Deutsch Tamás (Fidesz)
DEUTSCH TAMÁS (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Ház ! Hölgyeim és Uraim! 1990 késő nyara, kora ősze óta, mikor a parlament elfogadta az önkormányzati törvényt, hosszú hónapok, mondhatnám, éveken keresztül volt az probléma, hogy az akkor frissen elfogadott alapvető jogszabály értelmezésével kapcsolatban milyen problémák merülhetnek fel.
Nyilvánvaló volt, hogy az 1990. október végén frissen megválasztott önkormányzati képviselőtestületek, a képviselőtestületek által frissen kinevezett jegyzők tucatnyi problémával találkoztak az akkor frissen elfogadott és alacsonyabb szintű jogszabályokkal akkor még meg nem támogatott jogszabály alkalmazásával kapcsolatban, így tehát nyilvánvaló volt, hogy különböző kormányzati szervekhez, az Igazságügyi Minisztériumhoz, illetve elsősorban a Belügyminisztériumhoz, a Belügyminisztérium Önkormányzati Főosztályához fordultak jogszabály-értelmezést kérve. Ezek a jogszabály-értelmezések a kezdet nehézségéből fakadóan többször bizonyultak utóbb pontatlannak, azonban azt lehet mondani, hogy 1992-re, '93-ra, az előző parlamenti ciklus közepére kialakult az a gyakorlat, hogy a Belügyminisztérium Önkormányzati Főosztálya más minisztériumok, országos hatóságok, főhatóságok, a különböző önkormányzati képviselőtestületek jogszabály-értelmezési kérdéseivel, kéréseivel kapcsolatban a lehető legnagyobb körültekintéssel jártak el. Ez elsősorban azt jelentette, hogy nyilvánvalóan egy adott ágazati jogszabály végrehajtásával kapcsolatban, például a Belügyminisztériumhoz beérkező jogszabály-értelmezési kérdés megválaszolása kapcsán, a Belügyminisztérium illetékesei felvették az adott ágazat központi államigazgatási szervével, központi állami szervével a kapcsolatot, azzal a szervvel, amely szerv tevékenysége elsősorban segíti elő egy adott jogszabály végrehajtását.
Azt gondolom, hogy ezt az elmúlt években már több-kevesebb sikerrel kialakult gyakorlatot kell folytatnia, de sajnos azt mondhatnám, hogy kéne egyelőre csak azt tudom mondani, hogy kéne folytatni a Belügyminisztériumnak a rádiózásról és televíziózásról szóló törvénnyel kapcsolatban a Belügyminisztérium illetékes főosztályához, az Önkormányzati Főosztályhoz beérkező jogszabály-értelmező kérdésekkel kapcsolatban.
Azért mondom ezt, mert az elmúlt hetekben elég komoly félreértéshez vezetett az a belügyminisztériumi Önkormányzati Főosztály vezetője által aláírt jogszabály-értelmező állásfoglalás, amelyik arra a több önkormányzati képviselőtestület által feltett kérdésre próbált válaszolni, hogy át kell-e alakulni az önkormányzatok által működtetett helyi televízióknak, rádióknak a médiatörvény hatálybalépését követően, vagy pedig a médiatörvény ilyen átalakulási kötelezettséget nem tartalmaz.
No most, azt gondolom, teljesen egyértelműnek kéne lennie a jogszabály áttekintése után, hogy semmifajta átalakulási kötelezettséget nem tartalmaz a médiatörvény, a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény az önkormányzatok számára meghagyja annak a gazdag lehetőségét, hogy akár költségvetési intézménytől kezdve részvénytársasági formáig és itt a közbülső lehetőségeket nem sorolom fel működtethetik továbbra is az általuk eddig is fenntartott önkormányzati helyi televíziókat és rádiókat.
Egy helyen valóban egy konkrét társasági formát megnevez az a törvény méghozzá a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény 85. §. (3) bekezdésében, ahol az országos rádió és regionális rádió, illetve országos rádió, illetve a regionális televízió és országos rádió esetében valóban azt mondja, hogy az önkormányzatok részvénytársasági, illetve kizárólag az ő tulajdonukban lévő közhasznú társasági formában pályázhatnak.
(9.10)
Ezt a jogszabályi helyet értelmezte félre Fürst Pál úr, az említett belügyminisztériumi főosztály vezetője, és adta ki azt a jogszabály-értelmezést, ami nyilvánvalóan az esetek döntő többségében alapvetően határozza meg az önkormányzatok döntéshozatalát, amelyben szó szerint az a mondat szerepel, hogy az említett törvény a médiatörvény hivatkozott 85. paragrafusának (3) bekezdése kógens, tehát kötelező módon határozza meg a helyi rádió és televízió működtetését közhasznú társasági formában. A megállapítás nyilvánvalóan nem felel meg a valóságnak.
Így tehát napirend előtti hozzászólásomnak a tárgya az az, hogy nyilvánvaló, hogy mind e paragrafust illetően, mind mást, az adott nagyon fontos és hosszú idő után, de mégis frissen elfogadott jogszabály alkalmazásával kapcsolatban felmerülhetnek az önkormányzat részéről jogszabály-értelmezési kérdések.
Tisztelettel felhívom a belügyminiszter úr és a belügyminisztérium apparátusának a figyelmét, hogy e tekintetben is tartsa magát az eddig kialakult gyakorlathoz, kérjen a jogszabály-értelmező állásfoglalások kibocsátása előtt szakmai véleményt az Igazságügyi Minisztériumtól vagy a Művelődési- és Közoktatási Minisztériumtól, akik előterjesztői voltak ennek a törvénytervezetnek, vagy pedig az Országos Rádió- és Televízió Testülettől (Elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.), aki egyébként a törvény értelmében hivatott ezeknek a jogszabály-értelmezéseknek a kiadására, hogy ilyen téves, nyilvánvalóan téves jogszabály-értelmezések ne kerüljenek közforgalomba. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)