Mécs Imre (SZDSZ)

1996. június 18.

MÉCS IMRE (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Én elöljáróban azt szeretném mondani, hogy itt az első szakaszban rendkívül fontos alapdefinícióról van szó, és egyáltalán ne tekintsük károsnak, hogy ilyen hosszú időn keresztül vitatkozik a Ház erről. Ez talán az egész alkotmánykoncepcióból a legfontosabb definíció.A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. Ez a definíció, amiről szó van, ami az egész alkotmányozásnak az alaptárgya, erről vitatkozunk, erről beszélünk. Ezt a definíciót egyébként 1989-ben a nemzeti kerekasztal-tárgyaláson csiszoltuk ki, ennél rövidebb vita alapján, de teljes konszenzussal.

Minden szavának jelentősége van, és minden további jelzőnek a betoldása problémákat jelent. A magyar nyelvnek a sajátsága, hogy a jelzők, a közvetlen főnév elé kerülő jelzők, általában, fosztó jellegűek, csökkentik az alapkifejezésnek a jelentőségét. Nagyon jól emlékszünk a szocialista demokrácia kifejezésre, a nesze semmi, fogd meg jól! definícióra, amelynek az égisze alatt kellett évtizedeken keresztül élnünk.

Úgy gondolom, hogy a jogállam alapkifejezés rendkívül fontos, de szükséges a pontosító jelző a demokratikus jelző előtte. Hiszen a világtörténelemben voltak jogállamok, amelyek nem voltak demokratikusak. Hogy mást ne említsek, ott volt a Harmadik Birodalomnak a jogrendszere, amely egy nagyon precíz gépezet volt, és tulajdonképpen, a jogállamnak igen sok definitív elemét kielégítette. Ennek tudható be, hogy azok a népbírák, akik annak idején halálos ítéleteket hoztak a Harmadik Birodalomban, nem ítélték el később őket, sőt, bírói nyugdíjat kapnak a Német Szövetségi Köztársaságban.

Tehát önmagában nem elég a jogállam, a demokratikus jogállam szükséges hozzá.

(12.30)

(A jegyzői székekben Szili Sándor és

dr. Semjén Zsolt foglalnak helyet.

Ugyanakkor nem tartjuk helyesnek, hogy ezeket tovább szűkítsük, és a szociális jelzőt tegyük hozzá, ami egyébként tautológia is. A szociális szó a latin sociusból származik, ugyanúgy, mint a társadalom, a societas. Tehát mind a kettő, amikor azt mondom, hogy köztársaság, akkor ab ovo, annak szociálisnak kell lennie, hiszen az állampolgárok közösségét fejezi ki. De az emberi jogoknak a definiálása és abszolúttá tétele az alkotmányban, az bizonyos fokig korlátozza a demokratikus alapelveket is, hiszen azt jelenti, hogy a többség sem korlátozhatja az embereknek az alapvető jogait. Tehát tulajdonképpen a klasszikus athéni demokrácia továbbfejlesztéséről van szó, amikor az emberi jogok dekrétuma és a demokratikus jogállam fogalmi rendszere együtt kerül be az alkotmányba.

Teljes mértékig megfelelőnek tartom azt a fogalmazást, amit az alkotmány-előkészítő bizottság létrehozott, amelyben azt írják, hogy az állam, illetve a társadalmi berendezkedés szociális jellegét az alapvető alkotmányos elvek és célok, valamint az emberi jogok megfogalmazása során kell kifejezésre juttatni. Ennek az elhagyása, ami a 13. pontban szerepel, ez nagyon nagy vétek, sőt, annál több, hiba lenne. De azt is szeretném elmondani, hogy nem szükséges bizonygatni, hogy magam is szociális mentalitású vagyok, hiszen pártomban a szociális szárnyhoz tartozom, de úgy gondolom, hogy sokkal hatékonyabban lehet a szociális érdekeket képviselni, hogyha az alkotmány többi részében szerepelnek úgy, ahogy itt elmondták előttem tudós kollégáim, hogy számon kérhető, nem deklaratív, hanem joganyagi utalásokban. Arra is föl szeretném hívni a figyelmet, hogy a kormányok működésük során, igazodva a társadalom szükségleteihez meg a peremfeltételekhez meg a gazdasági változásokhoz, a kurzusokban váltakoznak, hol a szociális juttatások, a szociális lejsztung kerül előtérbe, hol pedig a gazdaságnak a fejlesztése.

Kismértékű változások az egészségesek, de ezekben a kurzusok változnak. Ha ez a szabályozási lehetőség nem volna meg, ha ezt nem hagynánk meg a kormányzatok számára, akkor tulajdonképpen tehetetlenné válna a társadalom és az állam, és nem tudna az újabb és újabb megváltozott helyzetekhez és kihívásokhoz igazodni. Nem véletlen, hogy a parlamentarizmus őshazájában, Angliában mai napig nincsen írott alkotmány, többek között az a megfontolás, bölcs megfontolás is ott van a gondolkozásuk hátterében, hogy nem kívánják beszorítani a mindenkori kormányokat, a mindenkori kormányzatokat, a mindenkori parlamenteket, hogy a helyzethez igazodva tudjanak alkalmazkodni.

Itt a vita során elhangzottakkal kapcsolatban. Isépy Tamás elmondta, hogy liberálisnak tartja ezt a megoldást, teljes mértékig egyetértek vele, de szeretném, hogyha a liberális szó ebben az esetben nem pártpolitikai jellegű lenne, hiszen az egész európai jogállam fogalma, jogállami felépítés az mind liberális találmány. Az európai liberalizmusnak az eredménye, de nem a liberális pártoknak a sajátja, hiszen a Német Kereszténydemokrata Unió vagy a Német Szociáldemokrata Párt egyaránt liberális alapelveket követő, liberális módszerekre épülő pártok, amelyeknek van egy közös liberális talaja, de nem jelenti azt, hogy ettől ők liberális pártok lennének. És ezért kedves Hegyi Gyula barátomat is kérem, hogy az olyan éles és támadó jellegű megjegyzésektől tartózkodjon, hogy a két liberális párt együtt fúrta meg a Magyar Szocialista Pártnak valamelyik indítványát. Az eddigi vitából is kiderült, hogy nem erről van szó, hiszen a mi liberális pártunk megfúrta saját képviselőinek is a javaslatát, és a szocialista párti Bihari Mihálynak a javaslatát fogadta el. Úgy gondolom, hogy az alkotmányozás során felül kell emelkednünk ezeken a korlátokon. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)