Torgyán József (FKGP)

1996. június 17.

DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Most kezdem. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Amint az ismeretes, a zsidó kárpótlás óriási indulatokat kelt, hiszen óriási vagyont érint, amint azt a jelen lévő egyik államtitkár úr az újságnak nyilatkozta. Ez a vagyon akár az egész magyar nemzeti vagyon összértékével azonos értéket is jelenthet. Eddig más ország ilyen rendelkezés alapján fizetési kötelezettségének nem tett eleget. Hisz elég ha arra utalok, hogy például a szudétanémetek esetében sem került erre sor, a magyar kitelepítettekkel kapcsolatban sem került erre sor. Miután a párizsi békeszerződés óta közel 50 év telt el és ugyanakkor a békeszerződésben egyéves határidő volt megjelölve, ennek következtében több kérdés merül fel.

Először is szeretném az ország nyilvánossága előtt megtudni miniszter úrtól, milyen összegre vonatkoznak a zsidó kárpótlásra vonatkozó igények? Tud-e konkrétumot mondani a miniszter úr? Igaz-e ezt külön is megkérdezem , hogy a kártérítés összege akár elérheti a magyar nemzeti vagyon összértékét, amint azt a kormány jelenleg is hivatalban lévő államtitkára állította.

A magyar jogban amint ön is tudja öt év az elévülési idő, vagyis ötven év elteltével joggal felmerül a kérdés, hogy a jelen esetben a magyar és a nemzetközi jog kollúziójának a feloldása miként képzelhető el.

Végül kénytelen vagyok megkérdezni öntől (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.), hogy milyen alapon tértek át a kormányhatározatnak az előírásaival szemben egy olyan megoldásra, hogy a külügyminiszter terjeszti elő ezeket az igényeket, hiszen a kormányrendelet értelmében a vagyoni kárpótlási folyamat lezárásáról szóló törvényjavaslatban ... (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Idő, idő.)