Akar László
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Kétségkívül nem egy könnyű feladat pontosan meghatározni, hogy az átalányadó érvényesülésére hol adjon a törvényhozás lehetőséget. Nagyon különböző szakmai vélemények vannak ebben az ügyben, és tapasztalataink szerint elég nehéz valamiféle konszenzusra jutni még a szakértők körében is. Ön nagyon világosan mutat rá egy nagyon érdekes sajátosságára a jelenlegi szabályozásnak. Ugye, azt mondta, hogy az építőipari szolgáltatás esetében lehet átalányadót választani, ezzel szemben, ha termék-előállításról van szó, akkor már nem lehet választani. Na most én ennél a példánál el tudom mondani, hogy mi volt a mögöttes gondolat. A mögöttes gondolat az az volt, hogy a szolgáltatás esetében ez a vélelmezett 20 százalékos jövedelemhányad, ez valószínűleg megfelel a realitásoknak, és ezért összességében mindenki számára kedvező módon alkalmazható. Ezzel szemben az a tapasztalat, hogy amennyiben vagy az az ismeret áll rendelkezésre , hogyha ezt mondjuk a termék-előállításra is kiterjesztenénk, akkor már a 20 százalékos hányad nem felelne meg az adott tevékenység nyereségviszonyainak, mert a tapasztalatok szerint itt a nyereségtartalom jóval magasabb.
Emiatt született az ez évi törvénymódosításoknál az a javaslat, hogy az első körben megengedtük, a második körben nem engedtük meg. Kétségkívül, amit mond, az egy valós anomália, tehát én azt tudom csak ígérni, hogy a '97-es módosítások előkészítése során át fogjuk tekinteni ezt, és a másik példát is, amit ön mondott. Úgy gondolom, hogy végső sorban a parlamentnek lesz majd módja a törvényjavaslat vitája során ezeket a típusú kérdéseket alaposan végiggondolni. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban és Szabó Iván részéről.)