Csiha Judit (MSZP)
DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! Az 1947-ben megszüntetett, pontosabban akkor a Magyar Országos Szövetkezeti Központba beolvasztott Hangya szövetkezetek ügye, mint ön is mondta, nem először kerül hol kérdés, hol interpelláció formájában a Ház elé. A lassan két évvel ezelőtt feltett kérdésére adott válaszomban már elmondtam, hogy a kormány a volt Hangya szövetkezetek kárpótlását nem tervezi, és akkor részletesen ismertettem ennek indokait is. Tény, hogy a képviselő úr korábbi kérdésében a hangya szövetkezeti mozgalom kárpótlására helyzete a hangsúlyt, és ellenérveim is ennek megvalósíthatatlanságára és a kárpótlási koncepcióval való összeegyeztethetetlenségére irányultak.
Ezúttal a képviselő úr más aspektusból veti fel a kárpótlás kérdését. Nevezetesen azoknak a volt Hangya szövetkezeti tagoknak a vonatkozásában, akiknek üzletrészét, pontosabban részjegyét érintette a szövetkezeti központba történő beolvasztás. Amint azt korábbi válaszomban elmondtam, a beolvadó szövetkezeti központok vagyona a korabeli rendelkezéseknek megfelelően ugyan, de tényleges értékük alatt, a MOSZT vagyonával egyesült, a beolvadó szövetkezeti központok tagszövetkezetei, illetve a beolvadó szövetkezetek szövetkezeti tagjai pedig MOSZT-tagokká váltak. Arról is beszámoltam akkor, hogy ennek az intézkedésnek komoly szövetkezetpolitikai hatása volt, melyet csak részben ellensúlyozhatott az a tény, hogy a tagszövetkezetek a beolvadó szövetkezeteknél lévő vagyoni részesedésükért a MOSZT-tól az átvett vagyon értékének megfelelő névértékű üzletrészt kaptak, a földműves-szövetkezetbe kényszerült tagok pedig, tudomásom szerint, részjegyeiket földműves-szövetkezeti részjegyekre cserélhették. A földműves-szövetkezeteknél a részjegy mindvégig rendszeresítve volt, és azok tovább éltek a később létrejött Általános Fogyasztási és Értékesítési szövetkezetekben is.
Ha tehát a volt Hangya szövetkezeti tag részjegyét földműves-szövetkezeti részjegyre cserélték, végső soron nem érte őket olyan lényeges vagyoni veszteség, mely indokolttá tette volna, az egyébként is csupán részleges, kárpótlásban részesítésüket. Nyilván ezt a körülményt mérlegelte a korábbi kormány is, amikor a beolvasztott szövetkezet tagjainak részleges kárpótlásáról nem rendelkezett.
Jól ismert, hogy a jelenlegi kormány a szövetkezeti mozgalom mellett kötelezte el magát. Ez az elkötelezettsége nemcsak a szövetkezetek működésének korszerű szabályozását jelenti, de a szövetkezeti szféra esélyegyenlőségét biztosító, egyéb intézkedések megtételét is magában foglalja. Ennyiben tehát a kormány szövetkezeteket érintő politikája az újonnan alakult Hangya Szövetkezetek számára is kedvező, sőt, reményeink szerint az eddigieknél is kedvezőbb helyzetet teremthet. A múltban volt Hangya szövetkezetek tagjainak valamiféle külön kárpótlásáról, illetve ilyen célból jogi személy létrehozásáról azonban nincsen, és nem is lehet szó. Ebben a vonatkozásban tehát a korábbi kormány kárpótlási elképzelésein nincs okunk változtatni, annál is inkább, mert a kárpótlási folyamatot, ha alkotmányos kötelezettségeink ezt lehetővé teszik, végre valahára lezárni, és nem bővíteni szeretnénk. Ezért ugyanezt tennénk a valamikori Hangya szövetkezetek ügyével is. Kérem válaszom elfogadását, és köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)