Balsai István (MDF)
DR. BALSAI ISTVÁN (MDF): Tisztelt Országgyűlés! Ennek a rövid résznek a súlyát talán mutatja, hogy számunkra több módosító indítvány előterjesztését indokolta, többek között egy olyat is, amelyet elfogadott az előkészítő bizottság egyhangúlag , és egy olyat, amelyet nem látott indokoltnak.Először arról, amit köszönettel vettünk, a konzuli védelemmel kapcsolatos indítványunkat, ami furcsa módon szűkíteni kívánta az állampolgári jogokat, és úgy gondoltuk és erről úgy tűnt, hogy sikerült meggyőzni a bizottság többi delegátusát. Nem állunk Magyarországon, a Magyar Köztársaság jelenlegi fejlettségi szintjén, olyan helyzetben nem vagyunk, amely ezt az ősi intézményt, amely a konzuli védelmet jelenti, a sok millió, Magyarország határát átlépő magyar állampolgár számára szerte a világban biztosítható lenne, és ennek az alkotmány állampolgári jogok körébe való alanyi jogi beemelése egy beláthatatlan következményekkel és számos félreértésekkel járó helyzetet produkálna. Hiszen joggal vélhetné a tájékozatlan és a jogban kevésbé járatos magyar turista, magyar állampolgár, hogy ennek alapján a világ bármely pontján, amely Magyarországgal diplomáciai kapcsolatban álló államot jelent, a legteljesebb körű: tolmács biztosításától kezdve, védőhöz juttatáson keresztül, hazautazás pénzügyi fedezetének biztosításán át, a legkülönbözőbb olyan segítséget meg kell hogy kapjon, amely általában a konzuli védelem szélesebb értelmezése körébe beletartozhat. Nem szükséges ezt az alkotmányban deklarálni, ennek precíz egyezményekben, kétoldalú és sokoldalú egyezményekhez történő csatlakozással Magyarország eleget tud tenni, erejéhez méltán. Tehát ennek az innen történő kiemelését és ennek a támogatását üdvözöljük.
Ugyanakkor nem értünk egyet azzal, hogy a bizottság nem látta fontosnak támogatni az 59-es sorszám alatt előterjesztett indítványunkat, amely más helyen, más megfogalmazásban megismétlésre került és az általános vitában is hangsúlyoztuk a magunk részéről a Magyar Demokrata Fórum részéről. Kiemelt fontosságot tulajdonítunk a nem Magyarország területén lakó vagy tartózkodó, de magyar állampolgárok politikai jogainak, nevezetesen a választójogának a gyakorlása, gyakorolhatósága terén.
Úgy gondoltuk, hogy akkor, amikor a koncepció megfogalmazza, a külföldön élő és a belföldön élő magyar állampolgárok közötti különbségtétel egyébként praktikus és általunk sem mindenben kifogásolt kettéválasztását, és amikor azt fogalmazza meg, hogy a politikai és a szociális jogok vagy a honvédelmi kötelezettség terén bizonyos eltérő szabályozás megengedhető, sőt szükségszerű, akkor ehhez nem felesleges és nem indokolatlan hozzáilleszteni, hogy azonban a választójog gyakorlása során a törvény semmilyen különbséget, különbségtételt, egyensúlytalanságot, aránytalanságot eredményező megoldást nem alkalmazhat külföldön és belföldön élő és tartózkodó állampolgárok között.
Szeretném hangsúlyozni, hogy az indítványunk elvetése csak látszólag nem indokolja itt a hozzászólásunkat, hiszen közismert és a sajtóban napok óta elég nagy teret kapott a bizottságnak egy másik döntése, amely szintén a mi javaslatunkat tartalmazva de egyébként Salamon László képviselőtársam bővebbkörű indítványát elfogadva végül is áttörte ezt a tarthatatlan helyzetet, amely a nem Magyarország területén tartózkodó állampolgárok szavazásban való részvételét, nem Magyarország területén lehetővé fogja tenni. Azonban hangsúlyozom, hogy nyugtalanít minket mindazon nyilatkozat, amely ennek a döntésnek a nyomán különböző pártok részéről pártelnöki szinten is megfogalmazódott, amely értelmezi már most ezt a rendelkezést, és különböző magyarázatokkal, kommentárokkal látja el. Ebből arra következtetünk, hogy van olyan párt, aki ezt az egyébként ezt a generális megengedő hozzáfűzését a választójog gyakorlásának elfogadta ugyan, de már most úgy szeretné értelmezni, hogy nem ám a külföldön élő kettős állampolgárokról van szó, akik egyrészt magyar állampolgárok, hanem azokról a magyar állampolgárokról van szó, akik ilyen vagy olyan okból, passzióból, munkavégzés, vagy szolgálat teljesítése céljából külföldön tartózkodnak, de belföldi lakóhellyel és a belföldi választásokra jelenleg hatályos előírások szerinti feltételekkel rendelkeznek. Mi nem erre gondoltunk, Salamon László sem erre gondolt, nyilván majd erről lesz még szó itt ma.
Tehát ezért okvetlenül szükségesnek tartanánk, hogyha az 59-es pontban foglalt kiegészítését Sepsey Tamás képviselőtársamnak és jómagamnak a bizottság ismételten átvizsgálva a kérdés jelentőségét, támogatná. Nem arra gondolunk szeretném hangsúlyozni, és megelőzve az ellenérveket , hogy teljesen azonos választójogi rendelkezéseknek kell érvényesülni a külföldön lakó magyar állampolgárok és a belföldön lakó magyar állampolgárok választójoga tekintetében, az aktív választójog gyakorlása szempontjából. Nem lehet nyilvánvalóan a nem Magyarország területén élő, itt magyar lakással és valamilyen lakóhelyhez kötődéssel nem rendelkező magyar állampolgárnak, aki egyébként külföldön él, vagy huzamosabb időn keresztül ott tartózkodik, nem lehet nyilván egyéni választókerületi jelöltre szavazni.
(15.00)
Természetesen arra gondolunk, hogy az egyensúly megteremtése szempontjából mind a külföldön, mind a belföldön szavazni kívánó magyar állampolgárok szavazási feltételeit, a választójog gyakorlásának feltételeit azonosnak kell tekinteni. Tehát igazolni kell természetesen a külföldön élő magyar állampolgároknak is azt, hogy megfelelnek a választójogi törvény előírásainak. Tehát büntetlenek, illetőleg nem esnek választójogi korlátozások alá, cselekvőképesek, és olyan korhatárt elértek, amelyek egyébként az adott országban esetleg másképp kerültek szabályozásra, ahol honosak. Tehát ebből a szempontból több jogot nem adhatunk a külföldön élő magyar állampolgároknak. Teljesíthetetlen és megvalósíthatatlan eseteket sem kívánunk előidézni akkor, amikor a választójog tényleges, a szavazás tényleges gyakorlása során a választójog kiterjedne például az egyéni választókerületek képviselőjelöltjének a megválasztására is.
Azonban amikor mi azt írtuk le Sepsey Tamás képviselőtársammal együtt, hogy a törvény nem tehet különbséget a külföldön és belföldön élő vagy tartózkodó magyar állampolgárok között, akkor ebbe a fogalmazásba természetesen az is beletartozik, mint egy koncepció megfogalmazásába, hogy olyan arányos törvényi szabályozást kell kialakítani, ami semmiféle különbséget: egyik vagy másik oldal javára eltérést nem állapít meg.
Ettől függetlenül, a szavazati jog gyakorlásának terjedelme, köre tekintetében lehet eltérés természetesen a választási kampányban való részvételtől kezdve, a jelöléseken keresztül, a passzív választójog gyakorlásának feltételeit illetően, de az aktív választójog gyakorlását illetően is.
Tehát nem a kérdés komplex megoldására történt itt egy szöveg megfogalmazása, hanem annak a veszélynek az elhárítására, amely hangsúlyozom a mai napon is fennáll. Azt követően is fennáll, hogy az alkotmány-előkészítő bizottság egyhangú határozatával a Kisgazdapárt távollétében is egyhangú határozatával a külföldön élő állampolgárok, vagy ott tartózkodó állampolgárok számára egyfajta gesztusként a választójog tényleges gyakorlását lehetővé tette.
Kíváncsian várjuk a továbbiak során, elsősorban ennek a koncepciónak a további bizottsági vitája során, hogy valójában miről szavaztunk. Ki milyen terjedelműnek tekinti ezt a mostani nem itt szabályozott bővítést, és valójában mit fog majd tartalmazni az a sokat emlegetett, de általunk sehol nem látott új választójogi elképzelés, amelynek a lététől vagy nemlététől tettük függővé a további alkotmányozással kapcsolatos álláspontunk kialakítását is. (Taps az MDF padsoraiban.)