Orosz István (MSZP)

1996. június 17.

DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Két olyan módosító indítványomat szeretném megindokolni a részletes vitában, amely összefügg egymással. Az egyik a pedagógus szakvizsgára vonatkozik, a másik pedig a pedagógusok kötelező továbbképzésére. Az egyik a 73-as szám alatt található, a másik ugyan a 93-as, tehát még beletartozik ebbe a csomagba.

Sajnálom, hogy azt a módosító indítványomat, amelyet a szakvizsgával kapcsolatosan benyújtottam, az előterjesztő nem tudja támogatni, s a bizottság is csak részben támogatta. Szeretném felhívni a tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy egy nagyon radikális változtatásról van szó, amely hatályba természetesen csak sokkal később fog lépni. Most, ha eldöntünk egy ilyen radikális kérdést, akkor minden oldalról végig kell gondolnunk ennek a lehetséges hatásait. A kérdés az, hogy lehetséges-e olyan törvénymódosítás, amelyben a pedagógus szakvizsga letételét és a továbbképzés eredményes letételét alkalmazási feltételnek tekintjük? Az én megítélésem szerint nem lehet, meg kell mondanom, hogy nemcsak jogalkotásbéli problémáim, hanem időnként alkotmányossági problémáim is vannak e tekintetben.

Szeretném megindokolni, hogy mi az, amit ebben a törvényjavaslatban a pedagógus szakvizsgáról megtudunk. Mindenekelőtt megtudjuk róla azt, hogy a diploma megszerzése után tíz év múlva, tíz év alatt kötelező ilyet letenni, és ha tíz év alatt nem teszi le a pedagógus, akkor a továbbiakban nem foglalkoztatható pedagógus munkakörben, és a közalkalmazotti jogviszonyát meg kell szüntetni. Megtudjuk azt, hogy egy, a törvényhez mellékelt kormányhatározat- tervezetből mindez csak arra vonatkozik, nem tudom, hogy miért nincs a törvényben, aki 1997. szeptember 1-jétől kezdi meg tanulmányait, amivel nyilván egyet lehet érteni, hiszen a jelenleg alkalmazottak még nem úgy léptek a pályára, hogy tudták volna, hogy az alkalmazásnak lesz egy ilyen feltétele. Megtudjuk azt, hogy a '97-ben munkájukat megkezdők, vagy egyetemi-, főiskolai tanulmányaikat megkezdők végzés után tíz évvel, tíz év alatt kötelező, hogy letegyék ezt a szakvizsgát, de nem tudunk semmit, hogy mi ez a szakvizsga. A törvényben én legalábbis egy árva szót sem olvastam arról, hogy mit kell tartalmaznia a szakvizsgának. Tehát elfogadunk egy törvényt, amelyikről tudjuk azt, hogy kötelező, elfogadjuk azt, hogy milyen határidők között kell ezt a törvényt hatályba léptetni, de nem tudjuk azt, hogy mit tartalmaz igazában a pedagógus szakvizsga. Nekem vannak gondjaim, megpróbáltam sok oldalról megközelíteni és értelmezni, hogy mit jelent ez a pedagógus szakvizsga, meg kell vallanom, hogy nem jutottam önmagammal sem dűlőre, lehet, hogy ez abból fakad, hogy én, mondjuk nem jól olvasom a törvény szövegét vagy nehezebb felfogású vagyok az átlagnál. Sok mindent el lehet képzelni, vagy azt is elképzelem, hogy nincs benne a törvényben, és ha nincs benne, akkor ez nagyon nem jó, hogyha nincs benne a törvényben.

Persze, lehetnek analógiái az embernek ugye, mert azért van a mai közalkalmazottak között jó néhány olyan közalkalmazotti pálya, terület, ahol a szakvizsga kötelező előírás.

Mindenekelőtt az orvosi pálya, ahol, ugye bizonyos működési feltétel az, hogy az illető szakvizsgát szerezzen. Tudom, hogy van mondjuk fül- orr- gégész szakorvos, aki úgy működhet fül- orr- gégészként, hogy ezt a szakvizsgát letette. Ugyanakkor az általános orvosi diplomáját senki nem vonja kétségbe a szakvizsga letétele után, csak azt jelenti, hogy ezen a speciális területen ő szakorvosként működhet. Na most, ezt gondoljuk megvalósítani a pedagógusok esetében? Tehát arról van szó, hogy valamilyen speciális területre szakvizsgát tesz a pedagógus, és akkor ezen a speciális területen működhet? Hát, én félek tőle, hogy nem erre gondolnak a törvényalkotók, mert ez azt jelentené, hogy vissza fog jönni hozzánk az egyetemre jó néhány pedagógus, és azt fogja mondani, hogy neki van egyszakos diplomája mondjuk az, hogy történelem-magyar szakos tanár , és a további szakvizsga azt jelenti, hogy mondjuk ő a középkor történetében lesz specialista. Ennek megfelelően itt teremtünk egy olyan helyzetet, mint amilyen az orvosok esetében a fül- orr- gégész vagy a belgyógyász, vagy nem tudom, milyen más szakvizsga eredményeként megszületett. Vagy a biológus tanárt, mondjuk sejtbiológussá fogjuk képezni a szakvizsgával?

További kérdéseim vannak, miután nem olvasható ki a törvényből, hogy mit jelent ez a szakvizsga, továbbra is csak találgatásokra vagyok utalva. Van speciális, illetve van szakvizsga a jogászok területén, ugye, aki bírói szakvizsgát tett, az bíró lehet, aki ügyvédi szakvizsgát tett, az ügyvéd lehet, de ott sem feltétele a diploma, nem attól függ, hogy működhet, bíróként nem működhet nyilvánvalóan, ha nincs bírói szakvizsgája, de a diplomáját nem veszélyezteti az, hogyha nem tesz bírói szakvizsgát vagy ügyvédi szakvizsgát. Na most, ebben az esetben tehát én miután nem tudok igazában meggyőződni arról, hogy mit jelent a pedagógiai szakvizsga ennek megfelelően azt a megállapítást, hogy ez az alkalmazás feltétele, és ha valaki ezt nem teszi le, amiről nem tudjuk, hogy mit kellene letennie, ezt a feltételt semmiképpen sem tudom elfogadni.

Módosító indítványomnak az volt a lényege, hogy ez az előrehaladásnak, az előrelépésnek lehet feltétele, tehát legyen több az, aki egy ilyen szakvizsgát tett, mint az, aki nem tett ilyen szakvizsgát, de semmiképpen sem lehet az alkalmaztatás feltétele. Arra kérem képviselőtársaimat, gondolják végig, hogy lehetséges-e egy ilyenfajta biankó csekket adnunk a végrehajtási utasításban a kormánynak, vagy az adott szakminisztériumnak arra, hogy majd abban döntsék el és mondják meg, hogy mit tartalmaz ez a pedagógus szakvizsga.

További kérdéseim is vannak, és nem véletlenül fogalmaztam meg a módosító indítványt úgy, ahogy megfogalmaztam. Nem derül ki a törvényből, hogy ki tehet szakvizsgát. A nem közalkalmazott pedagógusok például tehetnek-e szakvizsgát? Remélem, biztosan ők is tehetnek, de ez nem derül ki. Ki vannak-e zárva a szakvizsga letételéből a pedagógus diplomával rendelkezők, akik nem pedagóguspályán helyezkedtek el, újságírók, könyvtárosok, és így tovább, és így tovább? (Hegyi Gyula bekiabál: Képviselők.) Képviselők is igen, köszönöm szépen. És ha tíz évig ők nem tesznek szakvizsgát, akkor mi történik velük, ők is elveszítik a pedagógus diplomájukat? Tehát tovább, ha tíz évig nem tettek szakvizsgát, nem tudom, hogy tehetnek-e, de ha nem tettek, akkor az ő diplomájuk sem lesz érvényes? Vagy ők majd tíz év után is nyugodtan visszatérhetnek a pedagóguspályára, szemben azokkal, akik tíz évig a pedagóguspályán dolgoztak, és ők esetleg nem tesznek szakvizsgát, tehát őket elbocsátjuk, azokat, akik nem pedagóguspályán működtek, visszatérnek ide, és nyugodtan működhetnek pedagógusként.

(12.20)

Mi történik azokkal és ez szociális kérdés , akik közben, tíz év alatt, mondjuk három gyereket szültek. Ne adj' isten, ilyen is előfordulhat, nagyon ritkán van már Magyarországon, sajnos, de ilyen is előfordulhat, és emiatt nem tudják letenni ezt a szakvizsgát. Őket is el fogjuk bocsátani? Vagy mi történik velük? Tessék szíves lenni, válaszolni nekem. Van-e ekvivalense a pedagógus szakvizsgának? Ez a harmadik kérdéskör, mert itt arról van szó, hogy aki ezt nem teszi le, az nem alkalmazható pedagógusként. Ne adj' isten, akadhat olyan pedagógus, és ez lenne a jó, hogy egyre több ilyen középiskolai tanár lenne, aki azt mondja, hogy ő szeretné megszerezni a doktori fokozatot. Az új fajtát. A PhD-t. Ezt megszerzi. Neki is kell szakvizsgát tennie? A törvény szerint igen, mert csak a szakvizsga a továbbműködés lehetősége és feltétele. Ne tessék azt mondani nekem, hogy ezt lehet majd szabályozni egy végrehajtási utasításban, hiszen a törvény szövegével szemben ez egy magasabb jogszabály. Aligha lehet másként meghatározni a végrehajtási utasítást. Nem akarom folytatni, tisztelt képviselőtársaim, de azt kell mondanom, én nem vagyok ugyan jogász, mégis nagyon keményen és szigorúan azt kell mondanom, hogy ez a jogi megfogalmazás méltatlan a Magyar Parlamenthez. De most nem azokat akarom felelősségre vonni, akik megfogalmazták, akik formába öntötték. Formába öntöttek egy pedagógiai gondolatot. Egy olyan pedagógiai gondolatot, amit jogi formába nem lehet megfogalmazni. És én nagyon kérem, gondolja végig mindenki, aki ebben a parlamentben ül, hogy ebben a formában elfogadható-e a törvénynek ez a passzusa? Nem hiszem, hogy elfogadható, és ebben nem hiszem, hogy különbség van aszerint, hogy a patkó melyik oldalán ül az ember, gondolom ezen az oldalon is nagyon sokan vannak, akik hasonlóképpen gondolkodnak mint én, és nagyon sajnálom, hogy sem az előterjesztő, sem a bizottság támogatását ehhez a módosító indítványhoz nem tudtam megszerezni.

Egy további kapcsolódó módosító indítványban még tovább szeretnék menni. Tehát az előterjesztő szándékának megfelelően. Szeretném azt mondani, hogy valóban legyen az előrehaladás feltétele a pedagógus szakvizsga. De azt is javasolni fogom, hogy mindazok, akik a tanügyirányításban dolgoznak, akik elő fogják írni, hogy mit kell a szakvizsgában letenni, azok maguk is szerezzék meg ezt a szakvizsgát. Az legyen az ő megmaradásuk feltétele. Az ő ottmaradásuk feltétele a jelenlegi állásban, hogy ők is szerezzék meg a pedagógus szakvizsgát és ne csak azt mondják, hogy ezt meg kell szerezni a pedagógusnak, a szürke pedagógusnak, hanem bizony a tanügyi vezetők is jussanak túl ezen a grádicson. Talán ez lenne méltányos és igazságos a jövőt illetően. Remélem, hogy ezt az előterjesztő nem fogja elutasítani, mert akkor az a furcsa látszat keletkezne, hogy ez csak az egyszerű pedagógus számára előírás, de a tanügyirányítás vezetői számára, a megyei pedagógiai intézetek munkatársai számára, az országos pedagógiai intézetek számára ez nem előírás. Én remélem, hogy ebbe az utcába, ebbe a zsákutcába nem fog belemenni az előterjesztő. Köszönöm szépen. (Általános taps.)