Sepsey Tamás (MDF)

1996. június 18.

DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én is ezzel a résszel szeretnék foglalkozni, de lehet, hogy túllépem a két percet, ezért kértem önálló megszólalási lehetőséget. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy megint egyfajta fogalomzavarban, vagy a fogalmaknak a tisztázatlanságában szenvedünk, amikor többet akarunk ebbe a részbe beerőltetni annál, mint amennyi valójában az alkotmányra tartozik. Az alkotmánynak az a része, ami az állam területéről és a területi tagozódásáról szól, akkor egy művi tagozódásról beszél. Egyébként a magyar állam területe az nyilvánvalóan úgy tagozódhat, hogy az Országgyűlés vagy az egyes önkormányzatok határokat húznak, és azt mondják, hogy ez egyfajta tagozódás.

Amit az alkotmányban nekünk meg kell jeleníteni, az az a politikai, államszervezeti, közigazgatási tagozódás, amely az állampolgárok számára mindennapi politikai, közéleti szerepvállalásnak a színterét jelenti. Ahol az állampolgárok ügyes-bajos ügyei intéződnek. E tekintetben tehát, ami most jelenleg van, véleményem szerint a jövőben sem fog változni nagymértékben. Az alkotmány az önkormányzatoknak a megalakítási jogát is pillanatnyilag ehhez a tagozódáshoz köti. De önkormányzatot alakíthatnak a fővárosi kerületek, így a községek, a városok, és végül a megyei önkormányzat is önkormányzatnak minősül. Tehát ilyen értelemben a kettőt együttesen kell figyelembe venni, és nem szabad összetéveszteni, hogy egyes illetékességi vagy hatásköri problémáknak a feloldása az az alkotmány szintjén történjen meg.

Arra a különféle eljárási szabályok tartalmaznak előírásokat, hogy melyik állami vagy közigazgatási vagy államigazgatási szerv hol járhat el. Hogyha valaki vitatja az illetékességét vagy hatáskör hiányát állapítja meg, arra megint a különféle speciális törvények előírást tartalmaznak, hogy ki, mikor és mit csinálhat.

Tehát én úgy gondolom, hogy e tekintetben nem helytálló Toller László képviselőtársamnak az érvelése , hogy itt az alkotmányi tagozódástól függetlenül ilyen problémák miatt lehetőséget kell adni, hogy törvény eltérő területi tagozódást állapíthasson meg. Mert akkor az egész alkotmányi struktúránk változna meg.

Tehát amit Balsai képviselőtársam mondott, az talán nem teljesen egészében értették meg képviselőtársaim. Hogy itt nem az a probléma, hogy adott esetben majd el lehetne-e térni ezektől a struktúráktól. Világos, mert a fejlődés hozhatja magával azt a szintet. De végül ez egy olyan valóban alkotmányos probléma és oly mértékben érinti Magyarország lakosságát, a politikai, a közéleti jogoknak a gyakorlását, hogy az alkotmányban nem lehet egy olyan fölhatalmazást adni, hogy majd egy egyszerű törvény ehhez képest másfajta megoldást tudjon alkalmazni. Akkor jobb lenne nem is szabályozni az alkotmányban. De ezt ugye nem lehet megtenni. Nem vitatnám azt, hogy folyik egyfajta közigazgatási reform, hogy a régióknak az együttműködése az valóban tiszteletre méltó szándék, mégis azt kell mondanunk, hogy a jelenleg hatályos alkotmány az állam területi tagozódásánál csak a jelenlegit tudja elfogadni és megjeleníteni azzal, hogyha esetleg másfajta területi tagozódásra lesz majd valamikor szükség, akkor azt sajnos csak alkotmányi módosítás útján lehessen elérni.

Azok az együttműködési lehetőségek egyébként, amiket Toller képviselőtársam is említett, már most is benne vannak például az önkormányzati törvényben. Már most sincs akadálya annak, hogy önkéntes társulások folytán a megyehatárokat is átlépett önkormányzatok összefoghassanak, együttesen működhessenek. Ehhez nincs szükség az államnak a területi tagozódását jogszabályban újra fölszeletelni és másként határozni meg.

Az egész közigazgatás egyébként azért pillanatnyilag erre a tagozódásra van szervezve. Egy teljesen másfajta szerveződés hosszú ideig véleményem szerint nem kerülhet megvalósításra, melynek az anyagi feltételét egyébként sem tudja az állam biztosítani.

Az a korlátlan felhatalmazás tehát összefoglalva még egyszer az álláspontomat , amely ebből a koncepcióból eredne, hogy alkotmány megmondja, hogy mi van, és utána egy egyszerű törvényre, mondjuk így, egy feles törvényre bízza azt, hogy egyébként ettől el lehet térni, az alkotmányjogilag is elfogadhatatlan. Akkor nem kell alkotmányban rögzíteni területi tagozódást, hanem az alkotmánynak csak annyit kell mondani, hogy az ország területi tagozódásáról törvény rendelkezik. De ez nem lenne jó. Ez nem lenne jó, mert végül is ezeknek a területi tagozódás alkotmányi szabályozásának a koncepciója, azaz összes lényeges jog gyakorlásában végigvonul; a bíróságoknál, az ügyészségeknél, a kormányzaton, a közigazgatáson belül az önkormányzatoknál, a választásoknál is.

Véleményünk szerint nem vitatván a fejlődésnek a lehetőségét a jelenlegi állapotot szabályozzuk azzal, hogyha majd egykor egyszer el fogunk térni, akkor az Országgyűlés abban a helyzetben legyen, hogy azt megvitathatja, és az alkotmánymódosítás folytán, annak a szigorú szabályai alapján majd módosítani fog rajta. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

(14.50)