Körösfői László (MSZP)
KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A törvénytervezetben szereplő, a felsőoktatási intézmények által folytatható új képzési módról szeretnék szólni. Ez az új képzési mód az akkreditált iskolarendszeri felsőfokú szakképzés. Ez a képzési mód posztszekunderi szakképzés néven terjedt el a szakmai köztudatban, és szervezésének szabályozására mindmáig hazánkban nem került sor, ez a kérdés jelenleg rendezetlen, ugyanakkor a fejlett ipari országokban ez a kérdés igen elterjedt. Néhány magyarországi főiskolán is megindult már ez a fajta képzés, elsősorban a pénzügy, számvitel, kereskedelem, vendéglátás, idegenforgalom, egészségügy, számítástechnika területén, de ez a képzés jelenleg önköltséges rendszerű, és nincs szabályozva a helye a felsőfokú oktatási rendszeren belül. Bár az előző parlamenti ciklusban többször is kísérletet tettünk a képzés szabályozására, magam is nyújtottam be módosító indítványt ez ügyben, nem történt semmi. Most végre a felsőoktatásról szóló törvény keretein belül a művelődési tárca rendezni kívánja ezt a kérdést.
A törvénytervezet szerint felsőoktatási intézmények a szakképzésre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzést folytathatnak, és ennek megfelelő bizonyítványt adhatna ki az országos képzési jegyzék felsőfokú képzettségi szintre külön előírt követelményei szerint.
(20.00)
E képzés feltétele az, hogy a felsőoktatási intézmény biztosítsa az egyetemi, főiskolai szinten való továbblépés lehetőségét, s a felsőfokú szakképzésben szerzett ismeretanyag egyharmada, az egyetemi, főiskolai képzési szinten kreditértékként beszámítható legyen. Ugyanígy fordítva is. Az egyetemi, főiskolai képzésben szerzett ismeretanyag egyharmada szintén beszámítható legyen a felsőfokú szakképzésnél. A törvényjavaslat így a felsőfokú szakemberképzés új szakképzési szintjét kívánja megteremteni. Ugyanakkor a felsőoktatásban részt vevő hallgatói létszám növelését is célozza úgy, hogy egyben biztosítja az akkreditált iskolarendszeri felsőfokú szakképzést, és a jelenlegi képzési szintek közötti átjárhatóságot, és elősegíti a képzési programok tudatos egymásra épülését.
Amiket most elmondtam, ezek miatt tartom én nagy jelentőségűnek az ilyenfajta akkreditált felsőfokú iskolarendszerű szakképzés ily módon történő bevezetését. Az akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzésben részt vevő személy a törvénytervezet szerint a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll. A törvénytervezet szerint a felsőoktatásban a képzés és a tudományos tevékenység színvonalának folyamatos ellenőrzésére a kormány magyar akkreditációs bizottságot hoz létre. Ennek feladata lenne többek között, véleményt nyilvánítani a felsőfokú intézményekben akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés indításáról. Itt szükségesnek tartanám, hogy a magyar akkreditációs bizottság feladatai között nevesítve legyenek mind a programakkreditáció, mind az intézményi akkreditáció feladatai.
Szabályozza a törvénytervezet az akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés időtartamát is, melyet minimum két évben határoz meg. Szükségesnek tartom viszont, hogy a törvény mondja ki, hogy a főiskolai, illetve egyetemi végzettség megszerzése után a képzési időbe beszámítható legyen az akkreditált felsőfokú szakképzés. Ugyanis e képzés egyik lényeges eleme éppen az, hogy ismeretanyagának jelentős része a szakirányú továbbtanulásnál beszámítható. Amennyiben a törvény a beszámítással nem teszi lehetővé a főiskolai, vagy egyetemi képzési idő csökkentését, úgy a beszámíthatóság jelentőségét veszti. A képzési idő beszámítással történő csökkenthetősége mind a hallgató, mind pedig a költségvetés számára előnyöket s jelentős megtakarítást eredményezhet.
Szabályozza a törvénytervezet az akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés egyenértékűségét is a külföldi felsőfokú szakképzettséggel. Az egyenértékűség feltétele, hogy először: a bizonyítványt elismert külföldi intézmény adja ki, másodszor: a külföldi állam joga alapján is felsőfokú szakképzést tanúsítson, és végül a külföldi szakképzettség követelményei megfeleltethetők legyenek a magyar szakképesítési követelményeknek.
A törvénytervezet kimondja, hogy az akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzésről, akkreditációjáról és külön szintű szakmai követelményeinek meghatározásáról kormányrendeletet kell alkotni, legkésőbb ez év december 31-éig. A törvény akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzésre vonatkozó rendelkezései a kormányrendelet hatályba lépésével egyidejűleg lépnének hatályba.
Végül megjegyezni kívánom, de nagyon fontosnak tartom, hogy a törvénytervezet fogalmi meghatározásainál pontosítani kell az akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés meghatározását, melyet nem lehet leszűkíteni csak a felsőoktatás intézményeire. Ide tartozik a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközépiskolában történő, tanulói jogviszonyt eredményező szakképzés is.
Tisztelt Ház! Az általam ismertetett módosításokat szükségesnek tartom, ezekre adtam be módosító indítványokat. Ezzel együtt úgy ítélem meg, hogy egy régóta esedékes, és a felsőfokú szakemberképzés szempontjából nagy jelentőségű törvényi szabályozásnak tesz eleget a törvénytervezet, az akkreditált iskolarendszeri felsőfokú szakképzés bevezetésével.
Köszönöm a figyelmet. (Általános taps.)