Szentkuti Károly (SZDSZ)

1996. június 11.

SZENTKUTI KÁROLY (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A sporttörvénnyel és a sportingatlanokhoz kapcsolódó törvényjavaslattal kapcsolatosan én elsősorban önkormányzati oldalról szeretnék beszélni. Tehát a sport és az önkormányzatok kérdéskörét szeretném végigjárni. Azt gondolom, hogy az önkormányzatok ezer szállal kötődnek a sporthoz. Egyrészt kötődnek azért, mert különböző oktatási intézményeikben folyó sporttevékenység, legyen az testnevelési óra, legyen az diákköri sportmozgalom vagy szabadidős sportmozgalom, egyfajta közösségi teret, egyfajta kulturális mozgásteret nyújt annak a településnek, városnak vagy nagyvárosnak a sportterületén, ahol az emberek élnek. Hogy mennyire fontosnak tartották az önkormányzatok vagy tartják az önkormányzatok a sport ügyét, csak emlékeztetnék arra, hogy néhány évvel ezelőtt a céltámogatási rendszerben a tornateremprogram lett meghirdetve, államilag támogatva, és ennek hatására rengeteg olyan tornaterem épült az országban, amelynek egy részét az önkormányzatok finanszírozták és azért, hogy a sport számára lehetőséget biztosítsanak a településükön. Az önkormányzat azért is kötődik a sporthoz, hiszen számos tevékenységet neki kell finanszíroznia. Van normatív támogatása a sportnak a költségvetésben, igaz, hogy ez a '96-os költségvetési évben település-üzemeltetési normatíva alatt jelent meg, s viszonylag csekély összeggel, ugyanakkor ezentúl az önkormányzatok önként vállalva a sporttevékenységhez nagyon komoly forrásokkal járulnak hozzá. S harmadrészt az önkormányzatok azért is kötődnek a sporthoz, hiszen a lakosság választja meg az önkormányzatokat. A lakosságnak igénye van a sportolásra, és igénye van a szórakozásra is, amelyet mondjuk falu esetében, legtöbbször a futballmeccs, vagy nagyobb települések esetében a különböző sportágak biztosítanak és nyújtanak a lakosságnak.

Tehát azt gondolom, hogy az önkormányzatok döntő többsége a sportot, a sporttal kapcsolatos kérdéseket kiemelten kezeli. Természetesen az önkormányzatok nagyságától függően különböző feladatokat tud ellátni ezeken a területeken. Viszont az látható és tapasztalható, hogy a városokban, különösen a nagyvárosokban, a megyei jogú városokban rendkívül erős a sportjellegű tevékenység. Ezt igazolja, hogy a megyei jogú városok sportkamarája is működik, s a sporttal kapcsolatos tevékenységeknek majdnem kétharmada a megyei jogú városokban van. Tehát ezek a városok, ez a várostípus rendkívül erős a sport területén. De természetesen lehetőségükhöz képest a falusi önkormányzatok is hozzájárulnak a sport ügyéhez, akár azzal, hogy öltözőt építenek, de mondjuk egy nagyobb város esetében ez már úgy működik, hogy sportlétesítményeket tartanak fenn és sportigazgatóságokat hoznak létre.

Megjelenik a sporttal kapcsolatos odafigyelés abban is, hogy a legtöbb városban külön sportszakember van a hivatalban, illetve a testületen belül vagy sporttanácsnok, vagy sportbizottság működik, jelezve ezzel azt, hogy az az önkormányzat kiemelten foglalkozik a sport ügyével. Ezáltal valamilyen formában biztosítja a sporttevékenység személyi hátterét is. Nagyon sok önkormányzat azon túl, hogy normatív támogatást kap, sportalapot hoz létre, olyan sportalapot, amelyből megpróbálja finanszírozni a sporttevékenységet, a különböző egyesületeket, sportolókat, a lakosságot.

Tehát a törvénytervezetet én olyan szempontból nézem, hogy milyen formában és mennyire jelenik meg markánsan az önkormányzati érdek és lehetőség a törvénytervezetben. Megtörténik-e az, hogy bővebben kifejti a sporttörvény az önkormányzatok lehetőségeit és kötelezettségeit, és adott esetben esetleg miben hiányos. Hisz az előbb beszéltem arról, hogy ezer szállal kötődik az önkormányzat a sporthoz, ennek pozitív oldalait emeltem ki, de ne feledkezzünk meg arról sem, hogyha egy településen vagy egy városban "balhé" van, hogy ezt a kifejezést használjam, mondjuk azért, mert esetleg csökken annak a focicsapatnak a teljesítménye vagy megszűnik egy sportlétesítmény, vagy például olyan előfordul, van erre is példa, hogy kárpótlásként kimérték a sportpályát, és nincs meg a focipálya, és nem lehet hol focizni, akkor a balhét általában nem az egyesület, hanem az önkormányzat viszi el, mert a lakosság úgy reagál rá, hogy az önkormányzat nem támogatja kellően a sportot, miért nem tesznek többet? Tehát az önkormányzat felelőssége ilyen formában még jobban felerősödik a sport területén.

Az önkormányzati törvény 8. § (1) bekezdésében annyit mond, hogy az önkormányzatnak feladata a sport támogatása. A fővárosi szabályozásnál annyit mond, hogy a főváros testnevelési és sportszervezési összehangoló feladatokat lát el, s a megyei önkormányzat esetében testnevelési, sportszervezési feladatokról gondoskodik. Ennyit mond tehát az önkormányzati szabályozás a sporttevékenységről, többet nem.

A sporttörvény 3. §-ában megpróbálja egy kicsit részletesebben kifejteni az önkormányzatok feladatait. Én ezt nagyon jónak és nagyon helyesnek ítélem, már csak azért is, mert meghatározza önkormányzati feladatként, hogy minden önkormányzatnak, mondjuk így: sportkoncepciót kell készítenie.

(9.40)

Tehát végig kell gondolnia, hogy a sport területén mit akar és mit tud tenni. Meg kell fogalmaznia azokat a cselekvési tereket, amely szándékában áll. Ez sok helyen nincs meg és nagyon hiányzik. Márpedig, hogyha a testület erről dönt, és erről határozatot hoz, akkor a sportnak van egy olyan etalon szabályozása helyi településen, amelyből ki lehet indulni és tovább lehet fejleszteni.

Megfogalmazza azt is, hogy az önkormányzatnak támogatnia kell a sporttevékenységet, persze, hogy mi hogyan, milyen formában és mennyivel, az az önkormányzat lehetőségeire van bízva, s megfogalmazza azt is, hogy fent kell tartania az intézményeket. Tehát azt gondolom, hogy ez alapvetően jó megoldás, lehetőség az önkormányzatok számára. Ugyanakkor már problematikusabb és erről Avarkeszi képviselő úr már szólt a főváros és a megyei önkormányzat sportszervezési feladatai. Abból az okból kiindulva, hogy a sportigazgatóságok át fognak kerülni a megyei önkormányzathoz, és a sportigazgatóságok által ellátott feladatok mint versenyszervezés, nemzetközi kapcsolatok, koordinációs tevékenység a megyei önkormányzatok és a főváros tevékenységi körébe kerül.

Ugyanakkor a gyakorlatból azt gondolom mindenki ismeri, hogy főleg a megyei jogú városokban szintén hasonló jellegű sportszervezési feladatok működnek, és ez mindenképpen konfliktusba kerülhet a megyei önkormányzat sportszervezési feladataiban. Tehát meg kell fontolni, meg kell gondolni azt hiszem azt, hogy a megyei jogú városok számára a jogszabályban lehetőséget kellene biztosítani azoknak a feladatoknak a szervezéséhez, amelyeket a sportigazgatóságok ellátnak. Én hiszem azt, hogyha a törvény erre lehetőséget ad, akkor a megyék és a megyei jogú városok közösen ezt a feladatot még hatékonyabban tudják ellátni, míg ha nem, akkor, adott esetben, egymásnak feszülhetnek ebben az ügyben, ami a sport ügyének nem hiszem, hogy jót tesz.

Az önkormányzatokkal kapcsolatosan a következő megjegyzésem az Országos Testnevelési Sporthivatal elnökének feladatköreihez kapcsolódnak. Itt nagyon sok feladatot felsorol az OTSH elnökének, egy dolog maradt ki, amit én sajnálok, és módosító javaslatként ezt be is nyújtottam, hogy az OTSH elnöke együttműködik a helyi önkormányzatokkal is. Jelen esetben ez így van, ez így történik, dehát az OTSH elnöke változhat. Azt gondolom, hogy érdemes rögzíteni, hogy az OTSH elnökének van olyan feladata, hogy együttműködési kötelezettsége van az önkormányzatokkal. Olyanfajta tevékenységet kell kifejtenie, amely jelzésértékű mindenképpen az önkormányzatok számára. Ez nem kerül pénzbe, ez legfeljebb gesztus és munkaszervezési kérdés.

A finanszírozásról röviden. Itt nagyon sokan szóltak már arról, hogy a finanszírozás hogyan néz ki. Végül is, ez egy többcsatornás mondjuk így kettő , de én inkább úgy mondanám, hogy háromcsatornás finanszírozásról van szó, hisz vannak állami, központi források, van, aki közalapítvány és ne feledkezzünk el, hogy van az önkormányzati normatív finanszírozás is a sporttal kapcsolatosan, tehát ez a harmadik forrás, én úgy gondolom. Maga a felépítése és a szerkezetével nekem nincs gondom. Itt valóban az a kérdés, hogy mekkora összeg kerül e mögé, és milyen automatizmusok kerülnek be a finanszírozásba. Azt tudom, hogy rengeteg módosító javaslat érkezett be a Sporttanács és a két közalapítvány kuratóriumának összetételére. Ebből nyilván egy egészséges összetétel fog kijönni, hiszen a törvénytervezetben azért voltak bizonytalanságok. És ez fontos is, hogy minden jelentős de hangsúlyozom: jelentős sportegyesület, társadalmi szervezet képviseltesse magát a Sporttanácsban és a kuratóriumokban, s mondjuk a kevésbé jelentősek, azok ne. Tehát azért ezeket azt gondolom érdemes tisztázni.

És végezetül a sportingatlanokról nagyon röviden, amelyről részletesen Győriványi képviselő úr már szólt. Én azt a véleményt képviselem, hogy az ÁPV Rt.-nél lévő sportingatlanok átadásával, tulajdonba adásával kapcsolatosan a sorrend forduljon meg. Első helyen tehát az önkormányzatok jussanak hozzá ezekhez a vagyonokhoz. Semmi nem indokolja, hogy az egyesületek, a kincstárnál lévő tulajdonok esetében azt mondom, hogy igen, de ebben az esetben semmi nem indokolja, és amit az elején elmondtam, hogy azért az önkormányzatok igenis a biztos hátterek e sporttevékenységben. Azért ők viszik el a balhét. Tehát, azt gondolom, hogy az önkormányzatokat a sporttal kapcsolatos feladataik tekintetben ilyen formában is meg kell erősíteni, hogy ez ÁPV Rt.-nél lévő vagyontárgyak esetében első helyen az önkormányzatok abban a megosztásban, ami egyébként a törvénytervezetben benne van és mondjuk második helyen csak a sportegyesületek jussanak hozzá ezzel kapcsolatosan én egy módosító javaslatot is benyújtottam.

Tisztelt Képviselőtársaim! Befejezésül, azt gondolom, hogy a sporttörvény nagyon fontos törvény. Végre lesz egy egységes jogszabály, és nyilván a vitában és a módosító javaslatokkal lehet egy olyan törvényt létrehozni, amely sporttevékenységet legyen az versenysport, élsport, szabadidősport jobbá teheti mindannyiunk számára. Köszönöm szépen a figyelmet.