Jánosi György (MSZP)
DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Örömmel hallgattam Szabad György és Sasvári Szilárd hozzászólását, mert végre valóságos problémák, valóságos érvek, valóságos ellenérvek fogalmazódtak meg ezekben. Olyanok, amelyeket érdemes meghallgatni, megszívlelni, és érdemes vitatkozni velük természetesen. Az esélyegyenlőtlenség-problémáról szeretnék egy gondolatot elmondani csak. Valóban igaza van Sasvári Szilárdnak abban, hogy a nemzeti alaptanterv egyfajta automatikus iskolaszerkezeti hatást hordoz magában, amely eltér a jelenleg domináns 8+4-es iskolaszerkezeti formától. De éppen ezt az automatikus hatást próbálja tompítani egyrészt az a tény, hogy határozottan fogalmazódik meg a törvényjavaslatban a tizennyolc éves tankötelezettségi korhatár kérdése, hiszen ez nagyobb mozgásteret ad magának a szakmának és a tartalmi kérdéseknek, hogy végiggondolja az ennek leginkább megfelelő új iskolaszerkezeti modellt, másrészt tompítja ezt a hatást az is, hogy a törvény igyekszik karakterisztikusan megakadályozni a jelenleg még domináns 8+4-es iskolaszerkezeti forma további szabályozatlan és ellenőrizetlen szétzilálódását. Ugyanakkor azt is látni kell azonban, hogy az új nemzeti alaptanterv azzal, hogy tíz évfolyamra emeli az egységes és kötelező alapműveltségi tartalmak átadásának időszakát, mégiscsak valahol az esélyegyenlőtlenség mérséklésének irányába hat, hiszen ezzel próbálja kiküszöbölni a korai pályaválasztási kényszert, ami nagyobb esélyt ad a hátrányos helyzetből indulók felzárkóztatásának és a tehetséggondozásnak egyaránt. Köszönöm szépen elnök úr. (Gyér taps a teremben több helyről.)