Magyar Hitel Bank, amely véleményünk szerint mindkettő a nemzetgazdaság működőképessége szempontjából nagyon fontos részvénytársaság, és itt utalnék arra, hogy a Budapest Bank privatizációja kellene, hogy a kormányt e téren óvatosságra intse, és esetleg parlamenti "védelmet" kérjen ezen két bank privatizációjához, ugyanis a Budapest Bank miután a privatizációja megtörtént a magyar üzleti élet finanszírozásából kivonult legalábbis ez a stratégiája. Tovább a magyar és külföldi vállalatokkal, amelyek a termelőszférában működnek, nem kíván hitel- és egyéb üzleti kapcsolatba lépni, hanem a lakossági üzletágat célozta meg magának. Joga van hozzá. Senki nem vitatja, hogy ez számára esetleg egy nyerő stratégia lesz, csak még eggyel kevesebb azon bankoknak a száma, amelyek a magyar gazdaságot kis-, közép- és nagyvállalkozásokat ebben az átmeneti időszakban hajlandók finanszírozni, talán az átlagosnál nagyobb aktivitás és részvétel mellett.
Egyetértek Suchman miniszter úr azon kijelentésével, hogy ezeknek a vállalatoknak a privatizációjára azért van szükség, mert az állam mint tulajdonos, nem képes azon tőkeemelést végrehajtani ezekben a vállalatokban, amely mint említettem szükséges lenne ahhoz, hogy ezek a vállalatok sikeres piaci szereplők legyenek a jövőben is.
Örülök annak és a Magyar Demokrata Néppárt is egyértelműen üdvözli azt a kormányzati szándékot és reméljük, hogy a kormány betartja ebbéli szándékát , hogy további közvetlen állami támogatásban sem a költségvetés oldaláról, sem az ÁPV Rt. részéről ezen vállalatokat nem részesíti. Sokkal helyesebb véleményünk szerint a tőkeemeléssel egybekötött privatizációja az itt felsorolt valóban fajsúlyos vállalatoknak, s nagyon szeretnénk, ha ennek a listának a bemutatása után a konkrét privatizációs programok is mielőbb a tisztelt Ház elé kerülnének.
Szeretném hangsúlyozni azt, hogy a Magyar Demokrata Néppárt vélhetően más ellenzéki pártokkal együtt nem kíván a privatizáció konkrét végrehajtója vagy részese lenni, ez valóban kormányzati feladat. Amit mi kértünk annak idején is, és amit a törvény egyébként előírt az 1995. évi XXXIX. törvényre gondolok , azt írta elő, hogy csak prezentálni kell azt a koncepciót, ami alapján történik a privatizáció. Ennyit viszont úgy gondoljuk: valóban a kormány és az ÁPV Rt. saját védelme érdekében célszerű, ha megtesz.
Szeretnék utalni a kötelezettségvállalás kérdésére is, melynek nem a nagyságrendjét vitatom, de mint annak idején az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsának a tagja, nagyon jól tudom, milyen óriási nyomás nehezedik a privatizációval foglalkozókra külföldi vagy magyar nagybefektetők természetesen saját érdekeiket képviselik ez alapján megpróbálnak minél több engedményt az államtól, a tulajdonostól kicsikarni. Ide tartozik a különböző garanciavállalás és szavatosság, és azt gondolom, hogyha az egyes privatizációs javaslatok különböző cégek esetében tartalmazni fogják azt, hogy a kormány, illetve az ÁPV Rt. milyen nagyságrendű kötelezettségvállalást tart jónak azt alá tudja támasztani számításokkal , a parlament erre az áldását adja, az egyben a befektetőkkel szemben védeni fogja az ÁPV Rt. munkatársait is, mondván, hogy nekik ezen keretek között kell maradni a kötelezettségvállalással, tehát egy felső limitet parlamenti jóváhagyással célszerű lesz majd meghatározni annak érdekében, hogy a kötelezettségvállalás ne legyen valóban parttalan, mint ami az elmúlt egy évben az energiaszolgáltatók privatizációja során megtörtént.
A Magyar Demokrata Néppárt támogatni fogja ezt az országgyűlési javaslatot, de azon módosító indítványok elfogadása után, amelyről említést tettem tehát mi úgy gondoljuk , hogy a még állami tulajdonban lévő bankok privatizációjára helyes, hogyha a parlament rátekint, és a koncepcióra áldását adja és helyesnek tartjuk azt is, hogy a kötelezettségvállalásokat valamilyen keretek között parlamenti megerősítéssel végezhesse csak az ÁPV Rt. a konkrét privatizációs szerződések megkötésekor. A kollektív döntést természetesen mi sem tartjuk elfogadhatónak és szükségesnek. Ez a kormány felelőssége.
A zárómondatom annyi, hogy a Magyar Demokrata Néppárt azt szeretné, ha még ebben az évben az itt fölsorolt állami tulajdonú társaságok minél nagyobb számban mint privatizációs koncepció parlament elé kerüljenek, és a privatizációjukra mielőbb lehetőleg tőkeemeléses privatizációs konstrukcióban sor kerüljön. Köszönöm a meghallgatást. (Taps a jobb oldalról.)