Csépe Béla (KDNP)
CSÉPE BÉLA (KDNP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy egy-két gondolatot én is kifejtsek ebben az igen éles vitában, ami a napirend előtti hozzászólások ügyét érinti. Először is Hack Péter képviselő úrnak és immár Szigethy képviselő úrnak is szeretnék egy-két gondolatot elmondani azzal kapcsolatban, hogy ők mind a ketten hivatkoztak arra, hogy ennél a vitánál ezt vegyük figyelembe. Tehát hivatkoztak arra, hogy ennek a parlamenti ciklusnak az indulásánál, habár a választói akarat, ugye, itt egy kétharmados többséget eredményezett a két kormányzó párt részére. Ezzel nem arányos, tehát többletellenzéki jogokat adtak. Én úgy gondolom, hogy ezt a vitát ez nem szabad, hogy befolyásolja, mert ez a tény a magyar választási rendszer logikájából következett, mert az az arány, ami itt a parlamentben van, ez nem azonos azzal, ami a konkrétan leadott szavazatokban tükröződött. Tehát ennél sokkal jobb az ellenzéknek az aránya a választási eredmények alapján. Azonban természetesen van egy választási törvény, mely lehetővé teszi, hogy itt ez az arány alakult ki, amit én nem vonok kétségbe.
Tehát ebből a választási logikából is következett ez és abból, hogy végeredményben akkor van értelme a parlamentarizmusnak, hogyha az ellenzék ki tudja fejteni a véleményét, nemcsak a napirend előtti hozzászólásokban, hanem bármikor, tehát ezért keletkeztek ezek a többletjogosítványok. Én úgy gondolom, hogy azóta ez a helyzet nem változott, tehát hogyha akkor ennek volt logikája, most a választási ciklusnak a közepén nem ildomos ezt felvetni, és ezzel cáfolni azt, hogy itt az ellenzék esetleg nem jogosan érvel a napirend előtti hozzászólások miatt. Ez az egyik gondolatom.
A másik, ami konkrétan ehhez az ügyhöz tartozik, én ezt a kérdést két részre bontanám. Az egyik az, hogy a napirend előtti hozzászólásokban felmerült anomáliák, ami a kormánypárti gondolkodásban, ugye, sokszor megütközést kelt ezekről lehet külön tárgyalni, és kíséreljük meg azt, hogy a napirend előtti hozzászólások terén kialakult helyzet miképpen módosítható úgy, hogy egy konszenzus alapján valamiképpen megegyezésre törekedjenek. Ez az egyik rész.
A másik rész pedig az, ahol sajnos én is kénytelen vagyok egy elég súlyos szentenciát kimondani, amennyiben sor kerül most, ugye, a Szigethy-Koscsó képviselő urak nevével fémjelzett módosító indítványnak itt a kétharmados többség által történő elfogadására, akkor a kormányzó pártok, a jelenlegi koalíció nem fogja tudni magáról lemosni azt a bélyeget, hogy a parlamenti ciklus közepén az ellenzéki jogosítványok visszaszorítására tett egy komoly lépést, és ebben az ellenzéki pártok nyilván ezt fogják mondani, de én úgy gondolom, hogy a közvélemény jelentős része is egy kicsit megsértette a demokráciát.
Tehát hangsúlyozom, hogy most, a ciklus közepén, amikor már átbillenünk, hiszen ez az egész új szisztéma szeptembertől lépne életbe, tehát a ciklus felét már meghaladva, a választások közeledtével történik egy ilyen lépés, éspedig azért is példátlan módon, mert ugye amint már itt többször hallottuk, erre még nem volt precedens, hogy lényegében két kormánypárti képviselő módosító indítványára fogadja majd el a tisztelt Ház, amennyiben elfogadja ezt a módosítást.
(15.40)
Ennek nagyon rossz az optikája és akkor szembe kell néznünk azzal, hogy ezt a közvélemény nagy része így fogja értékelni. Én úgy gondolom, hogy a társadalmi, a politikai helyzet alakulása egyre inkább szükségessé teszi azt, hogy az ellenzéknek legyen lehetősége rámutatni a nap mint nap felmerülő újabb nehézségekre.
Én nem vagyok optimista ezen a téren, hogy itt egy valamiféle lecsendesülés lenne, egyre növekszenek azok a problémák, amelyeket itt napirend előtt majd fel lehet vetni. Sajnálatos módon ez a tényhelyzet.
Nos az a körülmény, ami több kormánypárti hozzászólásban volt, hogy fájlalják, hogy tulajdonképpen az ellenzék veszi el itt a több időt, televízió szempontjából, de egyébként is, én úgy vélem, hogy itt ez is folyik a demokráciának a lényegéből, megsértjük a demokrácia lényegét. Nyilván az ellenzéknek kell vitatkozni a kormánypártokkal, és valóban, hogyha egy főre jutó időkig valaki kimutatná, hogy nyilván egy kormánypárti képviselőre jóval kevesebb idő jutott eddig is, és fog jutni továbbra is. Tehát ebben én nem látok problémát, hiszen teljesen természetes dolog.
Végül ki szeretnék térni én is konkrétan erre a visszalépésre, amiről Dávid Ibolya is beszélt, amely azt érinti, hogy már megegyezés volt abban, hogy a napirend előtti hozzászólás joga ne csak a frakcióvezetőt vagy helyettesét illesse meg, hanem bárki mást, akit ezzel a frakció megbíz.
Én úgy gondolom, hogy ez nem ellenzéki frakciónak a problémája, hogy ezt itt felvetjük, és szeretnénk elérni azt, hogy ez megvalósuljon, hanem a kormánypártoké is. Hát a legnagyobb kormányzó pártnak a frakciójában is én azt hiszem, hogy előfordulhat olyan, hogy a frakcióvezető helyettese esetleg valaki mást kíván megbízni egy szakkérdésben, egy tegyük fel, egy külpolitikai szakkérdésben, tehát mi úgy gondoljuk, hogy ez egyáltalán nem bántaná már mindazokat a dolgokat, amiket kormánypárti képviselők itt többször hangoztattak, tehát most önmagában erre koncentrálva azt kérem, azt kérjük, hogy amennyiben ez mégis megszavazásra kerül, akkor szavazzák meg ezt a módosító indítványt is, tehát hogy ne az álljon be, az a helyzet, hogy csak a frakcióvezető szólhasson, hanem akit a frakció azzal megbíz, mert ez aztán tényleg nem áll ellentétben semmiféle kormánypárti logikával.
Azonban befejezésképp mégis vissza szeretnék kanyarodni egy pár mondat erejéig az általános helyzetre. A ciklus közepén mint ellenzéki képviselő úgy látom, hogy rendkívül rossz optikája lenne annak, hogyha két kormánypárti képviselő módosító javaslata alapján olyan Házszabály-módosítás lépne életbe, amelyet az ellenzéki pártok, a közvéleménynek én nem tudom, milyen része, de lehet, hogy nagy része, megdöbbentően venné tudomásul, hogy ismét egy lépés történt az ellenzék visszaszorítására, mert az optikája igenis ez lenne. Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalról.)