Hegyi Gyula (MSZP)

1996. június 18.

HEGYI GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A részletes vitának az egyik sajátossága, hogy különösen amikor, ha jól számolom, legalább 10-15 szakaszra van bontva a részletes vita, hogy az ember vagy azt kockáztatja meg, hogy valamiről szűken beszél, anélkül, hogy az egész koncepcióra utalna, vagy pedig az a veszély, hogy átutal más szakaszban tárgyalandó részekre.Én azt szeretném mondani, három olyan módosító indítvány van, amelynek a tartalmával, gondolatával egyetértek. Gáspár Miklós képviselőtársam fölvetette, hogy helyesebb más szakaszban ezeket szabályozni, és mások is erre utaltak. Magam ezzel a felvetéssel is egyet tudok érteni, valóban azt tartom fontosnak, hogy a módosító indítványokban megjelenő szellemiséget, tartalmat pozitívan igazoljam.

Az egyik, amiről idáig még nem esett szó, a 38. pontban Lendvai Ildikó és Schiffer János képviselőtársainknak az a javaslata, hogy már ebben a fejezetben, az alapvető alkotmányos elvek és célok között jelenjen meg a nemzeti kultúra örökségének és alapintézményeinek védelme.

(Az elnöki széket dr. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke foglalja el.)

Úgy gondolom, hogyha nagyon helyesen a család, ha nagyon helyesen az ifjúság védelme alkotmányos alapelvként kerül említésre, akkor egyet kell abban is értenünk, hogy a nemzeti kultúra benne természetesen az anyanyelv olyan alapvető érték, amely védelmének alkotmányos elvként való feltüntetése már itt szükséges és helyes. Amennyiben persze képviselőtársaim, nálam jobban járatosabb képviselőtársaim azt mondják, hogy ezt más fejezetbe helyesebb átcsoportosítani, akkor nem tiltakozom ellene, mindenképpen azonban fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az én felfogásom szerint alkotmányos alapelv a nemzeti kultúra örökségének védelme is.

A másik. Salamon László képviselőtársamnak a 45. pontban jelzett módosító indítványával kapcsolatban itt ismét azt tudom mondani, hiszen kereszténydemokrata képviselőtársam is úgy fogalmazott, hogy ezt alanyi jogként helyesebb megemlíteni mindenképpen azok után, hogy Fodor Gábor is ezt elismerte, gondolom, szükséges mindenképp elmondani, hogy mi, szocialisták természetesen nagyon fontosnak tartjuk, hogy a társadalmi szolidaritás alapelve az alkotmányban rögzítésre kerüljön, hiszen ez valóban a szociáldemokráciának is alapvető értéke, és ez az egyik olyan közös érték, amelyben nagyon sok más világnézeti és politikai irányzattal azonosak vagyunk legalábbis az alapértékekben. Valóban azt hiszem, hogy itt nem késhegyig menő vitákat kell folytatni, hanem valóban az alkotmányjogászoknak kell megtalálni azt a pontot, ahol leghelyesebb az alkotmányban a társadalmi szolidaritás elvét rögzíteni. Azt azért hozzátenném, bár nem akarok Fodor Gábor tanult és kiváló képviselőtársammal itt bonyolult vitát folytatni, hogy azért a mai politikai köznyelvben már nem véletlen, hogy a testvériség mellett külön is megemlítődik a társadalmi szolidaritás mint érték. Ilyen értelemben tehát a kettő nem feltétlenül azonosítható egymással, és amennyiben a testvériség megemlítésre kerül, ez még nem ok arra, hogy sehol ne kerüljön a társadalmi szolidaritás elve megemlítésre az alkotmánykoncepcióban. Mindenképp kívánatosnak tartom, hogy megemlítésre kerüljön, mondom, másokra bízom azt, hogy melyik fejezetbe tennék ezt a leghelyesebbnek.

És végül pedig szintén egy olyan téma, a 47. módosító indítvány, amely később még visszaköszön az alkotmánykoncepcióban. A gond, a baj az, hogy ott is, ahogy Salamon Lászlónak ez a módosító indítványa, hogy az emberi környezet megóvása is alkotmányos alapelvként kerüljön be. Sajnos ez a későbbiekben is, amikor az emberi környezet megóvására adtak be módosító indítványt képviselőtársaink, Baráth Etele, Szili Katalin, azok is visszautasítást nyertek az alkotmány-előkészítő bizottságtól, noha már egy következő fejezetben kell erről beszélni.

Ismét azt tudom mondani, hogy az én szívem megbékélne azzal, hogy ebben a fejezetben az emberi környezetről, a környezetvédelemről egyetlen szó se essen, de a későbbiekben is igen szegényesnek vagy igen gyérnek érezzük ennek a megemlítését, már pedig, gondolom, tanult képviselőtársaim tudják, hogy a modern világban az alapvető alkotmány, alapvető polgári szabadságjogok mellett, és a szociális jogok mellett, amelyekről nagyon sokat beszéltünk már ma délelőtt még így sem eleget persze , éppen a környezeti, környezetvédelmi értékek azok, amelyek a modern gondolkodásmódban egyre inkább előtérbe kerülnek. És egyetértek Salamon László képviselőtársammal, hogy valóban az emberi jövő függ ettől. Ennek a hangsúlyozása minden nap és minden órában rendkívül fontos. Úgyhogy nagyon szeretném, hogyha a kultúra, a szolidaritás és a környezetvédelem ügye, értékei az egész alkotmányban a megfelelő helyen a jelenleginél erősebben kerülnének említésre. Köszönöm figyelmüket. (Általános taps.)