Salamon László (független)

1996. június 18.

DR. SALAMON LÁSZLÓ (független): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A most tárgyalt vitarész lényegében az alapvető alkotmányos elvek és célok témakörével kapcsolatos. E területről módosító indítványaim közül a 42., 43., 44., 45., 46. és 47-es módosító indítványokról kívánok szólni, illetőleg az ez által érintett problémákról.

Módosító indítványaim valamennyi, az alkotmányos alapvető elvek és célok kiegészítésére irányulnak. Újabb, általam nagyon fontosnak vélt alapelvek rögzítésére kívánok ezekben a módosító indítványokban javaslatot tenni.

Szabadjon legyen ha jól számolom hat módosító indítvány közös indoklásaként előadni azt, hogy én úgy vélem, hogy mi akkor alkotunk igazán jó, új alkotmányt, ha ez az alkotmány kellőképpen integratív, azaz az 1989-ben kibontakozó alkotmányfejlődés eredményeit kellőképpen konzerválva tökéletesíti és egységesíti, és egészében véve, a meglévő alkotmányhoz képest minőségi értelemben értékelhető jelentős előrelépést mutat.

Én ebből a szempontból összevetettem a most hatályos alkotmány "Általános rendelkezések" címszó alatti fejezetében foglalt rendelkezéseket és alapelveket az alkotmánykoncepcióban összegzett alapelvekkel. Az a benyomásom támadt, hogy a mostani alkotmánykoncepcióban szereplő alapelvek egy kicsit szegényesek. Én nem vitatom azt, hogy mindaz, amit én itt javasolni fogok, az alkotmánykoncepció különböző pontjaiban jelen van. Tehát képviselőtársaim esetleg velem vitatkozva el fogják mondani, hogy ezt azért nem támogatják itt, mert ott, meg amott, meg különböző helyeken ott van.

Énbennem mégis az a hiányérzet van, hogy az alapelvek köre, ami nagyon fontos üzenet, nem valahol teljes körű. Nem teljesen kompakt, és néhány tekintetben, a hatályos alkotmányhoz képest szinte visszalépést tanúsít. Hozzáteszem: tanúsított. Azért teszem ezt most múlt időbe, mert néhány módosító javaslatomat 42-től 47-ig terjedőek közül és mások módosító javaslatait is e körben azért támogatta az alkotmány-előkészítő bizottság. Tehát már a bizottsági munka eredményeként egy kicsit jobb eredményről számolhatunk be, mint az, ami az alapmunka, a koncepció megalkotása során megszületett.

Az én törekvésem tehát e módosító javaslatokkal az volt, hogy ezen alapvető alkotmányos elveket és célok körét lehetőleg megpróbáljam teljessé tenni, egy adott logikai rendet követve.

A módosító indítványom közül a 42-es számú arra irányul, hogy az alkotmányos alapelvek sorában, az első három lényeges megállapítást követően, egy továbbit vegyünk föl. Most, hogy logikailag végig lehessen tekinteni, engedjék meg, hogy röviden ismertessem azt az első három elvet, amit én érinteni nem kívánok, és ami az alapelvek között jelentkezik.

A fejezet (1) bekezdésében kimondaná az alkotmánykoncepció, hogy ki kell mondanunk a hatalommegosztás elvét, a jogállamiság és ennek részeként a jogbiztonság elvét, továbbá a hatalom erőszakos megszerzésének és kizárólagos birtoklásának tilalmát.

Ezek olyan elvek, melyek már a kerekasztal-tárgyalások során megszülettek, és tulajdonképpen jogállamiságunk nagyon fontos alappillérét képezik. A demokratikus berendezkedésnek is nagyon fontos alappillérét képezik.

A következő bekezdés tartalmazza a többpártrendszer kívánalmát, a rendszeres időközökben megtartandó népképviseleti választás követelményét, a pártok alkotmányos szerepére vonatkozóan azon elvet, hogy a Magyar Köztársaságban a pártok szabadon alakulhatnak meg, tevékenykedhetnek, közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában, hogy a pártoknak az alkotmányt és a jogszabályokat tiszteletben kell tartaniuk, és közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ez is egy nagyon-nagyon fontos alapelvi követelmény.

Ezek után következik az alapelvek között egy általánosságban megfogalmazott most már nem használjuk, megállapodtunk az alkotmány-előkészítő bizottság ülésén, de eddig így használtuk általánosan megfogalmazott államcél, a magyar állam legáltalánosabb célja. Ez így szól: "Az alapvető alkotmányos elvek és célok között meg kell fogalmazni az állam kötelességét, az egyetemes emberi és állampolgári jogok védelmére, tényleges érvényesülésük támogatására, az állampolgárok gazdasági és szellemi jólétének biztosítására, az állam szociális feladatainak ellátására." Vagyis: meg kell fogalmazni azt, hogy az állam az állampolgárokért van.

Ezt követően javaslom én a mostani hatályos alkotmányból bevenni az emberi jogokra vonatkozó úgy gondolom logikailag első és legfontosabb tételt.

Így szólna a javaslatom: Az alkotmány az emberi jogokat, az embert megillető elidegeníthetetlen és sérthetetlen jogoknak ismeri el. Ez a hatályos alkotmányban nagyjából egészében ebben a megfogalmazásban szerepel. A mostani koncepcióban nem szerepelne. Most én mondanám egy kicsit vállalva, hogy a logikám nem azonos, negyed órával ezelőtt Hegyi Gyulával kapcsolatos vitában ez megmutatkozott azt, hogyha ez itt nem szerepel a mostani alkotmányunkban, akkor ez egy olyan üzenetként is értelmezhető lenne, hogy ezt mi most már nem így gondoljuk. Ez nem lenne szerencsés. Igenis, alapkérdés az, hogy az emberi jogok, az embert természeténél fogva megilletik. Azok elidegeníthetetlenek és sérthetetlenek.

Ennek a deklarációja egy alapkérdés, mely azt is mutatja, hogy nem az állam adja az emberi jogokat, nem az állam adománya ez, hanem az ember természetes sajátjai azok, és ezt a helyzetet, az embereknek ezt az állapotát, státusát az állam tiszteletben tartani köteles.

Örömmel nyugtázom, hogy az alkotmány-előkészítő bizottság ezt a módosító javaslatomat támogatja, tehát itt nem kell mit kérnem, képviselőtársaim. Illetőleg azt természetesen kérnem kell, hogy a szavazás során ezt a javaslatot is támogassák.

A következő, 43. pontban javasolt módosító indítványomban és ide kapcsolnám a 44. és 45-öt

(13.30)

A három klasszikus polgári, társadalmi, filozófiai alapelvet szeretném az alkotmányban itt hangsúlyosan megjeleníteni. A szabadság, az egyelőség és a testvériség elvét.

Ezt még akkor is nagyon fontosnak tartom, hogyha a kereszténydemokrata barátaink javaslatára, elébe megyek egy kicsit most a vitában. Itt még nem tartunk, de logikailag itt kell most megemlítenem a preambulumban a szabadság, egyenlőség, testvériség elve meg fog jelenni, mert a bizottság azt is támogatni fogja.

Én úgy gondolom, hogy ennek ellenére fontos azokat a francia forradalom alatt megfogalmazott alapprincípiumokat megjelenítenünk az alapvető alkotmányos elvek és célok között, mely princípiumok az alap építőköveit, alappilléreit jelenthetik minden modern polgári berendezkedésű társadalomnak és államrendnek és jogrendnek.

A szabadság elvét, amelyet én idézve lehet, hogy pontatlanul a legrégibb, leghagyományosabb megfogalmazásból akként fogalmazok meg módosító javaslatomban, hogy ki kell mondani azt, hogy minden ember szabadnak született. Ez, ha nem tévedek, emberi jogok francia forradalom alatti emberi jogok deklarációjának a szövegének az átvétele. Legáltalánosabban a szabadság elvét deklarálni kell, hogy mindent szabad, ami másnak nem árt.

A bizottság nem támogatta ezt a javaslatot és olyan észrevételek voltak, amit én megfontolandónak tartok. Fodor Gábor mondta el, hogy a szabadság határait nem ilyen formában kell meghatározni, hogy ami másnak nem árt, ez nem igen értelmezhető, mondta. Hanem mások szabadságainak és jogainak a sérelme legyen az a korlát, ami a saját szabadságom határa. Én ezt el tudom fogadni. Ha van időnk és módunk, hiszen itt a vita most nonstop fog folyni két napig, akkor e csatlakozó módosító indítványban megpróbálom érvényesíteni, de a bizottság megteheti, hogy visszatér majd erre a kérdésre, talán csatlakozó módosító indítvány nélkül is.

A szabadság mellett a másik alapelv az egyenlőség elve, a jogegyenlőség elve. Így szólna a módosító javaslatom e körben: "Az alkotmány az emberek és állampolgárok viszonyában meghatározó alapelvként ismeri el a jogegyenlőség, az egyenjogúság, a törvény előtti egyenlőség elvét. Ennek értelmében deklarálja ember és ember közötti bármiféle diszkriminációt, azaz faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát."

Ez a követelmény az alkotmánykoncepcióban egyébként szerepel, de nem itt, hanem az alapjavaslatban, ami előttünk fekszik az egyenlőség elve az emberi és állampolgári jogok katalógusa körében, mint egyik jog szerepel. Én úgy gondolom, hogy ott nincs elegendő súlya ennek az elvnek, ennek a követelménynek. Tudniillik a jogegyenlőség, a törvény előtti egyenlőség az nem egy jog a nagy számú emberi és polgári jogok katalógusa körében. Sőt hozzáteszem, tulajdonképpen nem is jog, hanem jogállapot.

Egy olyan jogállapot, ami az egész jogrendszer meghatározója. Azt mondja ki, hogy te ugyanolyan egyenlő vagy, mint a másik, és mindazon emberi és állampolgári jogokat, amiket ez az alkotmány tartalmaz és amit az állam számodra biztosít, azt valamennyien, minden ember, minden állampolgár egyenlő mértékben, egyenlő formában jogosult birtokolni, és ezek birtoklása tekintetében egymás között különbséget, megkülönböztetést tenni nem lehet. Ez az alapelv az egész alkotmányt át kell, hogy hassa, tehát nem elégít ki, hogy a jogok körében huszonnegyedik helyen megemlítésre kerül, hanem úgy gondolom, hogy mint az egész alkotmányt és az egész jogrendet átható alapelv, ide kívánkozik, az alapelvek köré.

És harmadik elv, amit említettem a szabadság, egyenlőség elve után klasszikusan a testvériség elve, amit én XX. századi olvasatban és értelmezésben azonosítok a kereszténydemokrácia által megfogalmazott társadalmi, szolidaritás és társadalmi igazságosság elvével. Ugyanaz a kérdés köszön vissza, amiről itt több órán keresztül, korábban ma már vitatkoztunk. Úgy gondolom, hogy a szociális igazságosság elvének, a szolidaritás elvének itt is meg kellene jelenni. Mert hiszen a XX. század és XXI. századi államban és társadalomban egyaránt meg kell jelenni azoknak az alapelveknek, amik a polgári társadalom rendíthetetlen alapkövei. A szabadság elve, a törvény előtti egyenlőség elve és az az elv, ami tulajdonképpen megfogalmazódott a francia forradalom alatt is, de ami szerintem, igazi alkotmányosan értelmezhető értelme a kereszténydemokrácia által megfogalmazott szolidaritás elvében nyer testet.

Hogy a javaslatom elhangzódjék szó szerint is, engedtessék meg, hogy ismertessem. "Az alkotmány általános alapelvként fogadja el a társadalmi szolidaritás elvét. Ennek értelmében a társadalom egészének kötelessége az állami kötelezettségvállalás eszközei útján gondoskodni a társadalom elesettjeiről. E gondoskodással előmozdítani az emberhez méltó életfeltételek biztosítását. Ez az alkotmányban kiemelkedő fontos állami feladatként jelenjen meg azzal, hogy az állam egyébként is törekedjen az emberek közötti esélyegyenlőség előmozdítására, és ennek eszközeként a pozitív diszkrimináció eszközét is igénybe vehesse."

Arról van ugyanis szó, tisztelt képviselőtársaim, hogy hogyan gondoljuk, ha majd egyszer tényleg már normálisan működik, hiszen most tudjuk, hogy zavarokkal teli a működése és súlyos gazdasági nehézségek által is terhelt a működése a mai társadalomnak.

De hogyan képzeljük el a jövőben majd megvalósuló szociális piacgazdaságot. Úgy gondoljuk, hogy a tulajdonnak szabadnak kell lenni, a piacgazdaság törvényeinek érintetlenül kell működnie, úgy, hogy valóban a gazdasági racionalitás érvényesüljön. Mert ez a társadalom, a gazdaságunk normális működésének az előfeltétele és ez társadalom-értékeknek megfelelően történő struktúrálódásának is az előfeltétele.

De tudjuk jól, hogy a piacgazdaságnak objektíve vannak vesztesei. Ez a leggazdagabb államokban és társadalmakban is érzékelhető és látható. Lehet, hogy csak 5%, lehet, hogy 10%, lehet, hogy csak 3%. És a jóléti társadalom felelősséggel tartozik az elesettek iránt. Felelősséggel tartozik azért, hogy gondoskodjék az elesettekről. Nem hagyhatja magára. Nem hagyhatja magára, és ennek az alapelvnek a megjelenítése nagyon fontos.

Éppen ezért nagyon fontos az alkotmányos alapelvek között, mert azt a választ adja a társadalom kihívásaira, hogy mi nem egyenlősdiben gondolkodunk. Mi nem abban gondolkodunk, hogy különböző értékű emberi tevékenységeket voluntarista módon egy szintre helyezzük és központilag osszuk el a megtermelt javakat. A megtermelt javak nem egyenlő módon fogják az embereket megilletni. De hogyha a gazdaság racionális működésének az a következménye, hogy a társadalomnak van egy elesett része, ez nem hagyható magára. Erről gondoskodni ennek a jól működő többségi gazdaságnak társadalomnak morális és természetesen jogi és politikai kötelezettsége is, hiszen a társadalom stabilitása szempontjából jól megfontolt érdeke is ez, hogy ezek a feszültségek ne létezzenek, hogy kezelhetők legyenek. De természetesen alapvetőek a morális érvek, amikbe én most mélyebben már idő hiánya miatt sem kívánok belebocsátkozni.

Tehát én nagyon fontosnak tartom, hogy ez a gondolat is az alkotmány alapelvei között megjelenjék, és hadd hívjam fel a figyelmet azon képviselőtársaimra, akik itt igen dicséretes módon bizonyos formulákért foggal-körömmel ragaszkodnak.

(13.40)

Mert kérem lehet, hogy nem megy át a szociális állam kifejezés, de tessenek azt a gondolatot elfogadni, hogyha ezzel egyenértékű módon ugyanazok a gondolatok megjelennek, amit a szociális állam szóösszetétel kifejez, az ugyanolyan jó és talán még kompromisszum alapja is lehet.

Tisztelt Országgyűlés! A 46. pont alatt megint megnyugvással kell jelentenem vagy elmondanom, hogy egy olyan módosító javaslatom van, amit az alkotmány-előkészítő bizottság már most támogat, tehát minden esély megvan, hogy az új alkotmányba beépül. Nemcsak az én javaslatom, mások is felvetették, Kónya Imre is ha jól emlékszem , Balsai Istvánék is, és talán még mások is, most talán nem jut hirtelen mindenki az eszembe, hogy a házasság és a család intézménye megint csak ne egyszerű, a jogok körében egyszerű, a jogok körében mint egyik jog a sok közül szerepeljék, hanem fontosságánál, értékénél fogva ugyancsak az alkotmány legfontosabb rendelkezései között és alapelvei között szerepeljen.

Nem akarom az időt tölteni, de annyit, hogy ennél a módosító javaslatnál az vezetett minket, hogy alapérték, alapsejtje a társadalomnak a család, és ennek a kerete, vagy ennek a jogi kerete a házasság intézménye, és ennek a védelme, ennek a támogatása a társadalom egész, normális és egészséges működésének alapfeltétele. Örömünkre szolgált, hogy ezt a módosító javaslatot a tisztelt Országgyűlés valamennyi pártja az alkotmány-előkészítő bizottság ülésén mármint, akik részt vettek , támogatni tudták, és ennek eredményeként ez most méltó súlyát és méltó helyét nyeri el, és az én szövegezésemmel, azzal a megtoldással is, hogy megjelenik az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére kiható fontossága is, amire a Magyar Köztársaságnak a módosító javaslat szövege szerint ugyancsak különös gondot kell majd fordítania.

Végül a 47. szám alatti módosító javaslatomat említeném, ami sajnos nem nyerte viszont el az ötpárti támogatást. Ez a javaslat arra irányul, hogy különös gondot kell fordítani az emberi környezet megóvására. Én úgy gondolom, hogy a XXI. század küszöbén mellőzhetetlen a környezetvédelem fontosságának a legmagasabb pontokra emelése. Legnagyobb kihívásaink egyike az emberi környezet sorsa és helyzete. Én úgy gondolom, ha erre nemcsak Magyarországról beszélek , hanem világviszonylatban globálisan , ha erre az ember nem fordít kellő figyelmet, akkor nagyon is könnyen elképzelhető a civilizáció apokaliptikus pusztulása.

Nem akarok nagy szavakat használni, ez személyes meggyőződésem. Én úgy gondolom, hogy akkor, amikor egy riói konferencia foglalkozott a környezetvédelem fontosságával, amikor pártok szerveződnek emögött a gondolat mögött, akkor megint csak nem elégséges, hogy az emberi és állampolgári jogok körében persze én nem akarom degradálni, félreértés ne essék ezeket a jogokat , de azért mégis ötven-hatvan jogkörök egyenlő mértékben kezelt jogok között, ott eldugva, nem fejezi ki azt a súlyt, amit úgy gondolom, hogy megérdemel ez a gondolat.

Ezért javaslom ezt is az alkotmányos alapelvek közé emelni, és kérem az alkotmány-előkészítő bizottságot, valamint képviselőtársaimat, hogy a vita lezárása után, amikor visszavonul a bizottság és újból végiggondolja a végiggondolni szükségesnek tartott kérdéseket, erről se feledkezzék meg.

Egy megjegyzést hadd tegyek, a 46. pontban, bár a bizottság támogatta, elkerülte a figyelmét: "államcél" szó szerepel. Én észlelném ezt, csatlakozó módosító javaslattal ezt kiváltom "állami feladatvállalással", ez nyilván csak erősíteni fogja a már megkapott támogatást.

Elnézést kérek, hogy ezt a terjedelmes javaslatot hosszabban indokoltam, és köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps mindkét oldalról.)