Orosz István (MSZP)
DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a szakaszban három olyan módosító javaslatot szeretnék kiemelni, amelyet részben képviselőtársaimmal, részben egyedül nyújtottam be, és amelynek az indoklását fontosnak tartom.Az egyik a 110., amelynek az utolsó mondata arról szól, hogy a nem állami felsőoktatási intézménybe egyetemi tanár kinevezése, illetőleg felmentése a fenntartó hatáskörébe tartozik. Én úgy vélem, hogy ez a magánegyetemek és az egyházi egyetemek esetében egészen természetes, csak sajnálni tudom, hogy az előterjesztő ezzel a javaslattal nem értett egyet.
A másik eleme ugyanennek az előterjesztésnek lényegében egy... lehet, hogy szóhasználati különbségnek tűnik, de számomra mégis ennél fontosabb: az eredeti szövegben ugyan az szerepel, hogy "Az intézményi tanács az egyetemi tanári pályázatokat véleményezi." Az én megítélésem szerint ennél több illeti meg az intézményi tanácsot. A hagyományos egyetemi struktúrában ezt a kinevezést az egyetem tanácsa bírálja el. Úgy vélem, hogy ha az európai egyetemek normáit akarjuk követni, akkor ez a megfogalmazás pontosabb, mint az, hogy az intézményi tanács véleményezi az egyetemi tanári kinevezéseket.
A másik ilyen általam fontosnak tartott mozzanat ebben a szakaszban, vagy javaslat ebben a szakaszban a 119., amely ötévenként oktatásmentes kutatási alkotóidőszak engedélyezésének a lehetőségét teremti meg az egyetemek számára. Úgy vélem, nem állok egyedül azzal a nézetemmel, hogy nagyon jó lenne, hogyha a felsőoktatás oktatói, kutatói, az egyetemek és főiskolák tanárai, docensei sokkal több időt fordíthatnának a tudományos kutatásra. És ha ezt ötévenként egyszer az intézmény lehetővé teszi számukra, akkor valójában nem erőlteti meg magát túlságosan, hogy ezzel a nem teljesen szalonképes kifejezéssel éljek, ráadásul úgy, hogyha az oktató a kutatási időszak lejártával az intézményi szabályzatban meghatározottak szerint kutatási eredményeit is köteles az intézménynek bemutatni.
A harmadik elem, amit szeretnék ennek a szakasznak az indítványaiból kiemelni, az a 126., amely azt mondja ki, ami nagyon sok egyetemen és főiskolán ma is gyakorlat, hogy a tanulmányok támogatására, felsőfokú képzésben részt vevés a felsőoktatási intézmény által folytatott felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatókkal természetes és jogi személy tanulmányi szerződést köthet. Meg kell mondanom, a debreceni egyetemen legalább száz ilyen hallgató van, akivel a HAGE tanulmányi szerződést köt és támogatja az ő tanulmányait.
Teljesen érthetetlen számomra, hogy a költségvetési bizottságnak egyharmada sem támogatja ezt az indítványt, és a költségvetési bizottság ülésén a kormány képviselője sem értett egyet. Az oktatási bizottság támogatta és az oktatási bizottság ülésén a kormány képviselője is egyetértett. Valószínűleg nem olvasták el jól képviselőtársaim a javaslatot, hiszen ez nem arról szól, hogy valamilyen plusz költsége lenne a magyar államnak, hiszen arról szól a javaslat, hogy természetes és jogi személyek támogathatják az egyetemi és főiskolai hallgatókat. Tehát ez az államnak egy fillérjébe sem kerül. Hogy miért nem lehet ezt támogatni, miután a költségvetésnek amint mondottam egy fillérjébe sem kerül ez a támogatás, ezt igazából nem tudom megérteni. Ennek megfelelően a javaslatomat szeretném a jövőben is, a következőkben is fenntartani.