Érsek Zsolt (MSZP)
ÉRSEK ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A sporttörvény tárgyalása folyamán a közelgő olimpia kapcsán engedjék meg, hogy szóljak a magyar sport sikerszervezetéről, a Magyar Olimpiai Bizottságról, és e Ház falai között is néhány mondatban ismertessem tevékenységét, méltassam szerepét a magyar sportközéletben. Az önálló és az állami sportirányítástól különvált Magyar Olimpiai Bizottság 1989 tavaszán alakult meg, amely a nem kormányzati sportirányító szervezetek közül kiemelt helyet foglal el. Tisztségviselőit titkos szavazással választották, biztosítva, hogy összetételük tükrözze a magyar sporttársadalom keresztmetszetét. Ragaszkodva a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alapszabályához, a tagság meghatározó részét a sportági szövetségek képviselői adják. Emellett megfelelő számban képviseltetik magukat a sportegyesületek, a sportmozgalommal kapcsolatban álló szervek, intézmények, a megyei közgyűlések, a médiumok küldöttei, az olimpiai bajnokok és az olimpiai érdemrenddel kitüntetettek. Magam a Heves megyei közgyűlés delegáltjaként veszek részt a MOB-nak a munkájában. A jó kapcsolatot fejezi ki, hogy az egyik alelnöki tisztet az állami sportvezetés mindenkori vezetője tölti be, a másik két alelnök pedig választás útján kerül a vezetőségbe.
Az olimpiai mozgalom nemes eszméinek a terjesztése és az olimpizmus elméleti kérdéseinek kutatása érdekében a MOB létrehozta a Magyar Olimpiai Akadémiát. Az alapszabályzatban megfogalmazott feladatok végrehajtását a Magyar Olimpiai Bizottság elnöksége által létrehozott szakbizottságok segítik. Jelenleg 5 ilyen szakbizottság működik, ezek a szakmai-tudományos, az orvosi, gazdasági, sportolói és van egy kegyeleti szakbizottság is. A Magyar Olimpiai Bizottság hazai elismertsége évről évre erősödik, különösen a versenysport területén, a volt olimpikonok körében.
Az olimpiai mozgalomban való részvételünk, a játékokon való sikeres szerepléseink nemzetközi elismerést vívtak ki. Ezen hagyományokra építi a MOB a nemzetközi munkásságát, kapcsolatot tart fenn a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 197 tagországával, nemzetközi tanácskozásokat szervez és különböző nemzetközi sportszervezetek testületeiben képviselteti magát és a magyar sportot.
A 101 éves Magyar Olimpiai Bizottság minden elfogultság nélkül nagy tekintélynek örvend a világban, amelynek alapja a hosszú történelmi múlt, a kiemelkedő olimpiai eredmények és a magyar sportszakemberek általános nemzetközi elismertsége. Mindössze 7 nemzeti olimpiai bizottság büszkélkedhet hasonló, hosszú olimpiai tagsággal, mint a Magyar Olimpiai Bizottság. Kiemelkedő olimpiai szereplésünket jelzi a 396 olimpiai érem, ebből 134 aranyérem. Magyarország a lélekszámhoz viszonyított megszerzett érmeket figyelembe véve, a téli-nyári játékok érmeit tekintve Svédország és Finnország mögött a 3. helyet foglalja el.
A rangsorban, ha csak a nyári játékokon elért eredményeket vesszük figyelembe, akkor a 197 nemzet közül hazánk az első helyen áll. Magyarországot a világban kimondottan sportnemzetnek és a sportot sikerágazatnak tekintik. A magyar sportsikerek egyik legfontosabb része sportolóink tudása mellett sportszakembereink felkészültsége és nemzetközi elismertsége. Gondolok itt elsősorban a sportvezetőkre, sportdiplomatákra, edzőkre, sportorvosokra, sporttudósokra.
Az utóbbi években a magyar sport és az olimpiai mozgalom számára az anyagi erőforrások korlátozott lehetőségei jelentik a legnagyobb problémát. Ez egyesületek megszűnését, szakosztályok feloszlását, az utánpótlás-nevelés visszafogását, a felszerelések beszerzésének, a létesítmények karbantartásának, építésének korlátozását, a tudományos munka háttérbe szorulását, a szakemberképzés visszafogását, az edzőtáborok radikális csökkentését, fontos hazai versenyek rendezéséről való lemondást, a nemzetközi versenyekről való távolmaradást jelenti.
Kétségtelen, hogy kialakulóban van egy új szemlélet, amely a vállalkozóbb jellegű MOB szövetségi és egyesületi munkát jelenti, de ez elviszi a szakembereket a sportszakma művelésétől. Ugyanakkor a marketing és vállalkozás jellegű munkához az erre specializálódott munkaerők kellenek, mellyel még ezek a sportszervezetek sajnos nem rendelkeznek.
A Magyar Olimpiai Bizottság a nehézségek ellenére talán elsőként találta meg azt a lehetőséget, hogy marketingmunkával támogatókat talált az olimpiai mozgalom számára, mely támogatóktól befolyt összeget az olimpikonok felkészítésére fordítja. Ez azonban csak mintegy 35%-át teszi ki annak az összegnek, ami az olimpiai felkészüléshez és részvételhez kellene, így a MOB sem tudna létezni rendszeres állami támogatás nélkül.
A sporttörvény egyik legfontosabb feladata, hogy tisztázza azokat a kereteket, lehetőség szerint biztosítsa azt a hátteret, mely a sport optimális működéséhez szükséges biztosítékokat adja.
Tisztelt Képviselőtársaim! Emlékeztetem önöket, hogy a XXVII. Nyári Olimpiai Játékokat Atlantában rendezik 1996. július 19-e és augusztus 4-e között.
Magyarországról mintegy 200 sportoló és 120 kísérő szakember és közel 140 médiaképviselő utazik. A Magyar Olimpiai Bizottság ezzel a küldöttséggel a közepesnél nagyobb kategóriájú csapatok közé sorolandó. A nemzetek nem hivatalos pontversenyében kb. 170-190 pontot tervezünk, amellyel a 197 nemzeti olimpiai bizottságban az első tízben szeretnénk végezni.
Tisztelt Ház! Kérem a képviselőtársaimat, hogy a sporttörvény elfogadásával, a megfelelő anyagi háttér biztosításával járuljunk hozzá olimpikonjaink eredményes atlantai szerepléséért. Köszönöm figyelmüket. (Taps a teremben.)