Gellért Kis Gábor (MSZP)

1996. június 11.

GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP): Tisztelt Képviselőtársaim! Ugye, itt végül is a napirend előtti felszólalásokkal kapcsolatos Házszabály-módosításról kellett volna az elmúlt órákban szót váltani. Erről is szó volt, de mint Dávid Ibolya iménti felszólalásából kiderül, sok egyébről is. Erre én nem térek ki, viszont amit Csépe Béla mondott, az nagyon jellemző, mert minthogyha el sem hangzott volna Hack Péter másfél órája mondott beszéde, hiszen épp a Csépe Béla által előadott témák lakáshelyzet, elszegényedés és így tovább és így tovább valóban olyan kérdések, amelyek mindannyiunkat foglalkoztatnak, de amelyek sokkal többet érdemelnek annál, hogysem öt percben és a rá reagálásképpen elmondandó két percekben valóban és érdemben, a parlament funkciójához méltóan lehetne beszélni. Ezért volt az, amit Hack Péter is nagyon pontosan fogalmazott, hogy ezek az egyébként valóban nagyon fontos ügyek a purparlé szintjére tudnak lecsúszni. Méltatlanná válnak önmagukhoz, és azért van az, hogy ennek a négyes kritériumnak, amelyről itt már szó van és akkor ismételjük el szó szerint , halaszthatatlan, rendkívüli, országos jelentőségű és napirenden nem lévő ügyekről lehet beszélni. Ezek volnának, hogyha mindenki komolyan vette volna ezeket a kritériumokat az elmúlt két évben, akkor ma ez a sok órás vita szükségtelenné vált volna, egyszerűen nem kerül napirendre. De merthogy az ellenzék oldaláról másra, nyilvánvalóan másra, a politikai szereplésre, a televíziós közvetítéshez kötött politikai szereplésre használták föl, vagyunk itt és vitázunk ezen, mert úgy gondolom én magam, de gondolom, hogy többen a patkó innenső oldalán, hogy talán mégsem a televíziós adások rendjéhez kellene igazítani a politikai mondanivalónkat, a parlament méltósága, funkciója ennél többet ér, ennél többre tartjuk, és ezt szeretnénk helyreállítani. (Taps a kormánypártok soraiban.)