Torgyán József (FKGP)
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Igen Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Amint az ismeretes az Alkotmánybíróság az 1990-ben hozott határozatában a halálbüntetés kiszabásának lehetőségét megszüntette. Az elmúlt években szakmai körökben és a közvéleményben többször felmerült az a kérdés, hogy indokolt volt-e megszüntetni a halálbüntetést, vagy ezzel szemben, az 1989 utáni átmenet és a szovjet blokk összeomlása utáni kaotikus kelet-európai állapotok körülményei közepette, még szükség lett volna a halálbüntetés visszatartó erejének fenntartására, a bűnözés növekedésének megállítása céljából.
A hivatalos statisztikai adatok szerint a halálbüntetés eltörlését követően közel 50 százalékkal emelkedett a szándékos emberölések számaránya, és ezen belül is figyelemre méltó az előre kitervelten, illetve különös kegyetlenséggel elkövetett bűnesetek feltűnő növekedése. Az elmúlt öt évben félezernél is több ártatlan embernek kellett ezért, nem egyszer szörnyű körülmények között meghalnia, mert a tömegmédiumok által támogatott szociálliberális szakértők tévesen prognosztizálták a halálbüntetés eltörlésének következményeit, és még az egyre kegyetlenebb módon elkövetett bűncselekmények miatti, jogos közfelháborodást követően sem került sor a halálbüntetéssel kapcsolatos büntetőjogi rendelkezések felülvizsgálatára, annak ellenére, hogy a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja több alkalommal is utalt annak szükségességére.
(16.00)
A Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja és a közvélemény tekintélyes része elszomorítónak tartja, hogy a halálbüntetés kérdésének minden irányú megvitatására nem került sor, mert a gyilkosok személyiségi joga mindeddig az áldozatok személyiségi joga, majd kegyeleti joga fölé emelkedett. Ezek után mindenekelőtt adódik a kérdés:
1. Miért tartja többre a belügyminiszter úr és a legfőbb ügyész úr a gyilkosok személyiségi jogát, mint az áldozatokét?
2. Az élet és testi épség elleni bűncselekmények egyre gyakrabban halállal végződnek, ezért indokolt lenne a halálbüntetés ismételt és átmeneti bevezetése. Az alkotmányozással kapcsolatos munkálatok során szükségesnek tartják-e ennek a büntetési nemnek az átmeneti visszaállítását?
3. Tekintettel a halálbüntetéssel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeinkre, tervezik-e az illetékes nemzetközi szervezetek tájékoztatását arról, hogy Magyarország, hasonlóan, mint az Egyesült Államok, átmenetileg felfüggeszteni kényszerül? (Általános zsivaj.)